Matáv-áremelések: Godzilla a piacon

  • Bodoky Tamás
  • 1999. január 7.

Tudomány

Miközben a liberalizált európai piacokon csökkentek a távközlési tarifák, a tavalyi év első kilenc hónapjában újabb rekordnyereséget könyvelhetett el, és januártól ismét árat emelt a magyar távközlési piacon egyeduralkodó telefonszolgáltató. A "versenypiacra való felkészülés" jegyében, az impulzusról az időalapú számlázásra való áttéréssel párhuzamosan vastag ceruzával írta újra a tarifatáblázatot, míg az "erős érdekérvényesítő képességgel" megáldott, nyugat-európai mintára sztrájkkal fenyegetőző internetezőket a tavaly bevezetett éjszakai kedvezmény kiterjesztésével szerelte le a Financial Times által a közelmúltban globális távközlési díjjal kitüntetett Matáv.
Miközben a liberalizált európai piacokon csökkentek a távközlési tarifák, a tavalyi év első kilenc hónapjában újabb rekordnyereséget könyvelhetett el, és januártól ismét árat emelt a magyar távközlési piacon egyeduralkodó telefonszolgáltató. A "versenypiacra való felkészülés" jegyében, az impulzusról az időalapú számlázásra való áttéréssel párhuzamosan vastag ceruzával írta újra a tarifatáblázatot, míg az "erős érdekérvényesítő képességgel" megáldott, nyugat-európai mintára sztrájkkal fenyegetőző internetezőket a tavaly bevezetett éjszakai kedvezmény kiterjesztésével szerelte le a Financial Times által a közelmúltban globális távközlési díjjal kitüntetett Matáv.

"Elvem a teljes liberalizálás - aminek természetesen gátat szabnak a koncessziós szerződések. Meggyőződésem azonban, hogy ezeken kétoldalú alapon változtatni lehet. A Matáv-monopólium például 2002-ig tart, de szeretném, ha már előbb megszűnne. Rendezni kell a különböző telefontársaságok közötti összekapcsolási díj megosztását is. A verseny szerte a világon a telefontarifák csökkenéséhez vezetett, de a tökéletes verseny csak fikció. Azt határozott szabályozókkal kell lehetővé tenni, hogy a kisebbeknek is legyen lehetőségük beszállni. A díjaknak költség alapúaknak kell lenniük" - Katona Kálmán (Fidesz), a KHVM minisztere, Népszabadság, 1998. június 6.

Nehéz fogást találni

a "Legversenyképesebb Nemzeti Szolgáltató" kategóriában győzedelmeskedő, a NIOK és a Soros Alapítvány által az 1998-as év "Adományozásban Élen Járó Gazdasági Szervezetének" nyilvánított telefontársaságon, pedig az már most biztosra vehető, hogy a telefonszámla továbbra is jelentős tehertétele lesz az információs társadalom felé menetelő magyar polgár mindennapjainak. Az átlagosan 10,5 százalékos, "inflációkövető" áremelésen belül legjobban az előfizetési alapdíj és a forgalom túlnyomó részét generáló helyi beszélgetések ára emelkedett, a belföldi és nemzetközi távhívások tarifái pedig, ha kismértékben is, csökkentek - ez a tendencia a hivatalos indoklás szerint a fejlett országok tarifastruktúrájához való fokozatos közelítést jelent. A díjazási időszakok száma a Matáv szolgáltatási területén háromra - nappali, kedvezményes és éjszakai időszak - csökkent: a csúcsidőszak beolvadt a nappali időszakba, azaz a belföldi hívások díja reggel 7 órától 18 óráig azonos - helyi hívások esetében ez magasabb, mint tavaly a 9-15 óráig terjedő csúcsidőszakban.

A mobilszolgáltatókkal való összehasonlítást

is könnyíti, hogy ezentúl impulzushossz helyett percdíjakkal számolhatunk, ugyanakkor a telefonfülkékből indított hívásokat továbbra is impulzus alapján díjazzák. Az impulzus alapú számlázásból - a felhasznált, de végig nem beszélt impulzusok révén - egyes számítások szerint jelentős extraprofitra tett szert a szolgáltató, a másodpercpontossággal elszámolt percdíj ezt az anomáliát megszünteti. Bevezették azonban az időszaktól és díjzónától függetlenül fizetendő összekapcsolási díjat, amely egységesen 8,25 forint hívásonként, és a Matáv által megadott definícióból nem derül ki egyértelműen, hogy csak sikeres hívások esetén, vagy a vonal felépítésével - tehát például a telefonkagyló felemelésével és visszarakásával - automatikusan kerül rá a számlára.

