Matáv-áremelések: Godzilla a piacon

  • Bodoky Tamás
  • 1999. január 7.

Tudomány

Miközben a liberalizált európai piacokon csökkentek a távközlési tarifák, a tavalyi év első kilenc hónapjában újabb rekordnyereséget könyvelhetett el, és januártól ismét árat emelt a magyar távközlési piacon egyeduralkodó telefonszolgáltató. A "versenypiacra való felkészülés" jegyében, az impulzusról az időalapú számlázásra való áttéréssel párhuzamosan vastag ceruzával írta újra a tarifatáblázatot, míg az "erős érdekérvényesítő képességgel" megáldott, nyugat-európai mintára sztrájkkal fenyegetőző internetezőket a tavaly bevezetett éjszakai kedvezmény kiterjesztésével szerelte le a Financial Times által a közelmúltban globális távközlési díjjal kitüntetett Matáv.
Miközben a liberalizált európai piacokon csökkentek a távközlési tarifák, a tavalyi év első kilenc hónapjában újabb rekordnyereséget könyvelhetett el, és januártól ismét árat emelt a magyar távközlési piacon egyeduralkodó telefonszolgáltató. A "versenypiacra való felkészülés" jegyében, az impulzusról az időalapú számlázásra való áttéréssel párhuzamosan vastag ceruzával írta újra a tarifatáblázatot, míg az "erős érdekérvényesítő képességgel" megáldott, nyugat-európai mintára sztrájkkal fenyegetőző internetezőket a tavaly bevezetett éjszakai kedvezmény kiterjesztésével szerelte le a Financial Times által a közelmúltban globális távközlési díjjal kitüntetett Matáv.

"Elvem a teljes liberalizálás - aminek természetesen gátat szabnak a koncessziós szerződések. Meggyőződésem azonban, hogy ezeken kétoldalú alapon változtatni lehet. A Matáv-monopólium például 2002-ig tart, de szeretném, ha már előbb megszűnne. Rendezni kell a különböző telefontársaságok közötti összekapcsolási díj megosztását is. A verseny szerte a világon a telefontarifák csökkenéséhez vezetett, de a tökéletes verseny csak fikció. Azt határozott szabályozókkal kell lehetővé tenni, hogy a kisebbeknek is legyen lehetőségük beszállni. A díjaknak költség alapúaknak kell lenniük" - Katona Kálmán (Fidesz), a KHVM minisztere, Népszabadság, 1998. június 6.

Nehéz fogást találni

a "Legversenyképesebb Nemzeti Szolgáltató" kategóriában győzedelmeskedő, a NIOK és a Soros Alapítvány által az 1998-as év "Adományozásban Élen Járó Gazdasági Szervezetének" nyilvánított telefontársaságon, pedig az már most biztosra vehető, hogy a telefonszámla továbbra is jelentős tehertétele lesz az információs társadalom felé menetelő magyar polgár mindennapjainak. Az átlagosan 10,5 százalékos, "inflációkövető" áremelésen belül legjobban az előfizetési alapdíj és a forgalom túlnyomó részét generáló helyi beszélgetések ára emelkedett, a belföldi és nemzetközi távhívások tarifái pedig, ha kismértékben is, csökkentek - ez a tendencia a hivatalos indoklás szerint a fejlett országok tarifastruktúrájához való fokozatos közelítést jelent. A díjazási időszakok száma a Matáv szolgáltatási területén háromra - nappali, kedvezményes és éjszakai időszak - csökkent: a csúcsidőszak beolvadt a nappali időszakba, azaz a belföldi hívások díja reggel 7 órától 18 óráig azonos - helyi hívások esetében ez magasabb, mint tavaly a 9-15 óráig terjedő csúcsidőszakban.

A mobilszolgáltatókkal való összehasonlítást

is könnyíti, hogy ezentúl impulzushossz helyett percdíjakkal számolhatunk, ugyanakkor a telefonfülkékből indított hívásokat továbbra is impulzus alapján díjazzák. Az impulzus alapú számlázásból - a felhasznált, de végig nem beszélt impulzusok révén - egyes számítások szerint jelentős extraprofitra tett szert a szolgáltató, a másodpercpontossággal elszámolt percdíj ezt az anomáliát megszünteti. Bevezették azonban az időszaktól és díjzónától függetlenül fizetendő összekapcsolási díjat, amely egységesen 8,25 forint hívásonként, és a Matáv által megadott definícióból nem derül ki egyértelműen, hogy csak sikeres hívások esetén, vagy a vonal felépítésével - tehát például a telefonkagyló felemelésével és visszarakásával - automatikusan kerül rá a számlára.

