Kepler űrtávcső

Távoli planéták

Tudomány

Két hete sincs, hogy startolt a Kepler űrtávcső, amely bolygónkhoz hasonlóan heliocentrikus pályán kering, s százezernyi csillagot vizsgál át abból a szempontból, hogy tartozik-e hozzá egy vagy több (esetleg Föld-szerű) bolygó.

Jó ideig szentségtörésnek számított, néhány évtizede azonban már-már közhely az a megállapítás, hogy a világegyetemben hemzsegnek a Naprendszerünkhöz hasonlatos csillag-bolygó struktúrák, bár az eddigi kutatások számos - alant részletezendő - probléma miatt nem igazán tudtak megbízható információkkal szolgálni távoli bolygótestvéreink számáról, fizikai-kémiai tulajdonságaikról.

 

Ápol s eltakar

Az égbolt alapos, műszeres tanulmányozásának komoly akadálya maga a ránk terülő égbolt, pontosabban a minket oltalmazó légkör, a felső légköri ózonréteg, no és Földünk mágneses védőpajzsa (ez persze elsősorban a töltött részecskéktől véd) - ezek híján szépen elhullanánk a nagy energiájú UV-, röntgen- és gamma-fotonok becsapódásai nyomán, s velünk pusztulna nagyjából az egész földi élet. Ami a földi ökoszisztéma számára áldás, a csillagászoknak átok - a szofisztikált földi védőernyő szinte a teljes elektromágneses spektrumot kitakarja előlük. E sártekének csupán két ablaka nyílik a külső világra: egy nagyobb méretű, a rádióhullám-frekvenciában (ez teszi lehetővé a rádiócsillagászatot), valamint egy parányi, amin át kilátunk távcsöveinkkel a kozmoszba. Ehhez a (számunkra) látható sugárzási tartományhoz tartozik alul és felül némi, lent is észlelhető infravörös és ultraibolya sugárzás, ám e két tartomány túlnyomó része földi körülmények között detektálhatatlan. Pontosan ezek a korlátok késztették arra a tudósokat, hogy űrtávcsöveket küldjenek Föld körüli pályára: ezek már az optikai tartományban is jobban látnak, amelyhez csak részben járul hozzá a fényszennyezés és a sűrű légkör okozta zavarás és torzítás kiküszöbölése - hasonlóan fontos, hogy az orbitális pályán keringő távcsövek egyik pályakomponense szerint szabadeséssel zuhannak a Föld felé, éppen ezért súlytalanság uralkodik rajtuk, ami a gravitációs zavaró momentumokat is kiküszöböli.

Amint megjelentek a műholdak, mód nyílt arra, hogy csillagászati célú eszközöket helyezzenek el rajtuk, melyek az eddig rejtve maradt frekvenciákon is feltérképezik az eget. Jellemző, hogy a gamma-sugárzást észlelő műholdak tevékenysége jó ideig titkos volt - ezekkel ugyanis egymás nukleáris kísérleteit sasolták a gyanakvó nagyhatalmak. Azután mind pontosabban működő műszerekkel térképezték fel az eget - a NASA most is futó Nagy Obszervatóriumok programjában például négy különböző űreszköz pásztázza az égboltot: a Compton a gamma-, a Chandra a röntgentartományban mér, a Hubble űrteleszkópé a tágan értelmezett ("ablaknyi") optikai rés, a Spitzer pedig az infravörös tartományban detektál.

A szorgalmasan dolgozó obszervatóriumok mellé hamarosan újabb érkezik: a március 7-én felbocsátott Kepler űrtávcső az égbolt egy viszonylag nagy, tizenkét foknyi szélességű (körülbelül két kinyújtott tenyérnyi) részét fogja megfigyelni - ez a Tejúton található Hattyú és Lant csillagkép irányába esik, elvégre ez a terület különösen gazdag égi objektumokban (ráadásul elég messze van az ekliptika síkjától, így a Nap fénye se zavar be...). Négy év alatt körülbelül 100 ezer, legalább 14 magnitúdós (többségében már kifejezetten halovány) csillagot vizsgál át, s negyedóránként készít egy-egy mérést igen nagy pontossággal.

A NASA-viszonylatban kifejezetten olcsónak mondott (potom 300 millió dolláros) űrtávcső méretei impozánsak. Csak CCD-s fénymérőből (a digitális fényképezőgépekben is alkalmazott fotometriai eszköz) negyvenkettőt applikáltak bele, egyenként 1024x2200 pixeles felbontásban, s e gigantikus kamerához társul még egy "hagyományos", ún. Schmidt-távcső.

 

A csillagok másodállása

Nem csoda, hogy csak mostanában észlelgetjük a mi rendszerünkön kívüli, ún. exobolygókat - ezek fénye ugyanis sokszorta gyengébb, mint az őket megvilágító csillagoké. (Kellő távolságból szemlélve a mi naprendszerünkből is csak a Nap látszik, az se túl erősen....) Nagyon kevés exobolygót fedeztek fel közvetlenül úgy, hogy (főképp infravörös tartományban) maguk is láthatóvá váltak csillaguk mellett - ezek is böhöm nagy, többszörös Jupiter-méretű objektumok, egy részük ráadásul biztosan ún. "barna törpe". Ennek dacára a csillagászok és asztrofizikusok számos ravasz módszert alkalmaznak távoli bolygók detektálására. Ezek alapja, hogy a körülötte keringő test gravitációs hatása eltolódást okoz a csillag színképvonalaiban, módosítja a pályáját, a csillag körüli anyagkorongot, esetleg a távoli "nap" és bolygója gravitációs lencseként viselkedik, amint egy vonalba kerül egy tőlünk is észlelhető csillaggal, amelynek fényét felnagyítja, de néha elég a zavaró fényforrást "kitakarni", s előtűnik a rejtett égitest. A legfrappánsabb módszer azonban az ún. tranzithatáson alapul: a bolygó időről időre elhalad a csillag előtt, és részben elfedi, ami a csillag fényességének átmeneti csökkenésével jár - hihetetlenül érzékeny műszereivel pontosan ezt érzékeli a Kepler.

Ráadásul a statisztikai vizsgálatokon túl - milyen jellegű, típusú csillagok vagy összetett csillagrendszerek körül, s átlagosan milyen számban, méretben és csillagtól mért távolságban fordulnak elő exobolygók - konkrétan azt várják a Keplertől, hogy a Földhöz hasonlatos távoli planétákat találjon, amelyek azután hiú reményekkel és értelmetlen, a sci-fi horrorokból táplálkozó félelmekkel tölthetik el fajtánkat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.