Kis János, a Modemes Internetezők Magánegyletének (MIME) prominense szerint "a kapcsolatépítési díj veszélyes tendenciát hordoz. A kapcsolat felépítése azt jelenti, hogy a központ berendezéseit vesszük igénybe. Ebben a rendszerben megvan a lehetőség akár arra is, hogy fizessünk az ingyenes számért, a foglaltért, vagy ha "szám megváltozott" hangbemondásra fut a készülékünk. Hiszen a szolgáltató a kapcsolatot felépítette."

Az áremelések ellen

ismét tiltakozó internetezők számára újabb kedvezményt adott a telefontársaság: 1999. január 1-jétől az év első három hónapjában az eddigi éjszakai kedvezménynél szélesebb idősávban - hétköznap 18 órától reggel 7-ig és a hétvégi napok teljes hosszában - egy-egy helyi hívásért legfeljebb nettó 120, bruttó 150 forintot számláznak ki. A kedvezmény nem érvényes az ISDN adatforgalomra, annak díja azonban január 1-jétől az eddigi 40 százalék helyett "mindössze" 25 százalékkal kerül többe, mint a távbeszélő-szolgáltatás. Az internetezőknek tett újabb engedmény érthető, hiszen míg tavaly ilyenkor még európai viszonylatban precedensértékű megmozdulásról adhattunk számot (Távol Amerikától, Magyar Narancs, 1998. január 15.), az elmúlt évben a távközlés liberalizációja éreztette a hatását Európában is - a korábban Magyarországhoz hasonlóan kiváltságos szolgáltató, a Matávban is többségi tulajdonos Deutsche Telekom által uralt német piacot a versenytársak megjelenése földcsuszamlásszerűen rendezte át, és tarifacsökkenést hozott - nem csupán az internetpiacon. Ráadásul több európai országban is nagy médiavisszhanggal járó "sztrájkokba" kezdtek az öntudatra ébredt internetfelhasználók, a monopolhelyzetben lévő helyi telefonszolgáltatók tarifapolitikája ellen tiltakozva. Spanyolországban a Telefonica, Olaszországban a Telecom Italia, Csehországban az SPT Telecom, Franciaországban a France Telecom kényszerült kisebb-nagyobb engedményeket tenni a hálórágóknak.

A Matáv által tavaly ilyenkor bevezetett

"éjszakai 100 forintos" kedvezmény

- ahogy akkor megjósoltuk - nem volt elegendő ahhoz, hogy jelentősen bővüljön az internetezők köre. Az év második felében szinte nem is emelkedett az internet-előfizetők - a fejlett országokhoz képest nagyon alacsony - száma, és ezért egyre többen kezdték a telefonon keresztül elérhető internetszolgáltatások esetében megkerülhetetlen Matávot okolni. Magyar sajátosság, hogy elsősorban az internet elterjedésében üzletileg érdekelt hozzáférés- és tartalomszolgáltatók petícióztak "az internetezők" nevében. Az Internetto - amely 1997-ben még nem közölt a Matávot kritizáló cikkeket - gyorsan kisajátította a kezdeményezést, és szabályos kampányt indított, az Elender Computer, a Sulinet-projekten állami megrendelésből megtollasodott internetszolgáltató pedig - feltehetően a mormon Advent befektetői csoport egymilliárd forintos tőkeinjekciójának hatására - szinte változtatás nélkül zászlajára tűzte a Matáv által tavaly teljesíthetetlennek ítélt eredeti követelést, a "hallózás és a hálózás" (a beszédforgalom és az adatkommunikáció) tarifáinak megkülönböztetését. A felhasználókat tömörítő MIME nem veszi fel tagjai közé a távközlési vagy internetszolgáltatók alkalmazottait, állásfoglalása szerint "az internetezőket" nem képviselhetik hitelesen ezek a személyiségek és fórumok - bár, és ezt már mi tesszük hozzá, a végeredményt tekintve ez mindegy, piaci viszonyok hiányában minden, a Matávtól kicsikart kedvezmény szép eredménynek tekinthető.

