Kullancs: Vérre megy

Tudomány

Az emlősök, így az ember számos parazitája közül az egyik leggusztustalanabb a kullancs. Bár számos betegséget terjeszt, ne essünk tőle pánikba - de azért az óvatosság sem árt.
Az emlősök, így az ember számos parazitája közül az egyik leggusztustalanabb a kullancs. Bár számos betegséget terjeszt, ne essünk tőle pánikba - de azért az óvatosság sem árt.

A kullancsok szintén gusztustalan elei még a földtörténet hajnalán jelenhettek meg - alighanem több százmillió éve szívhatják a gerincesek vérét, melyek közül előnyben részesítik a melegvérűeket. A kullancsok a pókszabásúak rendszertani osztályába tartoznak, azon belül az atkafélék rendjébe - szinte minden rokonuk, természetesen szűkkeblű emberi szempontokból, kártékony parazita. A Földünkön élő számos kullancsfaj közül hazánkban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő, s ha bőrünk alá fúródott alattomos, apró vérszívót találnánk testünk valamely rejtett zugában, máris helyben vagyunk. A kifejlett példány maximum négy milliméteres, ennek jó részét a lapos, tojásdad alakú potroh teszi ki.

Anyja meg a lánya

A kullancsok zömmel erdős-bokros területen élnek, s itt várják, hogy közelükbe kerüljön zsákmányállatuk, mely egyaránt lehet Buksi és a gazdája. Másfél méternél magasabbra nem szívesen másznak - a buta legenda, hogy több méter magasról, a lombkorona szintjéről ejtőernyőznének alá, csupán egy a kullancsokról elterjedt, alaptalan hiedelmek közül. A kis parazita inkább fűszálakon, cserjék ágain, illetve a fák alsóbb hajtásain himbálózik, s ha valami meleg, szőrös/bundás testet érez, bevetésre indul. Miután a gazdaállatra hullott, megfelelő helyre mászik, majd karmai és tapadókorongjai segítségével rögzíti magát. Kedvenc tartózkodási helye a hajas fejbőr, a lágyék, a hónalj, a deréktáj és a térdhajlat - szeret rejtve maradni, és lehetőség szerint nem is nagyon fedi fel magát. Ha nem zavarják, akár napokig is szivornyázhatja vérünket - az alapszinten pusztán néhány milliméteres állat akár kisebb babszem nagyságúra is "megnő", s csak egy hét után válik el élő ebédlőasztalától. A kullancs élettartama meglepően hosszú - a nőstény példányok akár a kilencedik születésnapjukat is megérik, ám életpályájuk jóval rövidebb is lehet - már ha időben felfedezzük, s két körmünk között szétpattintjuk őket (ez az eljárás természetesen nem csupán szadisztikusan kegyetlen, de a szétfröccsenő, potenciálisan fertőző kullancslé miatt még veszélyes is - utána mindenképpen mossunk kezet, s gondolkodjunk el az eutanázia kíméletesebb formáiról).

A kullancs tehát főképp erdei, mezei kirándulás során kerülhet közelebbi kapcsolatba velünk, de alkalmanként közparkokban, sőt saját konyhakertünkben is összeszedhetjük (leginkább esős, nyirkos időben - például gombászás közben). Kirándulás során ezért ajánlatos zárt ruházatot viselni (bármily kevéssé tűnjön is ez életszerűnek), majd gondos önvizsgálatot tartani - figyelmünket ezúttal a parazitákra koncentrálva. Ha már belénk fúródott egy ilyen rohadék, úgy számos rossz és néhány jó megoldást is választhatunk. Először is lehet pánikba esve az orvoshoz szaladni, ami egyrészt felesleges (az orvos sem feltétlenül ügyesebb e tekintetben, mint mi), másrészt csupán időt veszítünk - a kullancsfertőzés veszélye ugyanis a befészkelődéstől számított 4-6 óra múlva jelentkezik: ekkor kerülnek a kórokozók a fertőzött kullancs nyálmirigyéből a mi vérkeringésünkbe, együtt a visszaöklendezett fölösleges vérrel. Az állatot legegyszerűbb puszta kézzel, egy erőteljes mozdulattal kiemelni, meglehet, ehhez némi tapasztalat is szükséges. Ennek híján használhatunk csipeszt is, de csak óvatosan, nehogy a feje beszakadjon. Szigorúan tilos a kullancsot étolajjal, margarinnal, kézkrémmel vagy vazelinnel lekenni - ekkor ugyanis többnyire (levegő híján) megfullad, ám előtte még öklendezik egy nagyot a mi épülésünkre.

Csak egy köpésre

A kullancs nyála két fő kórokozót tartalmazhat: a kullancsencephalitis vírusát és a Lyme-kórt okozó baktériumot (Borrelia burgdorferi) - ezek alapvetően a vadon élő állatokban honosak, ám a vérszívó közvetítheti őket felénk is. A két betegség közül az encephalitis az enyhébb lefolyású: általában észre sem vesszük, mivel még tüneteket sem okoz, az esetek kisebb részében azonban az influenzára emlékeztető szimptómákkal (magas láz, rossz közérzet, fejfájás) jár - ritka esetekben súlyos idegrendszeri tünetek illetve részleges bénulás is felléphet (ilyen szövődmények jelentkeztek egykor Monspart Saroltánál, a hetvenes évek klaszszis tájfutónőjénél). A Lyme-kór már szabad szemmel is jól felismerhető bőrelváltozásokkal jelez. A vándorló bőrpír néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik: először csak kis piros paca, mely egyre táguló piros gyűrű formájában terjed tovább. Ezt enyhe fájdalom, égő érzés, viszketés kísérheti, ritkábban (súlyosabb esetben) fej- és izomfájdalom és enyhe idegrendszeri tünetek is felléphetnek, a legsúlyosabb esetekben jönnek a szívpanaszok és a neurológiai tünetek. A fertőzött kullancsok száma helytől és időtől függően változik. Idén például az enyhe tél miatt eleve több a kullancs, s ezért a fertőzöttek száma is nagyobb lehet, ám ez még így is csak minden ötezredik (a legdurvább helyeken ezredik) kis szörnyeteget jelenti.

A statisztikák szerint a kullancs okozta encephalitis évente néhány tucatnyi esetben, Lyme-kór már gyakrabban (kb. 1000-1200 közötti megbetegedés/év) fordul elő - mindenesetre ha bármely gyanús tünetet észlelnénk, irány az orvos. A kullancsot tulajdonképpen egyszerűen irthatjuk, elvégre rosszul reagál a rovarirtókra - igaz, azokra többnyire a hasznos rovarok, a magasabb rendű élőlények és mi is, legfeljebb a hatás kicsit hosszabb távon jelentkezik. Az encephalitis ellen kapható védőoltás, s egy jó kis kullancsriasztó sem árthat, de egy pár kullancs miatt még nem érdemes a betonban ragadni - úgysem élünk sokkal tovább.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.