Krausz Ferenc is megtartotta Nobel-előadását

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 8.

Tudomány

Tudóstársaival pénteken ismertették kutatási eredményeiket Stockholmban.

Karikó Katalin csütörtöki előadása után pénteken Krausz Ferenc fizikus is megtartotta Nobel-előadását a stockholmi egyetemen. Krausz Ferenc két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva veheti át idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia képviselője a díjazott tudósok kutatásainak jelentőségét hangsúlyozva bevezetőjében elmondta: „új eszközöket adtak az emberiségnek az elektronok világának felfedezésére az atomokban és molekulákban.” Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.

A díjazottak közül elsőként Anne L'Huillier tartotta meg előadását Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út címmel, amit Pierre Agostini előadása követte Az attoszekundumos impulzussorozat keletkezése címmel. A harmadikként pódiumra lépő Krausz Ferenc elsőként a Svéd Tudományos Akadémiának mondott köszönetet Nobel-díjáért, majd családját, magyarországi tanárait, osztrák és német kollégáit, valamint a világ tudományos közösségét is köszöntötte. 

Az Attoszekundumos fizika: a szubatomi mozgások feltárása című előadásában felidézte, tudományos munkásságát az vezette, hogy megértse az elektronok attoszekundumos mozgását. Beszámolt az áttörő eredményről, amelyet kutatócsoportjával 2001-ben sikerült elérniük, amikor 

a világon elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat.

Előadásban visszatekintett a nagy felfedezésekre, amelyekre tudományos munkájában támaszkodott, felsorolta a tudósokat – köztük bécsi egyetemi professzorát, Arnold Schmidtet –, akik a legnagyobb hatással voltak rá, majd részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben végzett kutatásainak állomásait. Krausz Ferenc mindezek után arról is beszámolt, hogy eredményeiket hogyan lehet felhasználni az orvosi diagnosztikában, egyebek mellett a rákszűrések hatékonyabbá tételében, amellyel kapcsolatban kitért a magyarországi kutatásokra is.

 
 
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadást tart a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban 2023. december 8-án. A kutató az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L'Huillier és Pierre Agostini francia fizikusokkal 2023. október 3-án megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat. A díjátadó ünnepséget december 10-én rendezik a svéd fővárosban.
Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nagy érdeklődéssel kísért előadását azzal zárta, hogy felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. „Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt” – hangsúlyozta Krausz Ferenc, aki létrehozott egy egyesületet is az ukrajnai gyerekek támogatására.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.