Magyar egyetemista is tart előadást a Nobel-héten

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. december 9.

Tudomány

Mészáros Botond, az ELTE hallgatója az összetett rendszerek matematikai modellezéséről beszél Stockholmban.

Mészáros Botond egyedüli magyarként vesz részt a Nobel-díj átadását kísérő egyhetes fiatal kutatói rendezvényen, ahol az összetett rendszerek matematikai modellezéséről tart előadást.

Az 1976-ban alapított Stockholm International Youth Science Seminart (SIYSS) a Fiatal Tudósok Svéd Szövetségének Bizottsága rendezi meg minden évben a Nobel-ünnepségekkel összefüggésben. A kísérőprogram célja a tudományos sokrétűség bemutatása, a nemzetközi kapcsolatok előmozdítása a világ tudományos érdeklődésű, tehetséges fiataljainak összegyűjtésével – olvasható az ELTE honlapján.

A szemináriumon, amely december 4-én kezdődött, idén 23 fiatal vesz részt a világ minden tájáról, a biológiát, az orvostudományt és az informatikát négyen-négyen, a matematikát, a fizikát és a kémiát hárman-hárman, a környezettudományt ketten képviselik.

A matematika területéről Mészáros Botond mellett egy svájci és egy svéd fiatal került be a programba.

Napjaink egyik legnagyobb tudományos kihívása a valós, összetett rendszerek megértése és modellezése. A komplex rendszerek viselkedése hatalmas számú elem közötti különféle interakciókból ered, ilyenek például a mezoszkópikus anyagok tulajdonságai, a pénzügyi események, a társadalmi csoportok lokális és globális evolúciója, valamint ezek összefüggései a Föld éghajlatában és biodiverzitásában bekövetkező esetleges jövőbeni változásokkal. Az ELTE mesterszakos hallgatója azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb elemszámúra, csökkentve ezzel az időtényezőt és számítógépes adattárolást. Mészáros Botond az eddigi eredményeit mutatja be az eseményen.

Idén október 3. és 10. között jelentették be, hogy kik kapták 2022-ben a Nobel-díjakat. Az elismeréseket a szokásoknak megfelelően a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban és Stockholmban.

Leadkép: MTI/Mónus Márton

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.