Kis János, a Modemes Internetezők Magánegyletének (MIME) prominense szerint "a kapcsolatépítési díj veszélyes tendenciát hordoz. A kapcsolat felépítése azt jelenti, hogy a központ berendezéseit vesszük igénybe. Ebben a rendszerben megvan a lehetőség akár arra is, hogy fizessünk az ingyenes számért, a foglaltért, vagy ha "szám megváltozott" hangbemondásra fut a készülékünk. Hiszen a szolgáltató a kapcsolatot felépítette."

Az áremelések ellen

ismét tiltakozó internetezők számára újabb kedvezményt adott a telefontársaság: 1999. január 1-jétől az év első három hónapjában az eddigi éjszakai kedvezménynél szélesebb idősávban - hétköznap 18 órától reggel 7-ig és a hétvégi napok teljes hosszában - egy-egy helyi hívásért legfeljebb nettó 120, bruttó 150 forintot számláznak ki. A kedvezmény nem érvényes az ISDN adatforgalomra, annak díja azonban január 1-jétől az eddigi 40 százalék helyett "mindössze" 25 százalékkal kerül többe, mint a távbeszélő-szolgáltatás. Az internetezőknek tett újabb engedmény érthető, hiszen míg tavaly ilyenkor még európai viszonylatban precedensértékű megmozdulásról adhattunk számot (Távol Amerikától, Magyar Narancs, 1998. január 15.), az elmúlt évben a távközlés liberalizációja éreztette a hatását Európában is - a korábban Magyarországhoz hasonlóan kiváltságos szolgáltató, a Matávban is többségi tulajdonos Deutsche Telekom által uralt német piacot a versenytársak megjelenése földcsuszamlásszerűen rendezte át, és tarifacsökkenést hozott - nem csupán az internetpiacon. Ráadásul több európai országban is nagy médiavisszhanggal járó "sztrájkokba" kezdtek az öntudatra ébredt internetfelhasználók, a monopolhelyzetben lévő helyi telefonszolgáltatók tarifapolitikája ellen tiltakozva. Spanyolországban a Telefonica, Olaszországban a Telecom Italia, Csehországban az SPT Telecom, Franciaországban a France Telecom kényszerült kisebb-nagyobb engedményeket tenni a hálórágóknak.

A Matáv által tavaly ilyenkor bevezetett

"éjszakai 100 forintos" kedvezmény

- ahogy akkor megjósoltuk - nem volt elegendő ahhoz, hogy jelentősen bővüljön az internetezők köre. Az év második felében szinte nem is emelkedett az internet-előfizetők - a fejlett országokhoz képest nagyon alacsony - száma, és ezért egyre többen kezdték a telefonon keresztül elérhető internetszolgáltatások esetében megkerülhetetlen Matávot okolni. Magyar sajátosság, hogy elsősorban az internet elterjedésében üzletileg érdekelt hozzáférés- és tartalomszolgáltatók petícióztak "az internetezők" nevében. Az Internetto - amely 1997-ben még nem közölt a Matávot kritizáló cikkeket - gyorsan kisajátította a kezdeményezést, és szabályos kampányt indított, az Elender Computer, a Sulinet-projekten állami megrendelésből megtollasodott internetszolgáltató pedig - feltehetően a mormon Advent befektetői csoport egymilliárd forintos tőkeinjekciójának hatására - szinte változtatás nélkül zászlajára tűzte a Matáv által tavaly teljesíthetetlennek ítélt eredeti követelést, a "hallózás és a hálózás" (a beszédforgalom és az adatkommunikáció) tarifáinak megkülönböztetését. A felhasználókat tömörítő MIME nem veszi fel tagjai közé a távközlési vagy internetszolgáltatók alkalmazottait, állásfoglalása szerint "az internetezőket" nem képviselhetik hitelesen ezek a személyiségek és fórumok - bár, és ezt már mi tesszük hozzá, a végeredményt tekintve ez mindegy, piaci viszonyok hiányában minden, a Matávtól kicsikart kedvezmény szép eredménynek tekinthető.

