SMS-kultúra: üzeni: konyha

szerző
Kovács Gabi
publikálva
2000/33. (08. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Matematikusok kiszámították, hogy néhány éven belül feldolgozhatatlan és kezelhetetlen mennyiségű szöveg: e-mail, SMS, faxolt anyag zúdul ránk, kering majd körülöttünk. És ez nem csak az internetezőket érintheti, a mobiltelefonnal ellátott személyes szféra is frusztrálódhat. A jövő esemesei multimédiás messzidzsként érkeznek majd el hozzánk, és akkor már késő lesz intim szűrőket létrehozni.

Matematikusok kiszámították, hogy néhány éven belül feldolgozhatatlan és kezelhetetlen mennyiségű szöveg: e-mail, SMS, faxolt anyag zúdul ránk, kering majd körülöttünk. És ez nem csak az internetezőket érintheti, a mobiltelefonnal ellátott személyes szféra is frusztrálódhat. A jövő esemesei multimédiás messzidzsként érkeznek majd el hozzánk, és akkor már késő lesz intim szűrőket létrehozni.

A legtöbb kreatív ma már chatboardot chatol a mobiljához, hogy méltón és aktívan tudjon együttműködni az elektronikus vérárammal vagy éppen aktuális szeretőjével, akinek nemrégen plagizált szerelmes haikuját küldi el két rövid, de személytelen elbocsátás között. Napi ötven esemes és százötven karakternyi lehetőség, távoli asszociációk nélkül.

"Meghal a kultúra, mert leírjuk" - mondta annak idején Platón. "Most visszatesszük" - mondja dr. Élő Gábor, a Nokia site managere. "Az írásbeliségből áttesszük a multimédiába". Egy hermetikusan elzárt, masszív teremben beszélgetünk. Az asztalon a helyi prospektusokon kívül egy Füles formájú plüssállatka. Bohókás kinézete ellenére különös szerepet tölt be a site manager életében, ugyanis egy finom kódolású ajtónyitó csiprendszert tartalmaz, amelyet dr. Élő könnyed mozdulattal az ajtó felé tartva használ. "A jövő mobiltelefonjai is hasonlóképpen infantilis vagy kevésbé infantilis figurákban elrejthető

divatos tárgyak

lesznek" - folytatja dr. Élő. "Néhány év múlva az utcákon közlekedő csinos fiatal lányok és fiúk apró diplodoccust, malackát vagy közönséges házityúkot a fülükhöz szorítva kommunikálnak majd."

Az új generációs kommunikációs eszközök célközönsége ma már nem a tizenöt éves kornál kezdődik. A skandináv országokban az első teljesen átlagos kinézetű, egyszerű funkciókkal ellátott mobiltelefonját a karórájával együtt kapja meg a gyerek, úgy hatéves kora körül. A jövőben ez a mobiltelefon és az óra nagyon hasonló szerepet fog betölteni. Ma már többféle óránk van többféle alkalomra, ugyanígy sokféle célból fogunk telefonokat is tartani. Lesz elegáns, nyakba akasztható, orvosifémből, esetleg alpakkából, sőt ezüstből készült. Lesz strapabíró üzleti vagy szépen színezhető, egyéniesíthető készülékünk. Akad esetleg olyan is, aki mindjárt egy kis számítógépet vásárol, amiben telefonfunkció is üzemel. Más a helyzet a négy- és ötévesekkel. Náluk a kulcsingert is ki kell váltani, egy kedves, tojás formájú

mobil tamagocsival,

ahol a nagy piros gomb megnyomásával mehet az üzenet: anya, éhes vagyok! Ma már az óvodások nagy része is tud írni, olvasni, de ha mégsem, a record feliratot mindenképpen felismerik, és szöveg helyett akár videoüzenetet is küldhetnek. Így megmarad a hangszín, a hanglejtés, egy idő után akár a tapintás vagy az ízlelés is megjelenhet.

Ma még persze a szövegközpontú SMS, az e-mail és az internet a divat. Dr. Kelemen Éva, a Budapesti Műszaki Egyetem újlatin nyelvek tanszékének csoportvezetője szerint ezek az eszközök nyelvi szempontból egymás ikertestvérei. Gyorsan adnak át rövid információkat, és az üzenetek szerkezete a beszélt nyelv. "Az SMS-ben eltűnnek a magyar nyelvet elég közelről érintő ékezetek, ritkulnak az összetett mondatok. Az üzenetváltás néhány szóra egyszerűsödik.