A piaci viszonyok kialakulása

pedig egyre késik - és ha csak a Matávon múlik, még elég sokáig várhatunk rájuk. A vállalat beruházásainak jelentős része ugyanis már ma arra irányul, hogy a vállalat a hangtelefóniára vonatkozó koncesszió 2002-es lejárta után is megőrizhesse "természetes monopóliumát". Mivel a technológiai fejlődés következtében a kábeltelevízió tűnik a legesélyesebb versenytársnak, a Matáv kábeltévé-hálózatokat épít - tavaly például hat, összesen félmillió lakosú délpesti kerületben. A számítógépes adattovábbítás terén már most versenyhelyzet alakulhatna ki a kábeltévé-hálózatok piacra lépésével - a magyar kábeltévéipar túlnyomó része azonban igen kezdetleges fejlettségi szinten, apró káeftékben vegetál, komoly tőkebevonásra volna szükség a kétirányú adatforgalmat lehetővé tévő csillagpontos hálózatok kiépítéséhez és a rendszer internetesítéséhez egyaránt. Ahol ezt a feladatot egy konkurens szolgáltató - például a nulláról építkező Pantel - végzi majd el, versenyhelyzet alakulhat ki, és nem csupán az adattovábbításban: a kábeltévé-hálózat a koncesszió lejárta után távbeszélgetésre is alkalmazható.

A Matáv privatizációja során

az állam nagyot hibázott, hiszen a nemzeti telefontársaságot csak a harmadik világ országaiban szokás többségi külföldi tulajdonba adni - így most felmerül az igény, hogy amit az állam elbaltázott, az állam hozza rendbe, a Matáv számos privilégiumának megnyirbálásával teremtsen legalább részleges versenyhelyzetet - ezt diktálná a fogyasztók, az ország érdeke. Ennek ellenére a mindenkori hatalom meglepően libertariánus bánásmódban részesíti a látványosan fejlődő multit, a Gazdasági Versenyhivatal eddig mindössze két alkalommal korlátozta a Matáv terjeszkedését. Legutóbb a Jásztel koncessziós telefontársaság megvásárlásának megakadályozásával, korábban pedig egy véletlen folytán, a középiskolák internetesítését célzó Sulinet-tenderből való kizárással. Abban az időben ugyanis a telefontársaság más ügyből kifolyólag nem vehetett részt közbeszerzési eljárásokon. Ehhez képest tavaly év vége felé matávos berkekben már kész tényként kezelték a Sulinet bekebelezését: a pletykák szerint a tendergyőztes Elendertől egy barterüzlet keretében átvették volna a hálózatot, és a száz százalékban Matáv-tulajdonú Matávcom Kft.-n keresztül megvásárolták volna a Sulinetben érintett többi alvállalkozó egy részét, például a kulcsszerepet játszó ANSware Kft.-t. Ennek a tervnek az Elender pálfordulása most feltehetően betart.

Mindent összevetve

a Matáv nagyon jól csinálja

azt, amire a tulajdonosaitól felhatalmazást kapott: kaszál. Leányvállalatai révén a robbanásszerűen fejlődő magyar mobiltelefon-piac túlnyomó részét is kézben tartja, befektetőként és hirdetőként egyre nagyobb befolyásra tesz szert a médiában, cégvásárlásokkal próbálkozik az informatikai szektorban, és minden lehetséges módon megpróbálja konzerválni a magyar távközlési piacon játszott vezető szerepét. A Matáv-sztori sikertörténet, a Matáv-részvény jó befektetés. Szociális érzékenységet, nemzeti elkötelezettséget egy profitorientált multitól nem várhatunk: az állam dolga volna, hogy szigorúbb versenyszabályokkal teremtsen a fogyasztóknak és a kisebb cégeknek kedvezőbb helyzetet. Az új Fidesz-kormány és Katona Kálmán illetékes miniszter azonban az idézett kijelentésen túl eddig semmit nem tett ezért a célért.

Bodoky Tamás

Matáv: http://www.matav.hu

Tarifasztori: http://www.internetto.hu

MIME: http://www.euroastra.com/mime/

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.