Magyar egyetemista is tart előadást a Nobel-héten

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. december 9.

Tudomány

Mészáros Botond, az ELTE hallgatója az összetett rendszerek matematikai modellezéséről beszél Stockholmban.

Mészáros Botond egyedüli magyarként vesz részt a Nobel-díj átadását kísérő egyhetes fiatal kutatói rendezvényen, ahol az összetett rendszerek matematikai modellezéséről tart előadást.

Az 1976-ban alapított Stockholm International Youth Science Seminart (SIYSS) a Fiatal Tudósok Svéd Szövetségének Bizottsága rendezi meg minden évben a Nobel-ünnepségekkel összefüggésben. A kísérőprogram célja a tudományos sokrétűség bemutatása, a nemzetközi kapcsolatok előmozdítása a világ tudományos érdeklődésű, tehetséges fiataljainak összegyűjtésével – olvasható az ELTE honlapján.

A szemináriumon, amely december 4-én kezdődött, idén 23 fiatal vesz részt a világ minden tájáról, a biológiát, az orvostudományt és az informatikát négyen-négyen, a matematikát, a fizikát és a kémiát hárman-hárman, a környezettudományt ketten képviselik.

A matematika területéről Mészáros Botond mellett egy svájci és egy svéd fiatal került be a programba.

Napjaink egyik legnagyobb tudományos kihívása a valós, összetett rendszerek megértése és modellezése. A komplex rendszerek viselkedése hatalmas számú elem közötti különféle interakciókból ered, ilyenek például a mezoszkópikus anyagok tulajdonságai, a pénzügyi események, a társadalmi csoportok lokális és globális evolúciója, valamint ezek összefüggései a Föld éghajlatában és biodiverzitásában bekövetkező esetleges jövőbeni változásokkal. Az ELTE mesterszakos hallgatója azt vizsgálja, hogy egy összetett rendszert nagyszámú paraméterrel leíró modell hogyan redukálható kisebb elemszámúra, csökkentve ezzel az időtényezőt és számítógépes adattárolást. Mészáros Botond az eddigi eredményeit mutatja be az eseményen.

Idén október 3. és 10. között jelentették be, hogy kik kapták 2022-ben a Nobel-díjakat. Az elismeréseket a szokásoknak megfelelően a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban és Stockholmban.

Leadkép: MTI/Mónus Márton

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.