A nyelv amortizálásnak

leginkább kitett rétege a szókincs. A nyelvek strukturális változásának üteme az utóbbi néhány évtizedben olyan radikálisan felgyorsult, hogy harminc év múlva egészen mást fog tartalmazni a normatív leíró nyelvtan, mint manapság, és a jövőben talán elfogadottak lesznek olyan nyelvi elemek, fordulatok is, amelyek használatát ma nem tartjuk túl szerencsésnek. Bár angol nyelven már elég jól működik a számítógép segítségével történő szövegfelismerés, ez nálunk még erősen fejlesztés alatt áll. Pedig a számítógép nemsokára úgy fog viselkedni, mint egy diktafon. Amit diktálunk, írott formában jelenik majd meg a képernyőn."

"A pszichológusok azonban erre nincsenek felkészülve. Mintha utána kullognánk a kihívásoknak" - mondja Csépe Valéria kutató pszichológus. "A tíz-tizenkét éves korúaknál jelentkező internetfüggést ismerjük. De a négy- és hatéves gyerekek esetében még beláthatatlan, hogy az SMS, e-mail és internet használata milyen szocializációs zavarokat fog okozni. Az óvodások, kisiskolások abban az esetben veszélyeztetettek, ha nincsen másfajta közlési lehetőségük. Az SMS korlátozott nyelvhasználatot engedélyez, és ez egy alakuló nyelvet mindenképpen visszavethet. Egyre

kevesebb a történet

a családokban, és az intim, családon belüli kapcsolatok híján kielégületlenné válik a kommunikáció, a gyerekekben állandó beszélgetésigény léphet fel. Ezeknek a technikai eszközöknek a használatával önmagában mindaddig nincs semmi probléma, amíg nem valaminek a helyettesítésére használják fel. A kommunikációs kompetenciát az élet folyamán, a felnőtté válás során kell megtanulnunk. Ha ez kizárólag rövid üzenetek formájában történik, akkor az alapvető nyelvi árnyalatok kifejezésében és mások érzelmeinek finom megítélésében hiányosságok lépnek fel. Az SMS csak azoknak a gyerekeknek a kreativitását fejleszti, akik már rendelkeznek ehhez megfelelő nyelvi intelligenciával. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a videóval rendelkező családoknál a videó volt a gyermekmegőrző. Most az internet a villanypásztor. Bár Amerikában vannak olyan gyerekhálózatok, amelyek - szülők bevonásával - négy-öt éves kicsiket aktivizálnak, ám a tapasztalatok szerint az elektronikus üzenetek túlzott használata dyslexiához hasonló eredményeket okozhat."

Csépe Valéria pszichofiziológiai csoportot vezet. Dyslexiás gyerekekkel foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy a tanulási zavarral küszködő iskolások milyen gyorsan és milyen részletességgel tudnak képi információkat, szimbólumokat feldolgozni a nyelvi működéshez képest. A hiteles vizsgálat érdekében normál gyermekcsoportot alkalmaztak kontrollként, és azt tapasztalták, hogy köztük is, hasonlóképpen a dyslexiásokhoz, óriási különbség figyelhető meg a képi és a nyelvi feldolgozás tekintetében:

a kifejezőkészségük

beszűkült,

nincsen megfelelő igekötő- és raghasználatuk. Agrammatikus, nyelvtani jelzések nélküli telegrammatikus szövegeket használnak, mint például: Sanyi jön stop. Az ok a technikai eszközök túlzott használata.

"De most, hogy a piktogramokkal kommunikáló, tojás formájú mobiltelefonokkal felnövekvő óvodás generáció multimédiás üzenetei megjelennek, elenyészhet a félelem. Amerikát is a mobiltelefon tette sikerországgá - mondja dr. Élő Gábor. - Ez még jó darabig egy bővülő piac lesz. Cél, hogy mindenkinek legyen mobiltelefonja, tehát az újabb generációk kapják. A multimédiás üzenet pontosan akkora forradalom, mint amikor Platón korában a kultúra rögzítése elkezdődött. Persze még mindig eldönthetem, hogy viszem magammal a mobilomat, vagy sem."

Kovács Gabi

szerző
Kovács Gabi
publikálva
2000/33. (08. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...