Újraszabályozott génszerkesztés

Vágott virág

Tudomány

Az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni a biotechnológiai kihívásokhoz, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékben engedi meg az új növényfajok termesztését.

A mezőgazdasági biotechnológiával, de leginkább annak szabályozásával kapcsolatos idei szenzáció volt, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság rászánta magát, hogy lazítson a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon. A nyáron elkészült tervezet szerzői szerint e lépés hatására a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termeszthetnek, csökkenthetik a növényvédő vegyszerek használatát, és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálhatnak a fogyasztóknak. Az ígéreteket az érintettek óvatos szkepszissel fogadták, aminek oka leg­inkább abban rejlik, hogy egy-két géncsendesített, illetve növényvédő szernek ellenálló terményt leszámítva nem igazán dörömbölnek az ajtón az ígéretes génszerkesztett növények, pláne olyanok, amelyek a növényegészségügyi (pl. vírus- és baktérium-ellenálló) szükségletek szempontjából is fontosak lennének. A Bizottság hetvenoldalas tervezete azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (new genomic technology – NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználását szigorúan korlátozó uniós szabályozás.

A javaslat kétségtelenül az európai GMO-politika radikális fordulataként értékelhető. Az unió tagországaiban ugyanis 2001 óta csak akkor kerülhet ilyen növény közcélú termesztésbe, ha a (gondosan körülírt) veszélytelenségét évekig tartó, független laborató­riumok által is kontrollált hatásvizsgálat igazolja. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye gránitba véste a magyar agrárium GMO-mentességét. S úgy tűnik, hogy a magyar agrárpolitika számára továbbra is inkább az a fontos, hogy az ország irányítói maguk szabályozhassák a többi tagállamtól (meg holmi tudományos érvektől) függetlenül, hogy milyen biotechnológiai újdonságokat engednek be az országba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.