Krausz Ferenc is megtartotta Nobel-előadását

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 8.

Tudomány

Tudóstársaival pénteken ismertették kutatási eredményeiket Stockholmban.

Karikó Katalin csütörtöki előadása után pénteken Krausz Ferenc fizikus is megtartotta Nobel-előadását a stockholmi egyetemen. Krausz Ferenc két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva veheti át idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia képviselője a díjazott tudósok kutatásainak jelentőségét hangsúlyozva bevezetőjében elmondta: „új eszközöket adtak az emberiségnek az elektronok világának felfedezésére az atomokban és molekulákban.” Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.

A díjazottak közül elsőként Anne L'Huillier tartotta meg előadását Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út címmel, amit Pierre Agostini előadása követte Az attoszekundumos impulzussorozat keletkezése címmel. A harmadikként pódiumra lépő Krausz Ferenc elsőként a Svéd Tudományos Akadémiának mondott köszönetet Nobel-díjáért, majd családját, magyarországi tanárait, osztrák és német kollégáit, valamint a világ tudományos közösségét is köszöntötte. 

Az Attoszekundumos fizika: a szubatomi mozgások feltárása című előadásában felidézte, tudományos munkásságát az vezette, hogy megértse az elektronok attoszekundumos mozgását. Beszámolt az áttörő eredményről, amelyet kutatócsoportjával 2001-ben sikerült elérniük, amikor 

a világon elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat.

Előadásban visszatekintett a nagy felfedezésekre, amelyekre tudományos munkájában támaszkodott, felsorolta a tudósokat – köztük bécsi egyetemi professzorát, Arnold Schmidtet –, akik a legnagyobb hatással voltak rá, majd részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben végzett kutatásainak állomásait. Krausz Ferenc mindezek után arról is beszámolt, hogy eredményeiket hogyan lehet felhasználni az orvosi diagnosztikában, egyebek mellett a rákszűrések hatékonyabbá tételében, amellyel kapcsolatban kitért a magyarországi kutatásokra is.

 
 
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadást tart a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban 2023. december 8-án. A kutató az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L'Huillier és Pierre Agostini francia fizikusokkal 2023. október 3-án megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat. A díjátadó ünnepséget december 10-én rendezik a svéd fővárosban.
Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nagy érdeklődéssel kísért előadását azzal zárta, hogy felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. „Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt” – hangsúlyozta Krausz Ferenc, aki létrehozott egy egyesületet is az ukrajnai gyerekek támogatására.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."