Tudomány

A budapesti állatkertben két és fél évvel ezelõtt átadott parasztudvar a falusi háztáji gazdálkodás illatát és hangulatát kívánja bemutatni a látogatóknak. Itt csupa közönséges háziállat éli békés hétköznapjait. A tehenet este megfejik, túró készül a tejbõl. Két fekete mudi, Bogáncs és Krajcár õrzi a telepet. A magyar fajták mellett kameruni kecskék, az állatsimogatóból átkerült láma és egy jelenleg is vemhes vietnami csüngõhasú disznó, Ágota színesítik a képet.

Arra ne számítson senki, hogy házi õrizetben bekkeli ki a nehéz éveket, mint Mindszenty hercegprímás vagy Zemplényi álpap. A házi õrizet nem büntetés-végrehajtási forma, a jogerõs ítéletet követõen csak három lehetõség áll elõttünk: fogház, börtön vagy fegyház. Az elítéltnek bizonyos szempontból mindegy, melyikbe kerül. Hogy mekkora szívás vár rá, a társaságon múlik.

Szombat reggel kedvenc csatornám, a Spektrum TV politikai háttérmûsora a csótánykérdéssel foglalkozott: megrázó képsorokat mutattak be arról, hogyan pusztítja az ember ezeket az egyébként ártalmatlan ízeltlábúakat méreggel, árammal, mikrohullámmal, sörrel feltöltött csapdákkal. A csótánybarátok maroknyi, de elszánt csapata viszont eteti õket, és színes körömlakkal virágmintát fest a páncéljukra - a két eltérõ filozófiát valló csoport között pedig egyre növekszik a feszültség. Ezután elindultam a Váci utca felé, a Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség szõrmeellenes tüntetésére.

A múlt héten megírtuk, hányan és mibõl. Hogyan és miért. Erre a hétre nem maradt más, moziztunk önfeledten. Elõbb persze részt vettünk a parádés megnyitóünnepségen, olyan volt, mint az ilyesmi általában, megmutatta új kûrruháit a szakma. Nekünk különösen Albert Györgyi testszínû, könnyed kisestélyije és Gödrös Frigyes azúrkék nyakkendõje tetszett, meg persze a játékfilmek. Melyeket viszont, reméljük, a honi forgalmazás a kellõ idõben majd jól elénk vezet. A Corvin Filmpalota pillanatnyilag az egyetlen lehetséges vagy elképzelhetõ honi helyszín efféle rendezvényre, mégis a szokásos kenykõdés ment megint. Elõadás elõtt öt perccel lezárt vetítõterem, ahová sem érvényes jeggyel, sem közremûködõi mágneskártyával, de még kisbaltával sem lehetett bejutni, szilárd õrzõvédõk és zavart moziüzemvezetõ-helyettesek nyögték, hogy a rendezõ bevitt kétszáz potyást. Amott meg csinos kis darabok tíz nézõ elõtt. A díjkiosztás egy nappal lapzártánk után, nálunk Enyedi és Kamondi a nyerõk, megjelenésünk napján már a mozikban az új Tímár-darab, az élet folyik normális medriben. Amit e percben tehetünk, hogy vetünk néhány oldalpillantást. Azokra, akikre nem mindig szokás. Elsõ és másként filmezõkre, televíziós mûfajok idetévedt lovasaira.

A Szabó család legújabb kalandjai

"A veszteségek együttesen elérhetik a 11 milliárd forintot." Erre a következtetésre jutott a Deloitte & Touche A nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat vendéglátóiparra gyakorolt gazdasági hatásának elemzése című, reprezentatív felmérésekkel alátámasztott tanulmányában. A vizsgált törvényjavaslatot a közeljövőben tárgyalja a parlament, de vajon tényleg ekkora buktát okozhat a nem dohányzók védelme, ha a képviselők csont nélkül elfogadják?

Lara Croft, a Tomb Raider sorozat párductestű, egyes értelmezésekben eszes főhősnője az egyik legnépszerűbb karakter a számítógépes akció-kalandjátékok mocskos szájú, izomagyú verőemberekkel zsúfolt világában. Játékosok százezrei látják őt, amikor a barátnőjüket nézik, néhányan be is nevezik a kedvest a játék promóciós hadjáratának szerves részét képező hasonmásversenybe. Az első magyar Lara Croftot vasárnap délután választották meg a Műegyetemen.

Egy olyan országban, ahol mindennapos a fegyveres támadás, rakétavetővel lövik a speeddiszkókat, és a pokolgépes merénylet az érdekérvényesítés egyik leghatékonyabb módszere, nem túl népszerű dolog a szabad, legalábbis szabadabb fegyvertartás mellett kampányolni. Pláne ha ezt az interneten teszik egy zártkörű fegyverklub tagjai: a ketchupos bomba, a viaduktról ugráló szerepjátékosok és a rendre visszatérő drog- és gyerekpornóügyek óta a média kedvenc témája "a világháló sötét oldala". A fegyverlistások szerint viszont nem ők, hanem a magyar fegyvertörvény veszélyes a társadalomra.

