Elhunyt Ladányi János szociológus

  • narancs.hu
  • 2023. december 11.

Tudomány

A roma szakpolitika területének meghatározó alakja 74 évet élt.

„Az éjjel elhunyt Ladányi János szociológus-professzor, az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar társadalomtudósa” – jelentette be a Facebookon Horváth Aladár, a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom elnöke. A 74 éves korában meghalt Ladányi az egyenlőség szociáldemokrata eszmeisége talajáról vizsgálta a társadalmi valóságot és folyamatokat.

Életét és munkásságát elméleti és cselekedeti szinten is az egyenlőtlenség, a kirekesztés csökkentésének és felszámolásának szentelte.

Doktoriját a szociális juttatások jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásáról írta. Csanádi Gáborral 1987-ben közösen írt disszertációja Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásairól készített kutatásuk összefoglalója. 2008-ban az MTA doktora címet a szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció formáinak változásaival foglalkozó munkájával nyerte el. A roma szakpolitika mint tudomány területén is meghatározó jelentőségű tanulmányokat és könyveket készített.

Ladányi fizikailag is a romák mellé állt: Horváth visszaemlékezése szerint a rendszerváltás hajnalán komplex falufejlesztési munkát végzett Csenyétén, majd rehabilitációs programot írt Cserehátnak. Másfél évtizedig kurátora-szakmai tanácsadója volt a Roma Polgárjogi Alapítványnak.

Ladányi János korábban többször is írt cikkeket a Magyar Narancs számára is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.