Újraszabályozott génszerkesztés

Vágott virág

Tudomány

Az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni a biotechnológiai kihívásokhoz, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékben engedi meg az új növényfajok termesztését.

A mezőgazdasági biotechnológiával, de leginkább annak szabályozásával kapcsolatos idei szenzáció volt, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság rászánta magát, hogy lazítson a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon. A nyáron elkészült tervezet szerzői szerint e lépés hatására a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termeszthetnek, csökkenthetik a növényvédő vegyszerek használatát, és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálhatnak a fogyasztóknak. Az ígéreteket az érintettek óvatos szkepszissel fogadták, aminek oka leg­inkább abban rejlik, hogy egy-két géncsendesített, illetve növényvédő szernek ellenálló terményt leszámítva nem igazán dörömbölnek az ajtón az ígéretes génszerkesztett növények, pláne olyanok, amelyek a növényegészségügyi (pl. vírus- és baktérium-ellenálló) szükségletek szempontjából is fontosak lennének. A Bizottság hetvenoldalas tervezete azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (new genomic technology – NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználását szigorúan korlátozó uniós szabályozás.

A javaslat kétségtelenül az európai GMO-politika radikális fordulataként értékelhető. Az unió tagországaiban ugyanis 2001 óta csak akkor kerülhet ilyen növény közcélú termesztésbe, ha a (gondosan körülírt) veszélytelenségét évekig tartó, független laborató­riumok által is kontrollált hatásvizsgálat igazolja. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye gránitba véste a magyar agrárium GMO-mentességét. S úgy tűnik, hogy a magyar agrárpolitika számára továbbra is inkább az a fontos, hogy az ország irányítói maguk szabályozhassák a többi tagállamtól (meg holmi tudományos érvektől) függetlenül, hogy milyen biotechnológiai újdonságokat engednek be az országba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.