Mi kerül a tüdőbe? - Az e-cigaretta és hatásai

Tudomány

Az e-cigivel is nikotint veszünk magunkhoz, és még néhány más vegyületet.

Egyre többet látni elektromos cigarettával füstölgőket, és úgy tűnik, már nem csupán a leszokáshoz segítő terápiás eszközként, hanem rekreációs célokra is használják. Még mindig kevés információnk van arról, mi történik a fogyasztókkal, ha ezt szívják, s ennek csak részben oka az, hogy a termék mindössze bő évtizede hódít a piacon. Ellentmondásos az uniós és a hazai szabályozás is (lásd keretes írásunkat!).

Egy slukkra

Az e-cigaretta működési elve egyszerű: a jórészt propilén-glikolból álló s az esetek többségében oldott állapotú nikotint tartalmazó folyadékot egy elektromos fűtőszállal felmelegítik, így az füstszerű, 50-60 Celsius-fokos párát, afféle ködfelhőt képez, ami a hagyományos cigizéshez némileg hasonló élményt biztosít a finom eloszlású folyadékcseppeket tartalmazó aeroszolt letüdőző fogyasztónak, ugyanakkor annak környezetét jórészt megkíméli a nem kívánt mérgektől. (Az e-cigarettáról lásd korábbi összefoglalónkat: Lassan végigég, Magyar Narancs, 2013. május 23.) Eközben azonban nagyobb mennyiségű matéria kerül a szervezetébe – bár ezek közül kétségtelenül hiányzik majd a cigaretta anyagának (dohány + papír) pirolízise, a hőbomlás során keletkező megannyi melléktermék: a kátránytól kezdve a szén-monoxidon, nitrogén-oxidokon és a ciánvegyületeken át a nanoméretű koromrészecskékig. Az e-ciginél csupán nikotin, propilén-glikol (esetleg glicerin) és aromaanyagok jutnak be a szervezetbe – róluk kellene megtudni, mennyire ártalmasak.

Akkor is füstmentes

Akkor is füstmentes

Fotó: Sióréti Gábor

Nos, kellő klinikai tapasztalat még nem áll a kutatók rendelkezésére, de már nálunk is folyik hatásvizsgálat. A Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája epidemiológiai kutatásba kezdett, amely az elektromos cigaretta hazai elterjedtségét, használati szokásait és mellékhatásait firtatja – ez az első komoly, elektromos cigarettával kapcsolatos kutatás itthon, amelynek eredményei befolyásolhatják akár a termék besorolását is. Ám mielőtt bármilyen megállapítás nyilvánosságot látna, érdemes végignézni, mi az, amit az egyes hatóanyagok élettani hatásáról régóta tud vagy sejt a tudomány.

Mindenekelőtt a nikotint érdemes szemügyre venni, hiszen ez az a pszichoaktív szer, amelynek kedvéért az emberiség annyi dohányt szív el naponta – és akkor a tubákszerűen szippantott, a snüsszhöz hasonlóan az ínyről felszívódó vagy a bagószerűen rágott dohányszármazékokról elegánsan el is feledkeztünk… Ez az alkaloid típusú vegyület a paraszimpatikus idegrendszer működését stimuláló anyag, s tán nem is gondolnánk róla, hogy szobahőmérsékleten folyékony. Vízzel inkább csak keveredik (magasabb hőmérsékleten), szerves oldószerekben azonban jól oldódik, ez utóbbi célra a propilén-glikol pont megteszi. Miközben a cigarettát kárhoztató írások indokoltan nagy teret szentelnek az égéstermékeknek, kicsit elsikkadnak a nikotin élettani hatásai fölött, amelyek idegrendszeri közvetítéssel számos szervet érintenek. Pedig köztudott, hogy méreg, egy időben az öngyilkosok körében is divatosnak számított. Ám ez csak olyan dózisban érvényesül, amely alaposan meghaladja még a láncdohányos bevitelét is – a súlyosabb mérgezést az is meggátolja, hogy már sokkal kevesebb is rosszullétet és hányást okozhat. Enyhébb mérgezéses tünetek kijuthatnak egy e-cigisnek is, pláne, hogy ezeknél sosem fogy el (ég végig) a szál, vagyis amíg tele a tartály, addig tolhatja magába a hatóanyagot. De a nikotin nemcsak mérgező, nagyon erősen addiktív anyag is, és ezen az elektromos cigaretta sem változtat. Ráadásul a bevitel növelésével átalakul az idegrendszeri hatása is: kezdetben inkább stimuláns, majd (s ebben a tekintetben kivételes a pszichoaktív szerek között) relaxánsként, nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként működik, miközben javítja a kognitív funkciókat.

