Ne fogyózz!

Minden negyedik gyerek túlsúlyos, és az adatok évek óta egyre romlanak. Ráadásul a túlsúly csak az egyik eleme a komplexebb problémának. Az elhízás hátterében a leggyakrabban a család helytelen életmódja áll.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 3–5 évente végzett felmérései szerint Magyarországon folyamatosan nő az elhízással küzdő gyerekek száma. Ez azért is ijesztő, mert a túlsúly nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem az egészséget veszélyeztető állapot. Az esetek nagy többségében ráadásul nem szervi bajok, betegségek, hanem a helytelen családi minta az elhízás oka. „Mindezt tetézi – mondja Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Szakmai és Érdekvédelmi Egyesületének ta­nács­adó elnöke –, hogy a helyes étkezéssel és egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító nevelés jelenleg hiányzik az iskolákból.

Márpedig megelőzni sokkal könnyebb lenne a bajt, mint kezelni.” Az elhízás következményei a gyerekeknél is ugyanazok, mint a felnőttek esetében: anyagcsere- és felszívódási zavarok, szív- és érrendszeri, keringési betegségek, magas vérnyomás. És egyre gyakoribb a tizenévesek körében is a korábban a 40–50 éves korosztály betegségének tekintett 2-es típusú diabétesz is. A túlsúly terheli a növésben lévő csontozatot, izomzatot, ízületeket, ami mozgásszervi panaszokhoz vezet, a magas koleszterinszint és a zsír lerakódása a szervezetben rontja a májműködést, és számos olyan elváltozást okoz, amelyek már fiatal felnőtt korban krónikus betegségekhez vezetnek. A szomatikus problémák mellett a túlsúly pszichés zavarokat is okozhat, az elhízás ugyanis önmagában stresszfaktorként jelenik meg a gyerekek és a felnőttek életében, teszi hozzá Magyar Emma, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján működő, túlsúlyos gyerekeket és családjukat ellátó Életmód Ambulancia klinikai szakpszichológusa. „Az elhízással küzdő gyerekeket sokkal több bántás érheti az iskolában, kevésbé tudnak bekapcsolódni a közös sporttevékenységekbe, a túlsúlyuk növelheti az izolációjukat. Az ő esetükben a kortárs bántalmazás, a bullying is sokkal nagyon mértékben van jelen. Ráadásul sok gyereknél tapasztaljuk, hogy a beilleszkedési nehézségek miatt az evéshez fordulnak, ez lesz számukra az örömforrás, így pedig elindul egy ördögi kör” – mondja a szakértő.

Nem tehetjük félre azt a komplex társadalmi, szociális összefüggést sem, mely szerint a szegényebb, hátrányosabb helyzetű családok esetében sokkal magasabb az elhízással küzdő felnőttek és gyerekek aránya, teszi hozzá Póta György. A szakértő úgy látja, hogy ezekben a rétegekben Magyarországon már ritkább a teljes éhezés, sokkal inkább a rossz táplálkozás a jellemző. „Manapság a sima táplálkozás is drága, nemhogy az egészségesebb ételek, alapanyagok” – fűzi hozzá Póta György, példaként kiemelve, hogy egy teljes kiőrlésű kenyér mennyivel kerül többe az elhízás szempontjából kevésbé megfelelő fehér kenyérhez képest, a zöldségekről nem is beszélve.