Letiltott MTA-s előadások: „Az intézkedések a magyar történelem sötét korszakait idézik”

  • narancs.hu
  • 2018. október 3.

Tudomány

Két előadást, a migrációról és a választásról szóló tudományos programokat is letiltott az MTA főtitkársága, mondván, túl sok bennük a politikai áthallás.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága két  előadás megtartását sem engedélyezte a Magyar Tudomány Ünnepén, derült ki a Qubit tegnapi cikkéből. Az egyik előadás a „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában” címen, a másik „A közösségi média jogi oldala” tematikában futott volna, ám Barnabás Beáta Mária, az MTA főtitkárhelyettese nem engedélyezte ezeket. Nyilvánosságra hozott levelében arra hivatkozott, hogy elsőt „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt” nem engedik, míg a másik előadást  a téma „politikai vonatkozásai miatt” nem lehet megtartani.

Az egyik előadó egyébként szintén csak a médiából értesült arról, hogy az őt érintő kerekasztal-beszélgetés elmarad: Polyák Gábor a hvg.hu-nak elmondta, nem is érti, hogy a politizálás vádja miként érhette a programokat, hiszen nem volt tervben aktuálpolitikával foglalkozni.

Rudas Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője pedig a főtitkárságnak írt válaszlevelében elfogadja a döntést, de kiemeli, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, annak feladata a politikailag értelmezhető témák tudományos kontestusba helyezése.

Az előadások letiltása más, egyébként beválogatott kutatókat is felháborított. Kertész János, Széchenyi-díjas kutató, az MTA tagja, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vezetője ma reggel a közösségi oldalán tett közzé egy levelet, amelyben a letiltasokról azt írja, hogy „ezek az intézkedések botrányosak, a magyar történelem sötét korszakait idézik”. A nyílt levélben kifejti azt is, hogy az ő előadását beválogatták, annak dacára, hogy ő a hálózatelmélet kapcsán a korrupció problémájának hálózattudományi megközelítéséről is beszélni kívánt volna. Ám ilyen körülmények között nem kíván részt venni a programon, és lemondja előadását.

Janos Kertesz

Az alábbi levelet küldtem az MTA főtitkárhelyettesének: Tisztelt Főtitkárhelyettes Asszony! Megdöbbenéssel értesültem, hogy munkatársaim, Dr. Vedres Balázs és Vásárhelyi Orsolya A nők és a férfiak...

A Mérce mai cikke azt is kiderítette, hogy nemcsak ezt a két előadást érte cenzúra: a Társadalomtudományi Központ kutatóintézetei által felterjesztett konferencia migrációval és választással kapcsolatos programjait sem tartották a rendezvényre valónak.

Az ügyre reagálva a Kétfarkú Kutya Párt is állást foglalt, miszerint szembemenve a tudományos diskurzussal, ők gender–balneológia szakpárt indítanak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.