Meteoritvadászok és csillagporgyűjtők

Nem minden, ami hullik

Tudomány

Mire gondolunk, amikor egy norvég dzsesszgitáros lapos tetőkön kúszik mágnesekkel és zacskókkal? Arra biztosan nem, hogy meteoritokat keres. Márpedig a mikrometeoritok gyűjtését és kutatását közismertté tevő Jon Larsen esetében erről van szó. Kik, miért és hogyan keresnek meteoritokat?

Naponta több tíz, akár száz tonna űrbéli anyag éri el a Föld légkörét. Ennek nagy része egyszerűen elég a légkörben, naponta néhány tucat kőzetdarab viszont már van akkora és annyira ellenálló, hogy elérje a földfelszínt. Ezek a meteoritok, ám a többségük az óceánokban vagy esőerdőkben tűnik el örökre. Egy-egy nap mindössze 5–6 darab hullik az ember által becserkészhető területre, emiatt az ismert és katalogizált meteoritok száma évszázadokra visszamenőleg megszámolható: cikkünk írásakor 70 719 darabot jegyez a Meteoritical Bulletin hivatalos adatbázisa. A meteoritok zöme néhány centis, gyakran fényjelenség nélkül lezuhanó apró kő. Szemtanú által rögzített becsapódás nagyon ritkán történik, körülbelül 1300 esetről tudunk, az első ilyet 1492-ben a francia Ensisheimben dokumentálták.

„A meteorit a Földön ritkább anyag, mint a gyémánt, ezt az értéke is tükrözi, mely különösen időtálló. A kőzetek többsége a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövből érkezik, emellett ismerünk holdi és marsi eredetű meteoritokat is, amelyek nagyon ritkák, ezért különösen értékesek. Egy komoly meteoritgyűjtemény, amelyben ilyen darabok is szerepelnek, akár egy ház árának is megfelelhet” – meséli Kereszty Zsolt gyűjtő és szakértő, a Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) elnöke. Például kifejezetten keresettek a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszknál lehullott meteorit darabjai, amelyeknek a mostani embargó hatására ráadásul 5–7-szeresére ugrott az áruk.

Kő és vas

Kormos Balázs gyűjtő 2013-ban mindenképpen szerezni akart egy darabot a Cseljabinszknál becsapódott, többtonnányi, 4,5 milliárd éves kőzetből. Ez sikerült is neki, ezt követően a gyűjteménye egyre nőtt, míg mára olyan komolyságú lett, hogy azt a Magyar Természettudományi Múzeumban is volt alkalma bemutatni. Kollekciójáról elmeséli, hogy például Magyarországon levő holdi szeletek közül az ő tulajdonában van az egyik legnagyobb, és ugyanez mondható el a gyűjteménye részét képező marsi bazaltos meteoritszeletről is. „A gyűjtemény több mint száz darabból áll, a meteoritok szinte összes típusát lefedi, vannak a Vesta nevű aszteroidáról és a Merkúrról származó kőzeteim is” – sorolja, hozzátéve, hogy a kollekció darabjai többségében 30–100 grammosak. Egy holdi meteorit 30 grammos szelete forintban már milliós értékű lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.