Letiltott MTA-s előadások: „Az intézkedések a magyar történelem sötét korszakait idézik”

  • narancs.hu
  • 2018. október 3.

Tudomány

Két előadást, a migrációról és a választásról szóló tudományos programokat is letiltott az MTA főtitkársága, mondván, túl sok bennük a politikai áthallás.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága két  előadás megtartását sem engedélyezte a Magyar Tudomány Ünnepén, derült ki a Qubit tegnapi cikkéből. Az egyik előadás a „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában” címen, a másik „A közösségi média jogi oldala” tematikában futott volna, ám Barnabás Beáta Mária, az MTA főtitkárhelyettese nem engedélyezte ezeket. Nyilvánosságra hozott levelében arra hivatkozott, hogy elsőt „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt” nem engedik, míg a másik előadást  a téma „politikai vonatkozásai miatt” nem lehet megtartani.

Az egyik előadó egyébként szintén csak a médiából értesült arról, hogy az őt érintő kerekasztal-beszélgetés elmarad: Polyák Gábor a hvg.hu-nak elmondta, nem is érti, hogy a politizálás vádja miként érhette a programokat, hiszen nem volt tervben aktuálpolitikával foglalkozni.

Rudas Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője pedig a főtitkárságnak írt válaszlevelében elfogadja a döntést, de kiemeli, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, annak feladata a politikailag értelmezhető témák tudományos kontestusba helyezése.

Az előadások letiltása más, egyébként beválogatott kutatókat is felháborított. Kertész János, Széchenyi-díjas kutató, az MTA tagja, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vezetője ma reggel a közösségi oldalán tett közzé egy levelet, amelyben a letiltasokról azt írja, hogy „ezek az intézkedések botrányosak, a magyar történelem sötét korszakait idézik”. A nyílt levélben kifejti azt is, hogy az ő előadását beválogatták, annak dacára, hogy ő a hálózatelmélet kapcsán a korrupció problémájának hálózattudományi megközelítéséről is beszélni kívánt volna. Ám ilyen körülmények között nem kíván részt venni a programon, és lemondja előadását.

Janos Kertesz

Az alábbi levelet küldtem az MTA főtitkárhelyettesének: Tisztelt Főtitkárhelyettes Asszony! Megdöbbenéssel értesültem, hogy munkatársaim, Dr. Vedres Balázs és Vásárhelyi Orsolya A nők és a férfiak...

A Mérce mai cikke azt is kiderítette, hogy nemcsak ezt a két előadást érte cenzúra: a Társadalomtudományi Központ kutatóintézetei által felterjesztett konferencia migrációval és választással kapcsolatos programjait sem tartották a rendezvényre valónak.

Az ügyre reagálva a Kétfarkú Kutya Párt is állást foglalt, miszerint szembemenve a tudományos diskurzussal, ők gender–balneológia szakpárt indítanak.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.