Egyfelől a szoba homályba borult belsejét látom s benne az arcod fehéres foltját, másfelől az ég végtelenjét. Emitt még döngicsél egy sorstársnőm; a másik már mozdulatlanul fekszik alant, hanyatt esve, hat kis lába fölfelé mered. Mert bár szárnyas férgek vagyunk, szebbek leszünk a halálban, mint ti.

Slavomir Mrozek: A légy az emberekhez

Rengetegféle légy van, nem árt, ha kicsit elmélyedünk a rendszertanban, hogy legalább tudjuk, kit is csaptunk agyon. A különböző méretű legyek ugyanis nem az életkoruk vagy eltérő családi hátterük miatt kisebbek vagy nagyobbak: teljesen más fajhoz tartoznak. Az mindenesetre nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a nagy, randa, döngicsélő repülő erőd egy házi légy.

A házi légy megrögzött maximalista. Például petéit szereti bomló szerves anyagba rakni. Kedvence a disznótrágya, márpedig, meg kell adni, a frissen emésztett mosléknál bomlóbb és szervesebb anyag aligha van. Egyes becslések szerint a házi légy a béltraktusában 33 millió, egész testén akár 500 millió mikroorganizmust is hordozhat. A legyek által - elvileg - terjesztett betegségek számát harmincra teszik, az ismertebbek a tífusz, a kolera és a vérhas, a leggyakoribb pedig a számtalan, csak ínyencek számára ismert különböző hasmenés. A betegségek terjesztése persze nem öncél a legyeknél, egyszerűen a szülészet (trágya) és az étterem (a mi konyhánk) között ingáznak, s míg a szart nem teszi fogyaszthatatlanná, ha valaki kockacukros lábbal száll rá, ugyanez fordítva már nem igaz.

A legyek persze táplálkozhatnának higiénikusan, mondjuk úgy, hogy a kockacukor felett lebegnek, és két mellső lábukkal steril evőeszközök segítségével lapátolják magukba a cukrot. Ennek azonban több gyakorlati akadálya is van. A legfontosabb, hogy a légy csak akkor ismeri fel a táplálékot, ha rászállhatott: a cigánypecsenye és a somlói megkülönböztetésére szolgáló kemoreceptorok, amiket mi az orrunkban és a nyelvünkön hordunk, neki a talpán vannak. Ahogy a dakota mondás tartja: adj cipőt a légyre, és éhen hal.

A másik körülmény, ami megakadályozza a legyet a kulturált étkezésben, hogy ő egy olyan rovar, akinek átalakultak a rágói, és csücsörítő, szívó szájszervével csak folyékony ennivalót képes magához venni. Magát a folyamatot David Ogilvy reklámguru foglalta össze a leghatásosabban egy egészségügyi kampányhoz írt szövegében. Valami ilyesmi volt: A légy rászáll az ételre. Összedörzsöli a lábait, kórokozókat szórva szét, aztán ráöklendez valami váladékot. Aztán visszaszívja, szór még egy kis kórokozót, odaszarik, majd elrepül. És most te jössz.

A trágya pompás

előemésztett táplálék, megfelelő hőfokon néhány nap alatt lárva lesz a petéből, ez a horgászok és kisállattartók közkedvelt zsákmányállata, a csontkukac. Az említett két embercsoportnál csak óvatosan bontogassuk a hűtőben talált tégelyeket, ha váratlanul megéheztünk. A csontkukacot azért kell hűtőben tartani, mert akár horgászik velük az ember, akár bébimadárpókot etet, a csontkukac kereskedelmi kiszerelése általában nagyobb, mint a gyorsan felhasználható mennyiség. Ha nem tesszük hűtőbe, a kukacok hamar bebábozódnak, majd léggyé fejlődnek - az imágó pedig páratlan mozgékonysága révén gyakorlatilag csak légycsapóval kezelhető. A rovarlét csodája az átalakulás, a bábok fantasztikus dolgok elviselésére képesek. A bábokból kibújó legyek képességeit szlovák tudóscsoport vizsgálta nagy alapossággal.

Az is kiderült, hogy ha a legyet a hátánál fogva egy gombostű fejére ragasztják, tehát a lába szabadon kalimpál, összezavarodik a térérzékelése. Ha ilyenkor a lábait hozzáérintik valamihez, nem arra törekszik, hogy elszabaduljon a gombostűről, hanem jönne-menne a felszínen, melyre érzése szerint leszállt. Ha hanyatt fekve egy hungarocell golyócskát raknak rá, az a légy tapadókorongos lábacskái miatt nem esik le róla, és mivel a légy elindul jobbra-balra, úgy tűnik, mintha pörgetné a golyót. Az RTL Klub közszolgálatinak mondott műsorában be is mutattak egyszer egy amerikai légyidomárt, aki ilyen trükkökre tanította a legyeit. És sem a riporter, sem a műsorvezető nem jelezte, kedves nézőink, az imént valaki hat percig folyamatosan hazudott önöknek.

