Lábszárból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 19.

Tudomány

A Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei először hajtottak végre ilyen műtétet.

A Semmelweis Egyetemen speciális műtétet hajtottak végre, lábból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását – tudatta az intézmény szerdán a honlapján.

A  beteg lábszárából kivett 15 centiméteres ideget ültették be egy érzőidege és a szeme szaruhártyája közé, hogy a szaruhártya visszanyerhesse érzékelési funkcióját.

A műtétet a sebészeti és a szemészeti csapat együtt végezte el egy középkorú nőn, aki központi idegrendszeri tumor által okozott idegkárosodás következtében küzdött rendszeresen kiújuló, nem gyógyuló szaruhártyafekéllyel.

A beteg három szemműtéten esett át korábban, hogy a fekélyek gyógyulását, a szaruhártya hámosodását elérjék és a további látásromlást megelőzzék. A műtét óta a fekély nem tért vissza, a beteg életminősége folyamatosan javul, ezzel pedig sikerült megakadályozni, hogy teljesen elveszítse a látását.

Az egyetem közleménye szerint diabétesz, tumorok, központi, perifériás idegproblémák, arcidegbénulás, vírusos fertőzések, Sclerosis multiplex és akár veleszületett agybetegségek is okozhatnak olyan szaruhártya-idegi elváltozásokat, amelyek révén a beteg szemfelszíne elveszti érzékelési képességét. Ilyen esetekben nem kezd el automatikusan könnyezni a beteg szeme, vagy nem csukja be, ha belerepül egy bogár.

Ennek orvoslására honosított meg egy, az Amerikai Rekonstrukciós Mikrosebészeti Társaság éves konferenciáján látott speciális eljárást a Semmelweis Egyetemen Klárik Zoltán, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika plasztikai sebésze.

A címlapkép Zellei Boglárka felvétele, forrása az egyetem honlapja

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.