Szépészeti beavatkozások Magyarországon

Szabad-e belevágni?

Tudomány

Megváltoztak a globális plasztikai sebészeti trendek; a korábbi fül- és orrműtétek helyett immár jó ideje a mellnagyobbítás a sláger, de persze a férfiak igényeit sem hagyja figyelmen kívül a piac. Úgy tűnik, nincs ez másképp a hazai viszonyok közt sem.

Juhász Péter plasztikai sebész szerint nem csak arról van szó, hogy ma már rengetegen szeretnének nagyobb melleket; az évek során a megcélzott méretek megemelkedtek. „Huszonöt évvel ezelőtt 200 köbcenti körüli mell­implantátumokat kértek, ma ekkora méretet külön kell rendelni, mert a mostani igények 300 köbcenti felett kezdődnek.”

„Tudtam, hogy nem lesz könnyű, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire fog fájni. Több lánnyal is beszéltem, akik mellműtéten estek át, és azt figyeltem meg, hogy egyáltalán nem voltak őszinték, amikor a fájdalomról kérdeztem őket. Nem vagyok az a kényes fajta, de altatás utáni ébredéskor úgy éreztem, hogy szétfeszül a mellkasom, a hátam pedig borzalmasan fájt. Ráadásul többször hánytam is, ami a friss vágásokkal nem volt túl kellemes. A hátfájdalom annyira rossz volt, hogy az első öt napban csak egy-két órát tudtam egyhuzamban aludni, mert mindig felkeltem a fájdalomra” – meséli Kata (a cikkben megszólaló személyek kérésükre nem a saját nevükkel szerepelnek – Cs.-E. E.), aki mellnagyobbító műtéten esett át. Igényei a mai trendeket tükrözik, hiszen ő is, mint sokan mások, 355 köbcentis implantátumot kért. A beavatkozás után néhány hétig speciális melltartót és leszorító pántot kellett viselnie, három hét után térhetett vissza a megszokott életviteléhez. Ebben nincs is semmi rendkívüli, ez a szokásos lefolyása egy mellnagyobbító műtétnek.

A plasztikai sebészeti beavatkozások skálája rendkívül széles, minden attól függ, mennyit bír el a pénztárcánk. A kisebb esztétikai kezelések ambulánsan is igénybe vehetők, ilyen például a botox, a kisebb kimetszések, például egy anyajegy eltávolítása vagy az ajakfeltöltés. Van olyan magánrendelő, amely kifejezetten nemek szerint ajánl szépészeti eljárásokat, nőknek lézeres szőrtelenítést, férfiaknak izzadáskezelést, melynek során olyan anyagot fecskendeznek a kívánt területre (talp, hónalj, tenyér), amely jelentősen csökkenti az izzadás mértékét.
A kezelést nagyjából félévente érdemes megismételni, a páciens pedig megspórolhatja a túlzott dezodorhasználatot. Egészen intim változtatásokra is van lehetőség, nőknek például ott van a hüvelyplasztika, a páciens visszanyerheti hüvelyfala feszességét, de kívánt formára alakíthatók a kis­ajkak és a szeméremdomb is, a szűzhártyaplasztikával pedig visszaállítják a szűzhártya „eredetivel közel azonos állapotát”. Intimplasztika egyébként nem csak a nők számára érhető el, létezik péniszvastagítás is, amelyet saját zsír átültetésével érnek el, és akár félmillió forintot is elkérhetnek érte.

Az internetes fórumokon rengetegen cserélnek tapasztalatot mellplasztikáról, rendszeres ajakfeltöltésről vagy zsírleszívásról. Az utóbbi a férfiak körében is népszerű, ők azonban jóval kevesebben vannak, a pácienseknek a 80 százaléka nő. „A férfiaknál az orr-, illetve fülműtét, szemhéjkorrekció és zsírleszívás látszik népszerű igénynek” – meséli Viczián Csaba plasztikai sebész. Mindez persze praxisonként változhat. Juhász Péter úgy látja, a férfiaknál ma már nagyobb az igény a ráncfeltöltésre, mint a fülműtétre. „Egyre több férfi jár ráncfeltöltésre vagy megereszkedett szemhéj korrekciójára, ami egyébként nemcsak esztétikai beavatkozás, hanem funkcionális is, hiszen a megereszkedett bőr elnehezíti a szemhéjakat. Régebben is jöttek férfiak, csak mást akartak. Botox helyett az elálló fülüket kérték korrigálni.”

