Naponta több tíz, akár száz tonna űrbéli anyag éri el a Föld légkörét. Ennek nagy része egyszerűen elég a légkörben, naponta néhány tucat kőzetdarab viszont már van akkora és annyira ellenálló, hogy elérje a földfelszínt. Ezek a meteoritok, ám a többségük az óceánokban vagy esőerdőkben tűnik el örökre. Egy-egy nap mindössze 5–6 darab hullik az ember által becserkészhető területre, emiatt az ismert és katalogizált meteoritok száma évszázadokra visszamenőleg megszámolható: cikkünk írásakor 70 719 darabot jegyez a Meteoritical Bulletin hivatalos adatbázisa. A meteoritok zöme néhány centis, gyakran fényjelenség nélkül lezuhanó apró kő. Szemtanú által rögzített becsapódás nagyon ritkán történik, körülbelül 1300 esetről tudunk, az első ilyet 1492-ben a francia Ensisheimben dokumentálták.
„A meteorit a Földön ritkább anyag, mint a gyémánt, ezt az értéke is tükrözi, mely különösen időtálló. A kőzetek többsége a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövből érkezik, emellett ismerünk holdi és marsi eredetű meteoritokat is, amelyek nagyon ritkák, ezért különösen értékesek. Egy komoly meteoritgyűjtemény, amelyben ilyen darabok is szerepelnek, akár egy ház árának is megfelelhet” – meséli Kereszty Zsolt gyűjtő és szakértő, a Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) elnöke. Például kifejezetten keresettek a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszknál lehullott meteorit darabjai, amelyeknek a mostani embargó hatására ráadásul 5–7-szeresére ugrott az áruk.
Kő és vas
Kormos Balázs gyűjtő 2013-ban mindenképpen szerezni akart egy darabot a Cseljabinszknál becsapódott, többtonnányi, 4,5 milliárd éves kőzetből. Ez sikerült is neki, ezt követően a gyűjteménye egyre nőtt, míg mára olyan komolyságú lett, hogy azt a Magyar Természettudományi Múzeumban is volt alkalma bemutatni. Kollekciójáról elmeséli, hogy például Magyarországon levő holdi szeletek közül az ő tulajdonában van az egyik legnagyobb, és ugyanez mondható el a gyűjteménye részét képező marsi bazaltos meteoritszeletről is. „A gyűjtemény több mint száz darabból áll, a meteoritok szinte összes típusát lefedi, vannak a Vesta nevű aszteroidáról és a Merkúrról származó kőzeteim is” – sorolja, hozzátéve, hogy a kollekció darabjai többségében 30–100 grammosak. Egy holdi meteorit 30 grammos szelete forintban már milliós értékű lehet.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
