"Anői vízi hullák a hátukon fekve lebegnek a folyón, a férfiak pedig a hasukon" - összegzi tapasztalatait Dömötör László. A többkötetes költő - aki a hatodik korpusznál abbahagyta a számolást - azon kevesek egyike, aki állóhajón rendezte be otthonát. Az 1923-ban aknaszedőnek épült Előre tulajdonosa nem tudná elképzelni az életét panellakásban, mégis fontolgatja, hogy 18 millió forintért megválik 100 négyzetméteres hajlékától, amely az újpesti üdülősoron ring a Duna vizén. Az árvíz csak megerősítette a művészember elhatározását. Ám addig több kilométert evez naponta azért, hogy hazatérjen.Veszteglési engedély
Magyarországon nincsenek lakóhajók, kizárólag ún. álló- vagy tanyahajók. A valódi lakóhajók ugyanis alkalmasak önálló közlekedésre is. Az itthoniak egyetlen métert sem tesznek meg segítség nélkül, motor híján kijelölt helyükön vesztegelnek. A helyváltoztatásra alkalmatlan állóhajókat, így az étterem- és a rendezvényhajókat úszó létesítménynek nevezi a hajózási szabályzat.
Leginkább roncsokat alakítanak át állóhajóvá, a tulajdonos vagy a megrendelő éttermet, diszkót vagy éppen otthont épít a hajóra. Az eltérő rendeltetésű állóhajók természetesen különböző engedélyekkel működnek. Veszteglési engedély nélkül egyetlen magyarországi partszakaszon sem tartózkodhat állóhajó. A nélkülözhetetlen papírt Budapesten a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) a fővárosi vagy az illetékes kerületi önkormányzat előzetes partterület-használati engedélyével adja ki a bérlőnek. Sajátos jogállása okán a főváros kizárólagos tulajdonosa valamennyi partszakasznak, a kerületi hivataloktól csupán bérelhető veszteglési hely. "Általában akkor derül ki, hogy a fővárosi vagy a kerületi önkormányzaté az adott terület, amikor a bérlő behozza az igénylési papírokat, és elkezdődik az egyeztetés" - mondta Molnár Tamás, a KKF hajózási, tengerészeti és kikötői osztályának vezetője. Szerinte körülbelül fél év kell ahhoz, hogy az összes engedélyt megszerezze valaki. A legtöbb fővárosi állóhajón étterem vagy söröző üzemel. Nagyjából ötven rendezvény- és étteremhajó horgonyoz a rakpartokon, valamennyit roncshajóból alakították át. Rendezvényhajónak azokat a több száz embert ellátó állóhajókat nevezik, amelyeken zenével, tánccal vagy show-műsorral dobják fel az étkezést. A belvárosban már szinte az összes partszakaszt bérbe adták, ez persze nem jelenti azt, hogy használják is. A budai oldalon városképvédelmi okok miatt tilos állóhajót üzemeltetni, ám ennek ellenére akad néhány. A Fővárosi Önkormányzatnál ún. rasztertérkép mutatja meg, melyik parti területen horgonyozhatnak a hajósok. Télen a nyílt vizekről levontatják az állóhajókat, hiszen az úszó jégtáblák könnyen megrongálhatják a gépek testét. A nagy hideg idején azonban a csendes öblökben hamar befagy a víz, s könynyen összeroppanthatja a hajót, ezért télen az építmény körül törni kell a jeget, mert a hajókat műszaki állapotuktól függően időről időre ellenőrzi a hatóság.
Bárka színház
Magyarországon elvétve építenek állóhajókat, inkább az egykori roncshajókat újítják fel. A renoválás a speciális rozsdaálló szigetelések és a közművesítés miatt rengeteg pénzbe kerül. Körülbelül tízmillió forintért bocsátják árverésre például azokat a kimustrált vontatóhajókat, amelyek a szükségkikötőkben porosodnak. A magyarországi vízi közlekedés egyre csökevényesedik, a hajóroncsok új feladatra várnának, de az érdeklődés meglehetősen csekély.
A Mahart Tiszayacht Kft. Szegeden tavaly épített egy 36 négyzetméteres állóhajót, amit 5 millió forintért egy szegedi társaság vásárolt meg. "Azóta számos érdeklődő telefon érkezett, de megrendelés egy sem" - mondta Popovits József, a cég munkatársa.
Komoly rendezvényhajót legutóbb 1994-ben épített a Mahart: a Mississippi Queen névre keresztelt háromemeletes diszkóhajó jelenleg a nürnbergi fiatalokat boldogítja. A négyszáz személyes hajó 150 millió forintba került. Otthonként funkcionáló állóhajók építésével sosem foglalkoztak Magyarországon.