A házi légy kisebb rokona a szoba közepén követhetetlen cikcakkban keringő, a

csillárt bázisul

használó csillárlégy. Négy-hat milliméter hosszú, világosabb színű, bizonyos szempontból lényegesen idegesítőbb rovar. Agyoncsapni igen nehéz, mert szinte egész nap röpköd, fújni kell a rovarirtót, amitől büdös lesz, vagy légypapírt aggatni a csillárra, ami annyira undorító, hogy akkor inkább röpködjenek. A csillárlégy a betegségek terjesztése mellett súlyos károkat okoz a csillár leszarásával - biztosak lehetünk benne, hogy a SSvejkben is egy csillárlégy-kommandó intézte el a császár portréját.

A zöld potrohú döglégynek ganxsta mivolta miatt egyesek ma már kifejezetten örülnek, döglégy azonban zárt térben nem szeret döngeni: ő a szabadtéri szarmezők csillogó vértezetű lovagja. Lakásba csak véletlenül téved, igyekszik is kimenekülni - az ablaküveget azonnal be is tiltanák, mint nem légykonform terméket, ha a döglegyek irányítanák az európai uniós törvényhozást. A húslégy potrohának mintázata miniatűr sakktábla, tora viszont csíkos. Egyébként nagyon hasonlít a házi légyre, de olyan kunsztot tud, amivel minden gusztustalansági versenyt magabiztosan nyer: eleven, mozgó kukacok bújnak elő a potrohából. A szokásos légyműsor, a kakálás/baktériumszórás mellett beköpik a húst, így tulajdonképpen a húslegyek számlájára írható az 1905-ös matrózlázadás a

Patyomkin

páncéloson. És ez csak a leghíresebb eset - a húslégy és lárvái számtalanszor léptek elő történelemformáló tényezővé, mint a rossz ellátás píárosai.

Természetesnek vesszük, pedig tulajdonképpen hihetetlen, milyen repülési teljesítményeket produkál. Századmásodpercek alatt reagál a fenyegetésre, felszáll, irányt változtat, robbanékonyan indul bármilyen irányba, de meg is áll a levegőben, hogy oldalazva térjen ki, ha úgy hozza a szükség. Vári őrnagy is legalább egyszer átülhetne a MiG-29-ből egy légybe. Míg a legújabb amerikai vadászgépcsoda, az F-22 Raptor manőverező képességét az állítható irányú fúvókák biztosítják, a legyet csökevényes rezgői teszik műrepülőbajnokká. A légy a kétszárnyúak (diptera) rendjének oszlopos tagja; a hátsó pár szárny kis rezgővé alakult, mellyel egyrészt zümmögni tud, másrészt manőverezni. Ha a rezgőket kioperáltuk a szárnyak mögül, akkor a légy csak úgy röpül, mint egy vadászgép, amelyiknek megrongálódott a vezérsíkja: lőttek a látványos manővereknek, örül, ha egy autópályán be bírja venni a kanyart.

Fogalmunk sincs, hogyan csinálja, de érzékeli a Föld mágneses mezejét. Lehet, hogy neki is olyan napiránytűje van, mint a vikingeknek. Mindenesetre egyértelmű, hogy a vízszintes felületre telepedett házi légy leggyakrabban észak-déli vagy kelet-nyugati irányban áll, a többi vektort kifejezetten hanyagolja.

A legyek feje a hatalmas

összetett szemektől

lesz olyan, mint egy pilótasisak. Kétoldalt szinte az egész fejet beborítja a kb. 3200-3200 pontszem, melyek darabonként hat-nyolc látósejtből állnak. Egy ilyen pontszem csak pontszerű képet ad. Még senki sem nézett egy légy szemével, de a tudósok szerint a légy - nyomdásznyelven szólva - elég raszteresen lát. A dolog persze közel sem ilyen egyszerű: ha úgy lát, mint mi egy rossz minőségű tévéadást, hogyan tud elkerülni egy villámgyors légycsapót?

Összetett szemen át nézni a világot leginkább arra hasonlít, mint amikor fogunk egy köteg szívószálat, és (szálirányban) a szemünk elé tesszük. Elég raszteres a kép, főleg, ha áll. De abban a pillanatban, amikor mozdítunk a kötegen, kiélesedik: a légy annál tisztábban látja a dolgokat, minél gyorsabban mozognak. Ezért van, hogy lassan, nagyon lassan simán megközelíthetjük a légycsapóval akár 30-40 centire is. A legyet nem kell feltétlenül agyoncsapni. Megszabadulhatunk tőle úgy is, hogy elsötétítünk egy időre - sötét szobákból hamar kereket old. Nagy rajongója a fénynek és a melegnek, a huzatot viszont utálja, mert nehéz benne repülni: egy működő ventilátor is elkergeti.

Légynek lenni

fényes bizonyíték arra, hogy az élet akkor is nehéz és veszélyes lehet, ha valaki nagyon tehetséges. Pusztítja egy légykór nevű penészgomba, a pókok, százlábúak, rablópoloskák, saját rokonaik, a rablólegyek, a törpe fürkészdarazsak pedig a légypetékbe rakják a maguk petéit. És akkor még nem beszéltünk a kerti rozsdafarkúról, a légykapóról, a fecskékről, cinkékről, békákról, gyíkokról, gekkókról. A légy eleven bizonyság arra, hogyan lehet uralni a terepet még akkor is, ha valaki ellen folyamatosan dolgozik egy világméretű összeesküvés.

Winkler Róbert