Karikó Katalin kapta idén a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 28.

Tudomány

Grande Médaille-t annak adják, aki iskolát teremt maga körül.

Karikó Katalin magyar biokémikusnak ítélték oda idén a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését, a Grande Médaille-t - közölte az intézmény kedden.

Az akadémia honlapján olvasható méltatás szerint Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke az 1990-es évek óta vezeti az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásokat. Munkája kulcsfontosságú volt a Covid-19 elleni küzdelemben, az új oltási stratégiák kidolgozásában.

Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a Grande Médaille elismerést 1997-ben alapította a Francia Tudományos Akadémia. Létrehozásakor az eredeti, 1802-es Lalande-díjat és a Benjamin Valz Alapítvány Díját, illetve további 122 alapítványi elismerést vontak össze.

A Grande Médaille kitüntetést minden évben felváltva ítélik oda az akadémia különböző osztályai által lefedett tudományterületeken munkálkodó francia vagy külföldi tudósnak. A Francia Tudományos Akadémia legfőbb szempontja, hogy a Grande Médaille ahhoz a tudóshoz kerüljön, aki döntő mértékben járult hozzá a tudomány fejlődéséhez, ráadásul felfedezésének eredetiségével és nemzetközi hatásával iskolát teremtett maga körül, így ösztönözve másokat is kutatómunkára.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.