A tisztánlátás kedvéért szögezzük le, hogy pucéran csak a legnagyobb marhák síelnek, s ők is csak a Fókusz kedvéért, jelentős díjazás ellenében. Aki a tévében látott lenge öltözetű nők és férfiak miatt érzi úgy, nem élhet a sí nélkül tovább, annak szólunk, csalódni fog a pályán. A legtöbben ugyanis legkésőbb az első zakó után szembesülnek azzal a ténnyel, hogy rettenetesen hideg a hó, a vetkőzés csak azoknak ajánlott, akik már csak nagyon ritkán találkoznak vele testileg.
Levegőt!
Különösen ajánlott a sapka és kesztyű használata, a végtagok ugyanis nehezen viselik az egész napos hideget, utóbbi eszköz az esés után a kezeden esetleg áthaladó síléc ártalmaitól is megvéd. Ne ess kétségbe, ha az első néhány napon kevés sikerélményed van, mindened fáj, fázik, esetleg nem kapsz oxigént. Mindezen tünetek átmenetiek, annyi idő kell csupán, míg alkalmazkodik a szervezeted, az oxigénhiány ellen pedig javasolt a kis szelet csoki vagy méz fogyasztása, nem árt, ha viszel magaddal ilyesmit övtáskában, hátizsákban.
Mazsolabomba
A síelés persze nem olcsó mulatság, már csak hazánk földrajzi adottságai miatt sem: meg lehet tanulni itthon is, de a valódi élmény mégiscsak egy valódi hegy meghódítása. Ne dőlj be a reklámoknak, ráérsz néhány túra után olyan cuccot venni, amilyen Alberto Tombának van. Az övé versenyre volt belőve (már ameddig versenyzett), a lényeg a minél nagyobb sebesség elérése volt. A mazsolának azonban nehéz eleinte a lécekkel bánni, minden lába másik irányba megy, úgyhogy a testmagasságodnál lehetőleg kisebb lécet vegyél.
Ha az eladó azzal etet, hogy vedd meg nyugodtan a hosszabb lécet, hiszen a sícipőben úgyis magasabb vagy három (!) centivel - ahogy ezt e sorok írójának a Petőfi csarnokbeli síbörze egyik eladója mesélte mint igaz történetet -, menekülj! Azt se edd meg, ha valaki a jobblábas és ballábas síléc különbségéről beszél, ilyesmi nem létezik. Abszolút kezdőnél nem baj, ha karcos, használt lécet szerez be, úgysem lehet eleinte vigyázni rá, karcos lesz mindenképp; a cipőnél is az a lényeg, hogy minél több ponton lehessen állítani rajta (csatok, csavarok).
Házi praktikák
A síléc talpa házilag is felújítható, régebben, még a "nagy választék" kora előtt a néhány éves léceket sívax (helyenként a pálya műanyag kerítése) megolvasztásával, illetve egy elhasznált vasalóval varázsolták újjá. Ma már ez nem divat, a síbörzéken tényleg bagóért kapni (mondjuk a bolti ár feléért) jó állapotú, néhány éves felszerelést, bár a hétvégi síbörze eladóinak szeme még mindig könnybe lábad a nyugati példa kapcsán: ott szinte mindenki minden évben lecseréli a szerelését.
Az új sem jobb (mindent feltaláltak már pár éve, amit lehet), csak a dizájn változik, de hát a sípálya és a divat édestestvérek. Ami a funkcionalitást illeti: az anorákok előnye, hogy védik a derekat (ezt nem mindegyik sínadrág teszi meg), viszont lehetetlenné teszik, hogy amikor kimelegedsz, levess magadról néhány réteget. A külső borításnál a lényeg, hogy akadályozza meg a csúszást, ezért a gyönyörű, fényes anyagú cuccokat okosabb mellőzni.
E sorok szerzője látott már olyat, amikor a zakót követően a síelő műanyag anorákja segítségével olyan sebességre gyorsult (a hátán fekve, fejjel a völgy felé), hogy nem sokat adtak volna a bukmékerek az életéért. Túlélte, most számára az ulti az egyetlen sport.
Medvetánc
Nem célom senkit rémisztgetni, a síelés remek sport, és tényleg nagy élmény. Van azonban néhány apróság még, ami egy életre elveheti a kedvedet tőle, például, ha megkérdezel egy szakembert, miért van a síbot végén egy kis, lapos műanyag dudor; oka, hogy a bot így sem a szemgödrödbe, sem a bordáid közé nem fér be, ergo kevésbé balesetveszélyes, ha ráesel. Hasonló okból nem hegyezik ki a végét: ne szúrd le a társad, ha nem muszáj.
Fontos lehet még, hogy ne vegyél fel például két pár zoknit a sícipőbe, nem fog fázni a lábad egyben sem, viszont az összegyűrődött kapca véresre fogja törni a virgácsodat, s oda az öröm. A sínadrág is éppen elég meleg, ha mozogsz a pályán, hasonló elven működik, mint a búvárruha; az alá sem veszel úgynevezett jégeralsót, mert iszonyúan kényelmetlen lesz pár óra múlva.
Mivel a síelés egész napos elfoglaltság, ebédelni sem érdemes, inkább még egy kanyart sötétedés előtt. Akkor általában leállnak a felvonók (ha nincs éppenséggel világítás a pályán), te meg egyedül maradsz a szürkületben, s ha a szűz hóban elesve nem találod a lécedet, gond van. Ezért (is) érdemes eleinte csoportosan siklani, esetleg az oktató/tesi tanár felügyeletével. ´ megmagyarázza a brummogó hang eredetét is: a menedékház oldalára kitett, többnyelvű "Medvéket etetni tilos!" tábla dacára, amit hallasz, az motoros szán.
Vas Gábor