 

Mommy makeover

Juhász doktor egy új igényről is beszámol, amely a nők körében ütötte fel a fejét: a női páciensek mostanában már azelőtt szeretnének ráncfeltöltést, hogy a ráncok egyáltalán kialakultak volna, vagy olyan ráncokat kívánnak eltüntetni, amelyek fiatalabb korban jelennek meg. „Egyszer volt egy páciensem, aki har­minc­három évesen jött hozzám azzal a kéréssel, hogy végezzek a homlokán ráncfeltöltést, de a hölgynek kétségei voltak az időzítéssel kapcsolatban, az ismerősei szerint ugyanis ezzel már elkésett, mondván, ennyi idősen neki már úgyis mindegy. De vannak olyan páciensek is, akik műtéti úton szeretnék megelőzni az arcbőr megereszkedését, ez azonban irreális kérés. Nem lehet arcműtétet csinálni úgy, hogy valakinek nincsen megereszkedett bőre, bőrfeleslege, és nem lehet úgy ráncfeltöltést csinálni, hogy még nem jelentek meg a ráncok. Hiába szeretnének sokan elébe menni az öregedésnek, ez nem így működik.” Viczián Csaba inkább a túlzott méretekben látja az extremitást: „Nem vagyok híve az extrém dolgoknak, ha valaki például természetellenesen nagy melleket szeretne, akkor arról megpróbálom lebeszélni az illetőt.”

Felső korhatár nincs, mindig a páciens egészségi állapota a mérvadó. „Egyszer volt nálam egy hölgy, aki már hatvan felett járt, már felnevelte a gyermekeit, és úgy érezte, hogy most jött el az ideje annak, hogy felvarrassa a melleit. Nagyon zavarban volt, de semmi sem akadályozta a műtét vállalásában, hiszen egyébként egészséges volt” – meséli Juhász Péter. Ennél jóval korábban jön el az úgynevezett „mommy makeover” ideje. A mell­plasztika mellett ma ez az egyik legnépszerűbb eljárás, amit azoknak a hölgyeknek ajánlanak, akik a gyermekvállalás következtében megereszkedett mellüket, illetve hasukat szeretnék eredeti állapotukban viszontlátni. „Vannak olyan pácienseim, akik már a szülés előtt eldöntötték, hogy visszaalakító műtéten szeretnének átesni” – mondja Juhász doktor.

„A három kislányom születése utáni súlyfelesleget leadva jelentősen megnyúlt a bőröm, mind a hasamon, mind a mellemen. Ez már a mindennapi komfortérzetemet befolyásolta, zavart sportolás közben és a hétköznapokban is” – avat be Klaudia, aki teljes hasplasztikán, mellfelvarráson és mellnagyobbításon esett át, mind­ezt 1,5 millió forintért. A magánszektorbeli árak jócskán eltérnek egymástól, van, ahol 600 ezer egy mellplasztika, máshol több mint 1 millió forint. A legolcsóbb beavatkozások pár tízezer forintba kerülnek, ilyen például a benőtt köröm vagy a tyúkszem eltávolítása. Viszonylag mérsékelt kiadással jár az injekciós ránc-, illetve ajakfeltöltés – az egyik magánklinika árlistája szerint maga az eljárás 80 ezer forint plusz áfa, amihez hozzájön a 15 ezer forintos konzultációs díj. A teljes ajaknagyobbítás már tetemesebb tétel, 250 ezer forintba fáj, ha erre fizetünk be, egy fülplasztika pedig altatással együtt 270 ezerre jön ki.

 

Mellek hitelre

Számos magánrendelő van, ahol nem tüntetik fel előre az árakat; egyéni árszabással dolgoznak, és a személyes konzultáció, illetve a páciens fizetőképessége alapján döntik el, hogy mennyi az annyi. Ez persze nem azt jelenti, hogy akinek nincs több százezer forintja egy mellnagyobbításra, az nyomott áron veheti igénybe a szolgáltatásokat, hanem azt, hogy több helyen részletfizetést vagy hitelt ajánlanak. Előfordul az is, hogy valaki egészségi okokból kényszerül műtétre, számára elvileg nyitva áll a társadalombiztosítási finanszírozás. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEA) csak olyan beavatkozást támogat, amely orvosilag indokolt, és csak akkor, ha a páciens bizonyos feltételeknek megfelel. Fogyás utáni bőrfelesleg eltávolítása esetén csak az jogosult az ingyenes műtétre, akinek a fogyás előtti testtömegindexe – a testtömeg és a magasság alapján kiszámított érték – 35 feletti volt, fogyás után pedig ez az érték legalább 10-zel csökkent. Feltétel, hogy a fogyás utáni testtömeget fél évig tartani kell. Ha mindezt papírokkal is sikerül alátámasztani, akkor szabad az út az ingyenes beavatkozás előtt, de csak olyan kórházakban, amelyeknek van erre vonatkozó szerződése a NEA-val. Hasonlóan szigorú feltételek vonatkoznak a mellplasztikára is, legyen szó kisebbítésről vagy a méret növeléséről. Csak annak jár az ingyenes eljárás, akinek minimum 30 százaléknyi differencia van a két melle között. Ugyanakkor a tb akkor is támogatja a mellplasztikát, ha valakinek daganatos megbetegedés miatt korábban az egyik mellét el kellett távolítani. Ilyenkor helyreállító műtétet végeznek. Ingyenes mellkisebbítésre az a hölgy jogosult, akinél oldalanként a testtömegének 0,5 százalékát meghaladó szövettöbbletet kell eltávolítani.

