Meteoritvadászok és csillagporgyűjtők

Nem minden, ami hullik

Tudomány

Mire gondolunk, amikor egy norvég dzsesszgitáros lapos tetőkön kúszik mágnesekkel és zacskókkal? Arra biztosan nem, hogy meteoritokat keres. Márpedig a mikrometeoritok gyűjtését és kutatását közismertté tevő Jon Larsen esetében erről van szó. Kik, miért és hogyan keresnek meteoritokat?

Naponta több tíz, akár száz tonna űrbéli anyag éri el a Föld légkörét. Ennek nagy része egyszerűen elég a légkörben, naponta néhány tucat kőzetdarab viszont már van akkora és annyira ellenálló, hogy elérje a földfelszínt. Ezek a meteoritok, ám a többségük az óceánokban vagy esőerdőkben tűnik el örökre. Egy-egy nap mindössze 5–6 darab hullik az ember által becserkészhető területre, emiatt az ismert és katalogizált meteoritok száma évszázadokra visszamenőleg megszámolható: cikkünk írásakor 70 719 darabot jegyez a Meteoritical Bulletin hivatalos adatbázisa. A meteoritok zöme néhány centis, gyakran fényjelenség nélkül lezuhanó apró kő. Szemtanú által rögzített becsapódás nagyon ritkán történik, körülbelül 1300 esetről tudunk, az első ilyet 1492-ben a francia Ensisheimben dokumentálták.

„A meteorit a Földön ritkább anyag, mint a gyémánt, ezt az értéke is tükrözi, mely különösen időtálló. A kőzetek többsége a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövből érkezik, emellett ismerünk holdi és marsi eredetű meteoritokat is, amelyek nagyon ritkák, ezért különösen értékesek. Egy komoly meteoritgyűjtemény, amelyben ilyen darabok is szerepelnek, akár egy ház árának is megfelelhet” – meséli Kereszty Zsolt gyűjtő és szakértő, a Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) elnöke. Például kifejezetten keresettek a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszknál lehullott meteorit darabjai, amelyeknek a mostani embargó hatására ráadásul 5–7-szeresére ugrott az áruk.

Kő és vas

Kormos Balázs gyűjtő 2013-ban mindenképpen szerezni akart egy darabot a Cseljabinszknál becsapódott, többtonnányi, 4,5 milliárd éves kőzetből. Ez sikerült is neki, ezt követően a gyűjteménye egyre nőtt, míg mára olyan komolyságú lett, hogy azt a Magyar Természettudományi Múzeumban is volt alkalma bemutatni. Kollekciójáról elmeséli, hogy például Magyarországon levő holdi szeletek közül az ő tulajdonában van az egyik legnagyobb, és ugyanez mondható el a gyűjteménye részét képező marsi bazaltos meteoritszeletről is. „A gyűjtemény több mint száz darabból áll, a meteoritok szinte összes típusát lefedi, vannak a Vesta nevű aszteroidáról és a Merkúrról származó kőzeteim is” – sorolja, hozzátéve, hogy a kollekció darabjai többségében 30–100 grammosak. Egy holdi meteorit 30 grammos szelete forintban már milliós értékű lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”