A piaci viszonyok kialakulása

pedig egyre késik - és ha csak a Matávon múlik, még elég sokáig várhatunk rájuk. A vállalat beruházásainak jelentős része ugyanis már ma arra irányul, hogy a vállalat a hangtelefóniára vonatkozó koncesszió 2002-es lejárta után is megőrizhesse "természetes monopóliumát". Mivel a technológiai fejlődés következtében a kábeltelevízió tűnik a legesélyesebb versenytársnak, a Matáv kábeltévé-hálózatokat épít - tavaly például hat, összesen félmillió lakosú délpesti kerületben. A számítógépes adattovábbítás terén már most versenyhelyzet alakulhatna ki a kábeltévé-hálózatok piacra lépésével - a magyar kábeltévéipar túlnyomó része azonban igen kezdetleges fejlettségi szinten, apró káeftékben vegetál, komoly tőkebevonásra volna szükség a kétirányú adatforgalmat lehetővé tévő csillagpontos hálózatok kiépítéséhez és a rendszer internetesítéséhez egyaránt. Ahol ezt a feladatot egy konkurens szolgáltató - például a nulláról építkező Pantel - végzi majd el, versenyhelyzet alakulhat ki, és nem csupán az adattovábbításban: a kábeltévé-hálózat a koncesszió lejárta után távbeszélgetésre is alkalmazható.

A Matáv privatizációja során

az állam nagyot hibázott, hiszen a nemzeti telefontársaságot csak a harmadik világ országaiban szokás többségi külföldi tulajdonba adni - így most felmerül az igény, hogy amit az állam elbaltázott, az állam hozza rendbe, a Matáv számos privilégiumának megnyirbálásával teremtsen legalább részleges versenyhelyzetet - ezt diktálná a fogyasztók, az ország érdeke. Ennek ellenére a mindenkori hatalom meglepően libertariánus bánásmódban részesíti a látványosan fejlődő multit, a Gazdasági Versenyhivatal eddig mindössze két alkalommal korlátozta a Matáv terjeszkedését. Legutóbb a Jásztel koncessziós telefontársaság megvásárlásának megakadályozásával, korábban pedig egy véletlen folytán, a középiskolák internetesítését célzó Sulinet-tenderből való kizárással. Abban az időben ugyanis a telefontársaság más ügyből kifolyólag nem vehetett részt közbeszerzési eljárásokon. Ehhez képest tavaly év vége felé matávos berkekben már kész tényként kezelték a Sulinet bekebelezését: a pletykák szerint a tendergyőztes Elendertől egy barterüzlet keretében átvették volna a hálózatot, és a száz százalékban Matáv-tulajdonú Matávcom Kft.-n keresztül megvásárolták volna a Sulinetben érintett többi alvállalkozó egy részét, például a kulcsszerepet játszó ANSware Kft.-t. Ennek a tervnek az Elender pálfordulása most feltehetően betart.

Mindent összevetve

a Matáv nagyon jól csinálja

azt, amire a tulajdonosaitól felhatalmazást kapott: kaszál. Leányvállalatai révén a robbanásszerűen fejlődő magyar mobiltelefon-piac túlnyomó részét is kézben tartja, befektetőként és hirdetőként egyre nagyobb befolyásra tesz szert a médiában, cégvásárlásokkal próbálkozik az informatikai szektorban, és minden lehetséges módon megpróbálja konzerválni a magyar távközlési piacon játszott vezető szerepét. A Matáv-sztori sikertörténet, a Matáv-részvény jó befektetés. Szociális érzékenységet, nemzeti elkötelezettséget egy profitorientált multitól nem várhatunk: az állam dolga volna, hogy szigorúbb versenyszabályokkal teremtsen a fogyasztóknak és a kisebb cégeknek kedvezőbb helyzetet. Az új Fidesz-kormány és Katona Kálmán illetékes miniszter azonban az idézett kijelentésen túl eddig semmit nem tett ezért a célért.

Bodoky Tamás

Matáv: http://www.matav.hu

Tarifasztori: http://www.internetto.hu

MIME: http://www.euroastra.com/mime/

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.