Hiába azonban az ingyenes műtét lehetősége, nem mindenki akar állami kórházba menni. „Miután felfedeztem egy csomót a mellemben egy fővárosi kórházban, ahova ultrahangra jelentkeztem be, minősíthetetlen módon beszéltek velem. Meg sem akartak vizsgálni, mivel még nem vagyok 30 éves. Végül sikerült kiharcolnom a vizsgálatot, core biopsziát (vastagtűs szövetmintavételt – szerk.) csináltak, kiderült, hogy tényleg baj van a mellemmel, majd vérző sebbel kitessékeltek az utcára. Innentől kezdve csak magánorvosban gondolkodtam. Mivel alapból kicsi mellem volt, a csomó kivételével nagyon deformált lett volna a testem, ezért a helyreállító műtét mellé mellnagyobbítást is kértem. Vizsgálatok nélkül 800 ezer forintba került” – meséli Kata.

Néhány állami intézményben van lehetőség saját költségen, de a piaci ár alatt plasztikai beavatkozást igénybe venni, a Szent Imre Kórházban például évek óta végeznek ilyen műtéteket. Helyreállító műtétekből (pl. baleseti hegek eltávolítása, égési sérülések korrekciója) van a legtöbb, de lehetőséget biztosítanak tisztán esztétikai műtétek elvégzésére is. Az állami szektorban is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki mellnagyobbítást szeretne, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban például mindennel együtt félmillió körül van a beavatkozás összege, igaz, a konzultációs díj itt csak 6 ezer forint.

 

Nincs helye barkochbának

Juhász Péter többször tapasztalta, hogy a műtétre vállalkozók nem pontosan tudták, hogy mit is akarnak valójában, vagy olyan testképzavarral érkeztek, amire nem a plasztikai sebészet a gyógy­ír. „Természetesen sokszor előfordul az is, hogy az illető pontosan tudja, hogy mit szeretne, viszont azt az orvos feladata eldönteni, hogy egy adott műtétet szabad-e megcsinálni, vagy egyáltalán etikus-e annak elvégzése” – folytatja az orvos, aki saját praxisában például kiskorúakon csak akkor végez el beavatkozásokat, ha azt a gyerek is szeretné, és nem csak a szülő akarata érvényesül. 18 év alatt természetesen szülői beleegyezés szükséges a műtét elvégzéséhez, gyerekeknél gyakori az elálló fül, a fejlődési rendellenességek vagy égési sérülések korrigálása. „Egy plasztikai sebész számára mindig nagy dilemma, hogy szabad-e belevágni egy egészséges emberbe. De mit tekintünk egészségnek? A betegség hiányát, vagy azt, ha valakinek lelki megnyugvást okoz egy-egy beavatkozás? Sok olyan páciensem van, akinek gyökeresen változott meg az élete attól, hogy a tükör a műtét után azt mutatta, amit korábban is látni szeretett volna, ettől pedig magabiztosabb lett, szakmai sikereket ért el” – mondja az orvos, aki arra is emlékeztet, hogy a siker szubjektív. Előfordul, hogy egy műtét nem úgy sikerül, ahogy azt a páciens elképzelte, vagy az orvos nem elégedett például egy orrműtéttel, ám a végeredmény az alanynak tetszik. „Mi csak azt tudjuk garantálni, hogy a műtét a szakmai előírásoknak megfelelően történik. Ha valakinek a beavatkozás után mégsem tetszik az eredmény, akkor érdemes átbeszélni azt, hogy a páciens miért elégedetlen, és ha korrigálható az eredmény, újabb műtétet lehet végezni. Ez saját tapasztalataim szerint azonban elég ritka, hiszen nagy hangsúlyt fektetek a beavatkozás előtti konzultációkra, hogy a páciens tisztában legyen azzal, hogy milyen eredmény várható. Esztétikai garanciát azonban senki sem tud vállalni” – hangsúlyozza Viczián Csaba, akinél arról is érdeklődtünk, hogy mely esetekben nem tartja etikusnak a beavatkozást. „Nincs szakmaspecifikus etikai kódex, az orvosi kamara etikai irányelvei vonatkoznak ránk. A magam részéről azt mondanám, hogy nem etikus akkor elvégezni egy műtétet, ha az veszélyeztetheti a páciens egészségi állapotát, vagy a páciens olyan testképzavarral érkezik, aminek alapján előre lehet tudni, hogy az illető a beavatkozás után sem lesz elégedett.”

Figyelmébe ajánljuk