Sehogyan vagy méltatlanul – Cigánykép a tankönyvekben

  • Sárközi Gábor
  • RSK
  • 2015. július 21.

Tudomány

Balog Zoltán felkérésére munkabizottság tekinti át a hazai tankönyvek cigányokkal kapcsolatos tartalmait. Tegnap Együtt méltósággal – Romák/cigányok jelenléte a hazai tankönyvekben címmel rendeztek a témában konferenciát. Itt igen meredek dolgok hangzottak el.

Munkabizottság jött létre idén áprilisban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) a miniszter felkérésére. A fórum feladata, hogy tekintse át, miként jelenik meg a legnagyobb létszámú magyarországi nemzetiség a tartalmi szabályozókban, azaz a kerettantervekben, tankönyvekben, érettségi követelményekben; és fogalmazzon meg javaslatokat ezek megváltoztatására. Július 20-án konferenciát szerveztek a témáról, ahol a munkabizottság tagjain kívül történészek, tanárok, civilek vettek részt.

A félig nyilvános konferenciára nem volt könnyű bekerülni – derült ki egy helyszíni gyorsfelmérésből; a Roma Sajtóközpont (RSK) által megkérdezett résztvevők hozzánk hasonlóan „pult alól” szereztek tudomást a rendezvényről. Nem hirdették sehol, viszont a regisztrációra szolgáló internetes felület címe nyilvános volt, így kézről kézre járt a külsős érdeklődők szűk csoportján belül az elmúlt két hétben.

Szóbeli értelmiség

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte a kánikula ellenére szép számban megjelent hallgatóságot, akik először egy díjnyertes cigány mesefilmet nézhettek meg. Balog szerint a film a tartalmán túl annak a bemutatására is szolgál, hogy milyen erős roma értelmisége van Magyarországnak. Ennek talán kevésbé átgondolt alátámasztására Romano Rácz Sándort idézte, aki a miniszter szerint azt mondta egyszer, hogy a romáknak azért nincs történelmi tudatuk, mert kultúrájuk szóbeli kultúra. Nyilván ezért írt könyvet Romano, Sólyom László egykori köztársasági elnök kedvenc roma szerzője.

Balog vetít

Balog vetít

Fotó: MTI – Bruzák Noémi

Magyarországon a cigányok is jobban teljesítenek, lehetne összefoglalni a miniszter következő gondolatkísérletét, amit immár nemzetközi példára hivatkozva világított meg: Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke szerint a magyarországi romák önkifejező képessége a legerősebb Európában. Ami nem gettóügy, világította meg a miniszter, hiszen benne vannak a nem roma értelmiségiek is – jelentsen ez bármit.

A miniszter szerint, és ebben egyet tudunk érteni vele, a tankönyvírás olyan ügy, amelyben a jelentős véleménykülönbségek dacára szükség van az összefogásra, hiszen a tankönyvek minden gyereknek készülnek, ezért fontos a folyamatosság, a kormányokon átívelő munka. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy a Fidesz előtti kormánynak is volt számos értékes kezdeményezése romaügyben, amelyeket a Fidesz minőségileg feljavítva folytat is. Sajnos nem tudjuk meg, melyek ezek, mert témát vált, és üt egyet a civileken.

6 pozitív, 17 negatív

„Az erőszakos roma civil aktivitás” egyes képviselői szerinte nyitott kaput döngetve folyamatosan számon kérik a roma tartalmakat az oktatásban, holott „ez” már 2012 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (NAT). Tény, hogy a NAT-ban, ami nem szöveggyűjtemény, sem adatbázis, hanem tartalmi iránymutató (a végén ajánlott tankönyvlistával: mind állami nyomású), 2012 óta jelen van az igény (legalább öt mondat erejéig), hogy például az általános iskola felső tagozatán, valamint a középiskolában jelenjen meg a romákkal kapcsolatos tudásanyag. Történetük, kultúrájuk, társadalmi helyzetük stb. Mondjuk, az „erőszakos roma civilek” aligha az igény meglétét hiányolták. Pedig az igények fontosak, derült ki, amikor mondandója vége felé Balog Zoltán egy pedagógusról emlékezett meg büszkén, akinek a kirúgásáról személyesen intézkedett, miután a tanár a roma kultúra, történelem kapcsán úgy vélekedett, hogy megvalósíthatatlan a NAT, mert nem lehet olyat tanítani, ami nincs. Az ostobasággal dúsított pedagógusi előítéletre az az adu Balog zárószavai szerint, hogy „a romáknak ki kell lépniük az áldozatszerepből, mert van kire büszkének lenniük”.

Dr. habil. Orsós Anna nyelvész, a Pécsi Egyetem tanszékvezetője kapott szót a miniszter után. Rövid, szakmai alapú mondanivalójának lényege, hogy korrekt ismeretek kellenek, amikor a cigányok szinte először megjelennek a könyvekben. Kollégáival közösen megírt alapvetéseinek összefoglalása itt olvasható.

A következő megszólaló, az ismert roma közéleti aktivista, Daróczi Ágnes most a Romano Instituto – Cigányságkutató Intézet, valamint a European Roma & Traveller Forum alelnökeként vett részt az eseményen. Felidézte a Monitor – kritikai platform és nyitott műhely tavalyi kutatásának eredményeit, amikor is a főként képzőművészeti hallgatókból álló civil csapat megismételt/továbbfejlesztett egy tízéves kutatást. A Monitor által most vizsgált több mint ötven tankönyvben csupán 30-ban volt egyáltalán szó a romákról. Ezek közül 6 tartalmazott pozitív, 7 neutrális tudásanyagot, a többi 17 negatív felhanggal értekezett róluk. (Daróczi Ágnes is összefoglalta írásban, hogy szerinte milyen szempontoknak kell érvényesülnie a tankönyvekben, amikor romákról van szó – ez itt olvasható.)

