Mesterséges intelligencia segítségével derítették ki Platón pontos nyughelyét

  • narancs.hu
  • 2024. április 28.

Tudomány

Az ókori görög filozófus utolsó éjszakájának részletei is feltárultak egy bontatlan papirusztekercsből.

Mesterséges intelligenciával olvasták le a kutatók a tintával írt szöveget egy bontatlan ókori tekercsben, amelyben Platón sírhelyéről és utolsó éjszakájáról is tudósítanak – írja a Telex a Gizmodo nyomán.

Platón, az ókori görög filozófus, Arisztotelész mestere és Szókratész tanítványa 80 éves kora körül halt meg 2400 évvel ezelőtt. Korábban is tudni lehetett, hogy a sírhelye valahol az általa alapított athéni Akadémia területén fekszik, de eddig nem ismerték a kutatók a pontos helyszínt. Az Akadémiát egyébként Sulla, a római hadvezér 300 évvel Platón halála után elpusztította, a maradványai 3 kilométerre fekszenek az Akropolisztól.

Most egy 800 kilométerrel odébb talált papirusz segítségével jutottak közelebb a megoldáshoz a kutatók. Majdnem kétezer évvel ezelőtt tört ki a Vezúv, amely a föld alá temette Pompejit és annak lakosságát.

A hamu egy dokumentumokkal teli villát is betemetett, megőrizve így az utókor számára.

Itt találtak rá egy helyi költő és filozófus által írt papiruszra is, amely szerint Platónt az Akadémia falain belül egy a múzsák szentélye közelében található magánkertben temették el. A szöveg Platón utolsó éjszakájáról is beszámol: magas láza lehetett a filozófusnak, és zavarta a zene, amit játszottak neki. A projekt egyik kutatója szerint egy trák zenész fuvolázott, hogy enyhítsen az idős filozófus utolsó óráin, de Platón azt mondta neki, hogy „gyér a ritmusérzéke”.

A kutatás másik érdekessége a papirusz olvasásánál használt technológia volt.

A tekercseket nem lehet kibontani, mivel a koruk miatt az a megsemmisülésükhöz vezetne.

2015-ben a Kentucky egyetemen röntgentomográfiával és számítógépes látással, mesterséges intelligenciát használó technológiával tudták kinyerni az adatokat egy zárt Holt-tengeri tekercsből. A Pompeji szomszédságában található herculaneumi tekercseknél szintén mesterséges intelligenciával, neurális hálózatok segítségével állapították meg, hogy hol található a tinta a zárt papiruszokon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.