A gyerekkori elhízásról

Ne fogyózz!

Tudomány

Minden negyedik gyerek túlsúlyos, és az adatok évek óta egyre romlanak. Ráadásul a túlsúly csak az egyik eleme a komplexebb problémának. Az elhízás hátterében a leggyakrabban a család helytelen életmódja áll.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 3–5 évente végzett felmérései szerint Magyarországon folyamatosan nő az elhízással küzdő gyerekek száma. Ez azért is ijesztő, mert a túlsúly nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem az egészséget veszélyeztető állapot. Az esetek nagy többségében ráadásul nem szervi bajok, betegségek, hanem a helytelen családi minta az elhízás oka. „Mindezt tetézi – mondja Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Szakmai és Érdekvédelmi Egyesületének ta­nács­adó elnöke –, hogy a helyes étkezéssel és egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító nevelés jelenleg hiányzik az iskolákból.

Márpedig megelőzni sokkal könnyebb lenne a bajt, mint kezelni.” Az elhízás következményei a gyerekeknél is ugyanazok, mint a felnőttek esetében: anyagcsere- és felszívódási zavarok, szív- és érrendszeri, keringési betegségek, magas vérnyomás. És egyre gyakoribb a tizenévesek körében is a korábban a 40–50 éves korosztály betegségének tekintett 2-es típusú diabétesz is. A túlsúly terheli a növésben lévő csontozatot, izomzatot, ízületeket, ami mozgásszervi panaszokhoz vezet, a magas koleszterinszint és a zsír lerakódása a szervezetben rontja a májműködést, és számos olyan elváltozást okoz, amelyek már fiatal felnőtt korban krónikus betegségekhez vezetnek. A szomatikus problémák mellett a túlsúly pszichés zavarokat is okozhat, az elhízás ugyanis önmagában stresszfaktorként jelenik meg a gyerekek és a felnőttek életében, teszi hozzá Magyar Emma, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján működő, túlsúlyos gyerekeket és családjukat ellátó Életmód Ambulancia klinikai szakpszichológusa. „Az elhízással küzdő gyerekeket sokkal több bántás érheti az iskolában, kevésbé tudnak bekapcsolódni a közös sporttevékenységekbe, a túlsúlyuk növelheti az izolációjukat. Az ő esetükben a kortárs bántalmazás, a bullying is sokkal nagyon mértékben van jelen. Ráadásul sok gyereknél tapasztaljuk, hogy a beilleszkedési nehézségek miatt az evéshez fordulnak, ez lesz számukra az örömforrás, így pedig elindul egy ördögi kör” – mondja a szakértő.

Nem tehetjük félre azt a komplex társadalmi, szociális összefüggést sem, mely szerint a szegényebb, hátrányosabb helyzetű családok esetében sokkal magasabb az elhízással küzdő felnőttek és gyerekek aránya, teszi hozzá Póta György. A szakértő úgy látja, hogy ezekben a rétegekben Magyarországon már ritkább a teljes éhezés, sokkal inkább a rossz táplálkozás a jellemző. „Manapság a sima táplálkozás is drága, nemhogy az egészségesebb ételek, alapanyagok” – fűzi hozzá Póta György, példaként kiemelve, hogy egy teljes kiőrlésű kenyér mennyivel kerül többe az elhízás szempontjából kevésbé megfelelő fehér kenyérhez képest, a zöldségekről nem is beszélve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.