Kísérlet

Az OFI főigazgatója, Kaposi József azzal kezdte, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó utódjaként fungáló Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és az Apáczai kiadó, valamint az OFI fúziójával létrejött legnagyobb [jóformán egyetlen –  S. G.] tankönyvkiadó kezelésében 2013 óta évente több mint ötven ún. kísérleti tankönyvet adnak ki. Azért kísérletiek, mert interaktív módon készülnek: az így kiadott oktatási anyagokról visszajelzéseket kapnak a pedagógusoktól, és a többéves visszacsatolás eredménye „talán garanciát adhat arra, hogy minőségiek lesznek” [a majd egyszer véglegesített tankönyvek – S. G.].

Mindez egy nagyobb projekt részeként több mint 4 milliárd forintnyi uniós összegből készül, amiből az OFI másfél milliárd felett rendelkezik. Hiába kérdeztük, nem tudtuk meg Kaposi Józseftől, hogy konkrétan mennyi összeg jut a tankönyvek romaképének megváltoztatásához szükséges tevékenységekre.

A konferencia legizgalmasabb előadását Balázs Anna tartotta, aki a már idézett Monitor-csoportot képviselte. Kifejtette, hogy – az időközben távozott Balog miniszter optimista szavai ellenére – a tankönyvek továbbra sem segítik a cigányság történelmének, kultúrájának, társadalmi helyzetének a megismerését és megértését, és nem járulnak hozzá a negatív sztereotípiák, előítéletek lebontásához. A tankönyvkiadás államosítása, a kötelezően választható tankönyvek számának drasztikus csökkentése pedig azt eredményezte, hogy a magyarországi cigányságról még az eddiginél is kevesebb információhoz jutnak a diákok, ráadásul többségében azok a könyvek maradtak és kerültek be az iskolákba, amelyeket mind a tartalom, mind a mennyiség szempontjából problematikusnak találtak kutatásukban.

Balázs Anna végül röviden összefoglalta a kutatásukban is ismertetett 10 pontos javaslatukat, amelyet már rég elküldtek mind a miniszternek, mind az OFI-nak, de érdemi választ nem kaptak, igaz, a Monitor-csoport most, a konferencián felkérést kapott a bizottságban való részvételre.

false

 

Erős hozzászólások

Ezután kezdődött a vita, amibe a jelenlévők is beleszólhattak. A konferencia közönségéből többen is szóvá tették, hogy nem elég egy bizottság egy ilyen munka elvégzésére, hiszen rengeteg tankönyvet kell átírni, kiegészíteni, számos tudományterületen: a nyelvészet, a történettudomány, a pedagógiai módszertan stb. szakembereinek együttes munkája kell ahhoz, hogy érdemben változzon a helyzet. Szóba került az is, hogy nem mindegy, hogy törzsanyagként, számon kérendő tudásként jelennek-e meg a romákkal és más kisebbségekkel kapcsolatos információk, vagy csupán kiegészítő anyagként, rosszabb esetben lábjegyzetként kapnak helyet.

Menyhért Ildikó tanár szerint a cigányokról szóló ismeretanyag átvitelét nehezíti a sok stigma, előítélet – arról azonban nem ejt szót, hogy Zöld az erdő című, 1999-es cigány népismereti tankönyvét a minisztérium végül pont a sztereotip tartalmai miatt volt kénytelen levenni a tankönyvlistáról.

Székely János püspök szerint rengeteg előítélet téveszméken alapszik – ami igaz is. Például az, amelyiket ő mondott pár éve a köztévében úgy általában „a” cigány gyerekről meg az ő szüleiről: „…össze sem lehet hasonlítani azt az erőfeszítést, amit neki ahhoz meg kell tenni, hogy leckét írjon… Nem tud semmit kérdezni a szüleitől, tehát nem tudnak neki érdemben segíteni, lehet, hogy a füzetét eltüzelik…”

Heltai János, a Károli egyetem nyelvtudományi tanszékének munkatársa arról értekezett, hogy a roma gyerekek nyelvi szocializációja alapvetően különbözik a nem roma gyerekekétől, mert kétnyelvűek. Ezt nem tudjuk, honnan veszi, ezért nem tudományos alapossággal, nem kutatásra alapozva e helyütt üzenjük neki, hogy ez nem így van. Jó, ha az egész roma közösség 15 százaléka beszéli a romani vagy a beás nyelvek valamely dialektusát.

Zárásként Kaposi József bemutatta a bizottság tagjait, egyúttal reményét fejezte ki, hogy „az állami tankönyvfejlesztés nem fog kevésbé minőségi tankönyveket hozni, amire garancia, hogy itt teammunka folyik”. Majd a demokratikus jogok gyakorlásának élő példájaként felkérte a hallgatóságot, javasoljanak még tagokat a bizottságba. Csak úgy röpködtek a nevek, ismert, elismert szakembereké, ismeretleneké, de egymást is ajánlották a jelenlévők. Volt, aki hátraszólt egy épp neveket sorolónak, hogy „engem is ajánlj!”.

A munkabizottság tagjai

Elnök: dr. habil. Orsós Anna (PTE Romológia tanszékvezető); Daróczi Ágnes; Takács Géza Apáczai-díjas pedagógus, az Új Pedagógiai Szemle főszerkesztője; dr. Dobszay Ambrus magyar–latin szakos középiskolai tanár és Czeglédi Mihály, a tiszapüspöki általános iskola igazgatója.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.