Önmagában a mértékletes dózisokban fogyasztott nikotinról még egyetlen vizsgálat sem bizonyította be, hogy rákkeltő volna, ám nem hallgathatjuk el, hogy most is szakmai vita zajlik arról, hogy támogatja vagy sem a tumorok fejlődését. Ennél ellentmondásosabbak a szív- és érrendszer működésére gyakorolt hatásai: a vérnyomást és a pulzusszámot növelheti, esetleg a koleszterinszintet emelheti, sőt a vérrögképződés kockázatát is fokozhatja, bár e hatások már erőteljesen függenek a bevitt mennyiségtől. Külön fejezet lehetne, hogy milyen hatásai vannak a magzatra – ezek közül némelyek már a születés előtti fejlődést érintik, mások a későbbi életszakaszban okozhatnak súlyos, krónikus betegségeket, vagyis a terhesség alatt az e-cigizést is kerülni kell.

Alkoholos vonal

Az e-cigaretta hordozóanyaga zömmel propilén-glikol, de az erre érzékenyek számára árulnak ún. glicerines folyadékot is. A reklámszöveg szerint „növényi” glicerin van benne – milyen kár, hogy ezt a hidegen kevert szeszekre nem írják rá, pedig azok is növényi anyagból, leginkább krumpliból készülnek! Noha a propilén-glikolnak már a neve is riasztóan hangzik, a modern szerves kémia e remekéről eddig semmi szörnyűséget sem derítettek ki a vizsgálatok. Egyszerű szerkezetű, kétértékű, édeskés ízű alkohol ez, mértékletesen fogyasztva nem is mérgező, ellentétben kémiai rokonával, az etilén-glikollal, ami az autók fagyálló folyadékának alapanyaga. Az e-cigarettánál a zömmel a tüdőn keresztül a szervezetbe kerülő propilén-glikolt a szervezet feldolgozza, s a metabolizmus során jórészt olyan anyagok keletkeznek, melyek a szervezet biokémiai ciklusai során is előfordulnak bennünk: piroszőlősav, ecetsav, tejsav. Legfeljebb egy ezeknél egzotikusabb anyagcseretermékkel, a csillagászok által még a Tejútrendszer középpontjában is érzékelt propionaldehiddel lehetne gond, de csak nagyobb koncentrációban, amihez a szokásos e-cigi-dózisok sokszorosát kéne elszívni. Alacsony toxicitása miatt a propilén-glikolt a viszonylag biztonságos adalék anyagok között tartják számon, használják a jégkrémgyártásban és a gyógyszer­iparban is. Inhalálás esetén ritkán a felső légutakat irritálhatja ez az anyag, s a vaporizált folyadék esetleg az érzékenyebb szemre is hatással lehet, de ezek figyelembevételével sem jelentős a kockázata – ráadásul, mint utaltunk rá, az érzékenyebbek kiválthatják glicerinessel is.

A fenti két komponenshez képest az e-folyadékban lévő aromaanyagokat sem árt megvizsgálni részben toxicitásuk, részben az allergén jellegük figyelembevételével. Sokat segíthet a tisztánlátásban, ha minden terméken fel kell majd tüntetni minden kémiailag releváns összetevőt. Mindazonáltal tavaly akadt már olyan japán kutatás is, amely alighanem a fűtőszál hatására keletkező aldehideket mutatott ki egy bizonyos típusú folyadék gőzében.

