Szeretné megnézni, hol lakott volna a dínók korában? Most megteheti

  • B.P.M
  • 2019. szeptember 9.

Tudomány

Egészen 750 millió évvel ezelőttig tekerhetjük vissza az idő kerekét.

240 millió évvel ezelőtt a Földön egy nagy szuperkontinens, a Pangea volt. Ekkor a területek bejárásához nem lett volna szükség hajókra, ráadásul a települések is közelebb lettek volna egymáshoz, amit a most közzétett interaktív térképalkalmazásnak köszönhetően bárki le is tesztelhet – számolt be a Smithsonian.com.

Ancient Earth

Earth looked very different long ago. Search for addresses across 750 million years of Earth's history.

Az Ancient Earth applikációban egészen a 750 millió évvel ezelőtti időpontig lehet az idő kerekét visszatekerni. A program megalkotásának ötlete Ian Webster, a világ legnagyobb dinoszaurusz adatbázisa kurátorának a fejében született meg. A térkép aszerint változik, hogy milyen időpontot írunk be, ugyanakkor érdekességéként mutatja a jelenlegi országhatárokat is.

A dínók 230 millió éve jelentek meg a Földön és 65 millió éve haltak ki, így azt is megnézhetjük, hol lenne Magyarország, illetve az ország nagyobb városai az őshüllők korában. Sajnos, az alkalmazás nem ismer fel minden várost, de azért érdemes kipróbálni. Ne lepődjön meg senki, ha „nem talált” üzenetet küld a program, mert könnyen lehet, hogy a keresett települést a visszatekert időpontban „víz borítja”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.