A Közlekedési Múzeum tulajdonában álló Kossuth múzeumhajót viszont kétszázmillióért újították fel, miután megszerezték az engedélyeket. "Másfél évig tartott, amíg mind a tizenhat engedélyt begyűjtöttük. Leginkább a városvédők akadékoskodtak" - mondta a hajó üzletvezetője, aki kizárólag azoknak ajánlja befektetésként az étteremhajókat, akik nem óhajtanak pillanatok alatt meggazdagodni.
A dunai árvíz tetőzésének napjaiban egyedül ez a hajó nyithatott ki, így emlékezetes lakodalmat tartott az az ifjú pár, amely éppen akkor mulatott a Kossuth fedélzetén. "Nem mondhattuk vissza a foglalást, hiszen nem mindennap van az embernek esküvője. Ki kellett találnunk valamit - idézte fel a múzeumhajón működő Vénhajó étterem rendezvényszervezője, Kovács Katalin az eseményeket. - Speciális függőhidat béreltünk, amely a felső rakparttal kötötte össze a hajót. 670 ezer forintot fizettünk öt napra a szerkezetért, ez háromszorosa volt az est bevételének. Ráadásul áramfejlesztőt is kölcsönöztünk, hiszen valamennyi állóhajón kikapcsolták a villanyt. Napi 50-60 ezer forintért kellett üzemanyag az aggregátorba."
Kikötőút
Az árvíz után bokáig tocsogott az iszapban Sinkovics Henrik, aki Dömötör Lászlóhoz hasonlóan állóhajón alakította ki otthonát. (Nincs tudomásunk arról, hogy rajtuk kívül bárki is a Duna fővárosi szakaszán élne - a szerk.) A Hárosi Yacht Club vezetője 1992 óta közforgalmú kikötőt is üzemeltet több száz négyzetméteres állóhajója körül, amelynek felújítása mintegy harmincmillió forintba került: az 1968-ban Ásványrárón épített hajóra központi fűtést, szennyvíztisztítót, vezetékes vizet és telefont is telepítettek. Sinkovics az árvíz idején, a hajózási tilalom miatt százezres bevételtől esett el, mivel bérkikötéssel is foglalkozik.
Csakhogy kikötési engedélyt még a "veszteglési"-nél is nehezebb szerezni. E nélkül viszont egyetlen idegen hajó sem horgonyozhat le állóhajónk mellett. Közforgalmú kikötők létesítéséhez - ahol engedélyezett az áru- és személyforgalom - tizenegy szakhatóság papírja szükséges. Hároson három évig tartott a procedúra - környezetvédelmi okokból. "Képmutatás környezetszennyezésre hivatkozni a négyütemű, uniós szabványoknak megfelelő motorcsónakok használata miatt, hiszen mindenki tudja, hogy a főváros szennyvizének háromnegyedét a Dunába engedik" - mondta Nemes Anikó, a Hárosi Yacht Club ügyvezetője, aki szerint elképzelhetetlen, hogy valaki Magyarországon üzleti tevékenység nélkül üzemeltessen lakóhajót.
Beszterczey Judit
Magyarországon
két társaságtól is bérelhetünk lakóhajót, amellyel az európai csatornákat járhatjuk be. A kontinens számos országában (Írország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Spanyolország) nyílik rá lehetőség, hogy mesterséges csatornáikon lakóhajók közlekedjenek. A 2-12 személyes, összkomfortos járművek - magyar társaiktól eltérően - alkalmasak a vízi közlekedésre, 8 km/órás megengedett sebességgel szelik a csatornák vizét. Szemerei István, a Maritim-hajóutak vezetője úgy látja, hogy egyre nagyobb az igény külföldi hajók bérlésére. S a társaság már visszatérő vendégeket is fogad. A turisták Budapesten, euróban fizetik ki a használatba vételi díjat és a kauciót vagy a biztosítást, majd a kiválasztott ország kikötőjébe autóznak, ahol elfoglalják a megrendelt lakóhajót. Külföldön semmilyen engedélyt nem kérnek a hajók vezetéséhez, mert szinte lehetetlen balesetet okozni velük. Szemerei szerint az utazás előtt érdemes részletes tervezetet készíteni, hiszen precíz hajózási térképpel akár komolyabb útszakaszokat is behajózhatunk. Külföldön kikötni is egyszerűbb, mint Magyarországon: valamennyi víz melletti városban vagy lakatlan partszakaszon lehorgonyozhatunk, hogy bejárjuk a vidéket, vagy eltöltsük az éjszakát. Bár itthon még viszonylag kevesen bérelnek külföldi lakóhajót, a szolgáltatás semmivel sem drágább, mint egy szárazföldi nyaralás a kontinensen - a választott országtól és hajótól függően akár 810 euróért is bérelhetünk már járművet egy hétre.