Végül még egy fontos problémát kell tisztáznunk: vajon az irodaépületekben, közintézményekben, repülőkön található füstjelzők beriasztanak-e, ha e-cigi páráját érzékelik? A számos lelkes fogyasztó által lefolytatott, bár tudományosnak nem nevezhető vizsgálódások szerint az érzékenyebb (például ionizációs vagy optikai elven működő) füstjelzők igenis jeleznek, ha közvetlenül rájuk fújják a párát. Éppen ezért mindenkinek javasoljuk, hogy utazás közben mind a repülőn, mind a szállodában ügyeljenek rá: ha egyáltalán engedélyezik e rekreációs eszközt, akkor se a füstjelzők közelében „gyújtsanak rá”.

Mi a legális státusz?

Az Európai Parlament 2014 februárjában fogadott el új szabályozást a dohánytermékekre, azon belül az e-cigarettákra. Ez megtiltja utóbbiak reklámozását, megszabja a nikotinkoncentráció maximumát a vaporizálandó folyadékban, de határt szab annak is, hogy mennyi e-cigibe való folyadékot lehet vásárolni. Miközben gondoskodik a folyadék kiszerelésének biztonsági és gyerekzárral való ellátásáról, elvárja azt is, hogy az egyes összetevők eleget tegyenek a tisztasági kritériumoknak. A berendezésnek egyenletes dózisban kell eregetni a nikotintartalmú párát, a folyadékon fel kell tüntetni az összetevők listáját és a nikotintartalmat. Megjegyzendő, hogy az egyik gyártó, a Totally Wicked az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg a tavaly elfogadott direktívát – nem titkoltan azért, mivel a szabályozás fenyegeti az újabb, 2. és 3. generációs, részben már szabályozható feszültségű készülékek alkalmazását. Az első meghallgatásra október 1-jén került sor.

Az Európai Unió friss szabályozása azt is kimondja, hogy a piacra szánt terméket be kell jelenteni fél évvel korábban a kijelölt hatóságnál, bár ezt a hatóságot végül nem jelölték ki. A szabályozás szerint az e-cigaretta nikotintartalmú folyadéka nem gyógyszer, de megengedi a tagállamoknak, hogy ekként kezeljék, és így korlátozzák a forgalmazását. Magyarországon például az e-cigarettát és legtöbb tartozékát legálisan lehet forgalmazni, azonban a nikotinos folyadékok árusítását az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma a gyógyszertörvények hatálya alá sorolta, azaz elméletben ezeket – megfelelő engedélyek nélkül – nem is szabadna árulni. Külföldről viszont legálisan rendelhetünk belőle, ráadásul a hazai online forgalmazóktól is simán beszerezhető. Nálunk is született olyan bírósági döntés, amely kimondta, hogy a nikotintartalmú folyadékok nem gyógy­szerek, ennek dacára erősen kérdéses, hogy az ennek ellentmondó jogi szabályozás miatt legális-e ilyen folyadékokat forgalmazni. A közeljövőben az unió tagállamainak is dönteniük kell az elektromos cigaretta besorolásáról és az EU-direktívák honosításáról. Kérdés, hogy ennek nyomán változik-e a magyar helyzet, vagy továbbra is marad a de facto törvényen kívüli állapot.

Neked ajánljuk

Pusztába kiáltott borsó

  • Sándor Panka

Az előadás Sidney Lumet 1976-os (hozzánk 1980-ban eljutó), azonos című filmje nyomán készült. Az Oscar-díjakkal dúsan dekorált filmet Lee Hall tette színpadra 2017-ben, s most ezt az adaptációt használja Puskás Tamás rendezése is.

Bajnokok reggelije

A minap elindult Sportrádió első néhány perce hűen tükrözi a magyar rádiós szcéna mentális állapotát. Harsányi Leventét, miután a „megújuló” Petőfi rádióból kiakolbólították, kis híján mártírként siratták el. Ugyanő a Himnusz alatt most úgy feszített új munkahelyének nyitóünnepségén, mint pók a lucernásban.

Házmegesz

  • - bzs -

Elsőre nehéz hová tenni a Netflix különös stop-motion animációját. Az ír Enda Walsh forgatókönyve alapján készült háromfelvonásos rémálom erősen rétegfilmnek tetszik a megszokott egyszeri fogyasztásra szánt Net­flix-felhozatalban. A film főszereplője egy ház, mely titokzatos módon különböző korokban tűnik fel, hogy pokollá tegye lakói életét.