Meghalt R. Várkonyi Ágnes akadémikus

  • narancs.hu
  • 2014. december 15.

Tudomány

December 13-án, életének 87. évében elhunyt Várkonyi Ágnes történész, művelődéstörténész, a koraújkor-kutatás egyik legismertebb hazai művelője.

A hírt a Liget Műhely tudatta vasárnap.

R. Várkonyi Ágnes 1928-ban Salgótarjánban született. 1951-ben szerzett magyar–történelem–levéltár szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa lett, később a középkori, majd a kora újkori osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1960-ban védte meg történettudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 1983-tól 1998-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezetője, ezt követően adományozott számára az egyetem professor emeritusi címet – írja az ELTE BTK honlapja.

R. Várkonyi Ágnes 2007-ben

R. Várkonyi Ágnes 2007-ben

Fotó: MTI

Kutatási területe Magyarország és Erdély a 16–18. századi Európában, művelődéstörténet és történeti ökológia. Számos, a Rákóczi-szabadságharcról, Rákóczi államáról, Rákóczi-emigrációról, Thököly politikájáról, a 17. század erdélyi és kelet-magyarországi mozgalmairól, a kor politikai mozgalmainak, eszmei hátterének megvilágításáról szóló elemzéssel gazdagította a történelemtudományt. Akadémiai taggá választása után a korábban sajtó alá rendezett nagyszabású Zrínyi-kötetét újabb Zrínyi-tanulmányok követték, és a Rákóczi-szabadságharc történetének angol nyelvű összefoglalása, amely a Habsburg-ellenes mozgalmakat európai hatalmi összefüggésekbe ágyazta.

Munkájáról így beszélt a Magyar Narancsnak adott, 2007-es interjúban:

„Megismerhetjük például a kor emberének változó életkereteit, mondjuk a kertkultúra hazai kezdeteit. A történeti ökológia segítségével pedig a kor emberének értelmes természethasználatát. A székely falutörvények például szigorúan védték erdeiket, kijelentvén, hogy azokat elődeiktől csak használatra kapták, s hogy utódaiknak tartoznak megőrizni azokat. Felismerhetjük ugyanakkor azokat a folyamatokat is, amelyek a politikai és harci eseményekkel legalábbis egyenrangú jelentőséggel bírnak, mint amilyen a már számunkra is ismerős szerelemfelfogás, a gyermekszeretet vagy a toleráns valláspolitika meghonosodása volt. A korban kívánatos státusszimbólumként beszerzett távcsövek és órák pedig a tér- és időfelfogás változását jelzik számunkra. És mielőtt még bárki is érdektelennek nevezné e kutatási irányokat, hát látnunk kell, hogy a reneszánsz időtudat valósággal átformálta a kor közgondolkodását. Az új felismerés ugyanis, miszerint a jövő tervezhető, fordulatot jelentett a magyar kora újkor politikai közösségének számára. A jelen döntéseinek gondos mérlegelése a jövőbeli mozgástér biztosítására s a jövő felelősségteljes tervezése ugyancsak kilóg a végletekig leegyszerűsített reprezentációs sémából, noha feltehetőleg hasznosabb viselkedési mintákat sugallhatna, mint a tehetetlensége miatt búsan kesergő magyar példája.”

A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és az MTA BTK Történettudományi Intézete saját halottjának tekinti. R. Várkonyi Ágnes temetéséről később intézkednek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.