Lehet, hogy túllihegjük az egészet, közben nem is olyan szörnyű. Egy mexikói népdalban például a csótány a pozitív hős: a "la cucaracha ya no puede caminar" kezdetű mariachi-örökzöld arról szól, hogy nevezett rovar már járni sem tud, mert elfogyott a marihuánája.

Itt a szezon, készülődöm a jószolgálati Apor-bálba. Vitéz altorjai primor báró Apor Ferenc és hitvese, Anna-Diána lovagdáma meghívása a Szt. Gellért Szállóba szól, történelmi családok részvételével. Nagyanyám nagynénjének a Törley pezsgőgyáros által varratott báli szoknyáját próbálgatom. Legalább nyolc méter fekete selyembársony van benne, és kézzel varrták. A nemes eszme is megérint: a táncmulatság célja a hátrányos helyzetű nagycsaládok gyermekeinek támogatása.

"Hús az egész világ", állította egy esszéjében Maurice Merleau-Ponty. A filozófus megközelítésében az emberi hús és test szolgál az identitás kialakításának egyik legfontosabb materiális és intellektuális mozgatóerejeként. A hús jelzi az emberi test kontúrjait, valamint azt a határvonalat, amely elválasztja az egyént a külvilágtól és az őt körülvevő testektől. Ugyanakkor a hús a "kint" és a "bent" egyesülésének színtere is, hiszen testünk és húsunk által jelzéseket és elvárásokat, bizonyos helyzetekben szexuális tartalmú üzeneteket bocsátunk ki: "megjelenésünkkor" számítunk a többiek testünket nyugtázó tekintetére, elismerésére, megbotránkozására, csodálatára - mikor milyen módon kívánjuk magunkat "társadalmilag" megjeleníteni. Ezekből következik, hogy az emberi test és hús, összefüggésben az identitás és a magunkról alkotott kép változásaival (részletekre szakadásával), más és más üzenetet képes közvetíteni az egyénről eltérő helyzetekben; a test és a hús megváltoztatása az identitás alkotóelemeinek (így pl. a szexualitásnak) egy újabb darabkáját mutatja meg. Az identitás alakítása, kisebb-nagyobb részekre osztása a test és a hús formálása által - valami ilyesmi folyik abban a két New York-i klubban, ahová ez a rövid beszámoló kalauzol.

Miközben a Zsil-völgyi bányászok hagyományos termelőeszközökre kapva, megint egyszer Bukarest felé vették az irányt, én az egyik újabb keletű perverziómnak áldozva, alászálltam a József lejtaknába. Passziómmá lett ugyanis mindenféle helyi múzeumok, gyűjtemények és emlékszobák felkeresése, így a Salgótarján környéki hegyekben járva, nem hagyhattam ki a Pothornik József (1903-1981) nevét viselő bányamúzeumot. Második (titkos) tervem volt a Nógrádi Sándor Felszabadulási és Partizánmúzeum felkeresése, ám a partizánokat sajnos elsodorták az új szelek, a gyűjtemény számára lefoglalt egykori vadászház a kies Karancsberényben ma ismét magánkézen van, helyi források szerint ismeretlen aranyifjak járnak oda dolcsevitázni. Bár Tarján máig erős MSZMP-jelenléttel büszkélkedhet,

Tavaly ismét egy virtuális háziállat volt a karácsonyi bevásárlási láz slágere és hiánycikke az Egyesült Államokban. A tamagocsi utódjaként emlegetett Furby, vagyis szőrmók nem más, mint egy mesterséges intelligenciával ellátott apró plüssbaba, amely nem előre determinált, hanem játék közben tanult módon használja kétszáz szavas szókincsét és az érzelemnyilvánítás széles skáláját lehetővé tévő mimikáját, így a gazdájával történő interakciók során saját személyiségre tesz szert. A szőrmók olyan tanulékonynak bizonyult, hogy az USA Nemzetbiztonsági Hivatala kitiltotta hivatali helyiségeiből, nehogy kifecsegje a cég titkait.

Nem kell félni, nem fogok értelmiségi fanyalgásba arról, hogy sok pénzből könnyű látványos mozit csinálni, semmi bajom a jó mozikkal. Rodolfó-függő sem voltam soha, merthogy képtelen vagyok hosszú ideig összpontosítani, frusztrált leszek a fejtörőktől, sőt a logikus gondolkodás sem kenyerem, az emelő volt az utolsó gép, aminek értettem a működését. Nincs tehát semmilyen előítéletem David Copperfielddel szemben, mi több, bíztam abban, hogy jobban leköt, mint a többiek, merthogy kicsit unatkoztam mindig, amikor bűvészt vetett utamba a sors. Róla tudtam, hogy nem kártyákkal, kendőkkel, hanem vasúti kocsival, Niagarával, Szabadság-szoborral szokott bíbelődni, engem meg főleg a mikromágia untat, a sok töltelék, hiába tudom, hogy pont ezalatt vernek át, terelik el a figyelmemet, alig várom már a légtornászokat.