"Szolidaritást vállalt a társadalom peremén élő emberekkel"

  • narancs.hu
  • 2023. december 13.

Tudomány

Az ÓVÁS! Egyesület emlékezik a napokban elhunyt Ladányi János szociológusra.

Ladányi János közel két évtizeden át társunk volt a zsidónegyed megmentéséért folytatott küzdelmünkben. Azt a szakmaiságot képviselte – jóbarátjával, a nemrég elveszített Perczel Annával, az ÓVÁS! elnökével együtt –, mely egységként kezelte az épületeket és a városnegyed lakóit. Jánosnak nem volt térkép e táj. Az épületek szépségén túl szociológusként és érző emberként látta az ott lakó fiatal párokat, idős embereket is, akiket kiszorított a „buldózeres városrehabilitáció”. Ezt a kifejezést János nevéhez kötjük, mellyel jól érthetővé tette az ügyet, amiért az ÓVÁS! küzdött. Kutatói munkásságában makacsul és állhatatosan vállalt szolidaritást a társadalom peremén élő, kitaszított emberekkel, a rendszerváltás veszteseivel. Meg akarta értetni és láttatni sorshelyzeteiket és problémáikat. Egyik megrázó könyve már címében is állásfoglalás: Leselejtezettek

 

János az általa képviselt témák intellektuális megközelítésében és az azokért való érzelmi elköteleződésben is különlegesen egyedi volt. Elméleti munkáján túl a számára fontos ügyek mellett ki is állt, alapos szakmai indoklásainak súlya volt. A zsidónegyed tönkretétele elleni akciókban a siker elérése érdekében minden követ megmozgatott. Ha kellett, barátokat mozgósított, ha kellett, politikusokkal, döntéshozókkal tárgyalt. Így valósulhatott meg 2010-ben a Király utca 15. udvarán álló egykori gettófal rekonstrukciója is, így került fel rá és az épület homlokzatára emléktábla. Csodálatos eseményeket is szervezett: kedves emlékünk róla a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítás előtti terében szervezett hangverseny. Szubjektív tudományos önéletrajza, a Hanyatló világok címe azt is sejteti, hogy tette mindezt egy olyan világban, amelyben nem csak az általa kutatott közösségek hanyatlanak, hanem a számára fontos értékek is.

 

János okos, egyedi humorral fűszerezett iránymutatásaira, sokszor éles, a problémák mélyére mutató megjegyzéseire mindig emlékezni fogunk. Az ÓVÁS! keretében Perczel Anna utolsó kutatása, a „Kik éltek, kik építettek itt?” projekt Jánossal együtt azt kutatta, hogy hogyan és mennyire járult hozzá Budapest zsidó lakossága a város fejlődéséhez, világvárossá válásához – az épületek, építtetőik és lakóik szempontjából. János kutatását a betegsége miatt már nem tudta befejezni. Az, amit elvégzett, így is pótolhatatlanul értékes. 

 

Nehéz búcsút vennünk Jánostól, egyesületünk egy újabb alapítótársától. Emléke legyen áldott! 

 

Az ÓVÁS! Egyesület közössége

 

(Címlapfotó: Jávor István)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.