Újraszabályozott génszerkesztés

Vágott virág

Tudomány

Az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni a biotechnológiai kihívásokhoz, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékben engedi meg az új növényfajok termesztését.

A mezőgazdasági biotechnológiával, de leginkább annak szabályozásával kapcsolatos idei szenzáció volt, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság rászánta magát, hogy lazítson a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon. A nyáron elkészült tervezet szerzői szerint e lépés hatására a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termeszthetnek, csökkenthetik a növényvédő vegyszerek használatát, és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálhatnak a fogyasztóknak. Az ígéreteket az érintettek óvatos szkepszissel fogadták, aminek oka leg­inkább abban rejlik, hogy egy-két géncsendesített, illetve növényvédő szernek ellenálló terményt leszámítva nem igazán dörömbölnek az ajtón az ígéretes génszerkesztett növények, pláne olyanok, amelyek a növényegészségügyi (pl. vírus- és baktérium-ellenálló) szükségletek szempontjából is fontosak lennének. A Bizottság hetvenoldalas tervezete azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (new genomic technology – NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználását szigorúan korlátozó uniós szabályozás.

A javaslat kétségtelenül az európai GMO-politika radikális fordulataként értékelhető. Az unió tagországaiban ugyanis 2001 óta csak akkor kerülhet ilyen növény közcélú termesztésbe, ha a (gondosan körülírt) veszélytelenségét évekig tartó, független laborató­riumok által is kontrollált hatásvizsgálat igazolja. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye gránitba véste a magyar agrárium GMO-mentességét. S úgy tűnik, hogy a magyar agrárpolitika számára továbbra is inkább az a fontos, hogy az ország irányítói maguk szabályozhassák a többi tagállamtól (meg holmi tudományos érvektől) függetlenül, hogy milyen biotechnológiai újdonságokat engednek be az országba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.