Az elektrosokk-terápia napjainkban

Mint a lázcsillapító

Tudomány

Bár a gyökerei a múlt század harmincas éveire nyúlnak vissza, még ma is ez a súlyos depressziós esetek leghatékonyabb gyógymódja. Hivatalosan elektrokonvulzív kezelésnek nevezik.

Kevés olyan orvosi beavatkozás van, amelynek oly rossz a híre a köztudatban, mint a hétköznapian csak elektrosokként ismert kezelésnek. Az agyra mért elektromos impulzusokon alapuló be­avatkozásról a legtöbbünknek Jack Nicholson alakja juthat eszünkbe a Száll a kakukk fészkére című filmből, az ECT-kezelés azonban a tévhitekkel ellentétben nem ijesztő és nem is elavult, sőt egyes súlyos pszichiátriai betegségek esetén ma is a leghatásosabb és leggyorsabban ható módszer.

„Az ECT egy tapasztalaton alapuló gyógyászati kezelés a pszichiátriában, lényege, hogy az agyat érő elektromos impulzusokkal epilepsziás rohamhoz hasonló görcsrohamot váltsunk ki. A traumatológiai mellékhatások elkerülése miatt az ECT kizárólag altatásban és izomrelaxációban végezhető, a görcsrohamokból maga a beteg semmit nem érzékel, sőt ennek látható jelei sincsenek” – magyarázza Gazdag Gábor pszichiáter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai és pszichiátriai rehabilitációs osztályának vezető főorvosa. Egy ilyen „ülés” körülbelül fél órát vesz igénybe, a kiváltott roham 20 és 60 másodperc közötti, és a stimulust mindenkinél egyénre szabottan állítják be a modern berendezéseken. Mivel az altatás és az izomrelaxálás miatt semmilyen elváltozás nem látható a betegen, a görcsrohamok keletkezését EEG-készülékkel figyelik, de úgy is meg lehet állapítani, megfelelő volt-e a görcsroham hossza, ha az izomrelaxáns beadása előtt az egyik felkart vérnyomásmérő mandzsettával leszorítják.

„A 20. század közepén, mint egyetlen hatékony gyógymódot, széles körben és több betegségre próbálták használni az ECT-t, de ezt követően paradigmaváltásokra került sor az indikációt illetően, számos országban, így hazánkban is betiltották az altatás és az izomrelaxálás nélkül végzett kezeléseket” – mondja Asztalos Márton, aki az ECT-kezelés magyarországi használatáról írta doktori disszertációját, jelenleg pedig Dániában, az aalborgi egyetemi kórházban dolgozik pszichiáter szakorvosként. „Az ECT-t ma Nyugat-Európában elsősorban affektív zavarokra (hangulatzavarokkal járó kórképek – M. A.) használják, Dániában 75 százalékban depressziós esetekben. Magyarországon később indult el a paradigmaváltás, egy 2002-es felmérés szerint még döntően szkizofrénia esetében alkalmaztak ECT-t, viszont a 2014-es felmérés alapján már az esetek több mint 50 százalékában affektív zavar miatt választották ezt a kezelést” – magyarázza a szakember. „Amikor Bécsbe kerültem, engem is meglepett, hogy itt ez egy ismert és használt eljárás. Sokkal humánusabb, mint a köztudatban, és csak a beteg vagy a hozzátartozó beleegyezésével, szigorú szabályok szerint alkalmazzák” – idézi fel egy magyar pszichiáter szakorvosjelölt, aki az osztrák főváros pszichiátriai és pszichoterápiás klinikáján dolgozik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk