Ahogy azt már korábban, részletesen tárgyaltuk (lásd Néha fűrész, néha kalapács, Magyar Narancs, 2010. január 14.), a hagyományos kínai orvoslás helyzete Magyarországon a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető tisztának és világosan átláthatónak. Noha rengeteg kínai és magyar szakember praktizál, érvényes diplomát szerezni vagy szakvizsgát tenni hagyományos kínai orvoslásból jelenleg nem lehet, így a tevékenység szakfelügyelethez van kötve. (Gyakorlatilag a kínai terapeuta mellett a rendelőben van egy magyar orvos is, akinek feladata kimerül a diagnózisok és javaslatok aláírásában.) Mindeközben néhány hónapos tanfolyamot végzett vállalkozók is próbálkoznak a természetgyógyászatok "kínai" ágaival, így az akupunktúrával (bár sok "akupunktőr" a diszciplína alapfogalmaival sincs tisztában) vagy "kínai" gyógymasszázzsal.
"Felháborító a mostani helyzet" - utal a kapualjak kopott tábláin meghirdetett akupunktúrás rendelőkre Mészáros Judit, az SE Egészségtudományi Kar dékánja. Többek között ezzel indokolja a mostanra révbe érni látszó együttműködés egy évvel ezelőtti megkezdését a harbini Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetemmel (HHKOE), amelynek eredményeképp a két egyetem nemrég aláírt egy megállapodást arról, hogy Magyarországon jön létre a HHKOE kihelyezett tagozata. Az angol nyelvű - de magyarok számára is elérhető -, tíz féléves alapképzésen részt vevők az SE-ETK által oktatott alapozó tárgyakon (anatómia, élettan, biológia) túl többek közt manuálterápiás kezelést, akupunktúrás terápiát, szúrás- és moxatechnikát tanulhatnak, megismerkednek a meridiánokkal és akupontokkal is. A végzett orvosok, de érettségizett "civilek" számára is nyitott képzés, ahogy Mészáros fogalmaz, "nagyon kemény lesz", mivel a hallgatók már az első évben elkezdenek kínaiul tanulni, hogy az utolsó, ötödik (gyakorlati) évet a harbini anyaintézményben tölthessék. Mindezt évenként 5900 euróért - nagyjából 1,6 millió forintért. Noha az összeg magasnak tűnik, mégsem több egy fillérrel sem, mint az SE-ETK többi önköltséges, angol nyelvű képzése, és mindöszsze fele a Semmelweis angol nyelvű orvos-, fogorvos- vagy gyógyszerészképzésének. Az első, minimum harmincfős osztály várhatóan szeptemberben kezdheti meg tanulmányait - de a kulcsszó egyelőre a "várhatóan".
"Amíg nincsen elfogadható jogszabályi háttér, addig nem fog elindulni az oktatás" - jelenti ki Mészáros Judit. A helyzet jelenleg ugyanis meglehetősen egyedi: mivel Magyarországon hivatalosan nem létezik a hagyományos kínai orvoslás nevű szakma, értelemszerűen az ekként dolgozók tevékenységi köre és jogosultságai sincsenek körülhatárolva, így pedig nem lehetséges a jó nevű kínai egyetemen megszerzett diplomát honosítani sem (ami más szakmáknál a legtermészetesebb procedúra). Egyszerűbben fogalmazva: a jelen szabályozás (vagyis annak hiánya) mellett a végzett hallgatók öt év tanulás után sem számítanának diplomás orvosnak Magyarországon. Mészáros és az ügyet támogató számos magyar és kínai szakember tehát elkészítette a vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek sorsa innentől az egészségügyi és oktatási minisztériumok jogalkotóinál dől el. "Most már nem lehet félretenni ezt az ügyet, már nem lehet részletmegoldásokat elfogadni" - véli a dékán.
A tagozat létrejöttétől mindazonáltal mindenki pozitív eredményt vár. Dr. Yu Funian, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületének elnöke hosszan és lelkesen sorolja a várható előnyöket. Szerinte a magas színvonalon túl a kelet-európai térségben elsőként induló képzésnek hatása lesz egész Európa népegészségügyére, "hiszen rengeteg betegség van, melyben a kínai orvoslás módszerei kiemelkedő gyógyhatással bírnak". A doktor szerint elterjednek a kínai orvoslás "életszínvonalat javító", megelőző, egészségmegőrzési eljárásai, csökkennek az egészségügy kiadásai. "A kínai orvoslásnak számos módszere van, amellyel fokozni lehet a betegellátás költséghatékonyságát; ezt az elmúlt tíz év franciaországi tapasztalatai is igazolják", mondja Yu Funian, aki szerint a kimagasló hallgatók oktatókká képzésével létre lehetne hozni a "kínai orvoslás európai gyógyító-kutató központját" is.
Mészáros Judit reméli, hogy a képzés hivatalossá tételével és a szakma várt legitimációjával normalizálódik a helyzet a "kínálati oldalon" is - azaz a kuruzslók helyét átveszik a képzett szakemberek. "Minden lobbitevékenységünk erre irányul, de ehhez újabb jogszabályok megalkotására van szükség. Természetes, hogy például ha valaki nem végzi el a tanárképzőt, nem állhat ki a katedrára - márpedig a tűket használó akupunktúrával vagy egy mélyre hatoló maszszázzsal rengeteget lehet ártani. És arról se feledkezzünk meg, hogy megszűnhetne a több szempontból irracionális szakfelügyeleti rendszer; a Semmelweis Egyetemen pedig létrejöhetne egy gyakorlóhelyül szolgáló kórház" - magyarázza a dékán, aki a Semmelweis Egyetem céljainak megvalósulási esélyeit firtató kérdésünkre ennyit mond: "Jósolni nem tudok, de megszállott oroszlán vagyok, és sok támogatóm van, akik segítenek, hogy mindez ne csak álom legyen."
Ehhez elsőként az oktatási hivatalnak kell engedélyeznie a kihelyezett képzés elindítását, csak ezután dönthet a honosításról az oktatási és az egészségügyi tárca. Valamikor.
