Újraszabályozott génszerkesztés

Vágott virág

Tudomány

Az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni a biotechnológiai kihívásokhoz, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékben engedi meg az új növényfajok termesztését.

A mezőgazdasági biotechnológiával, de leginkább annak szabályozásával kapcsolatos idei szenzáció volt, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság rászánta magát, hogy lazítson a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon. A nyáron elkészült tervezet szerzői szerint e lépés hatására a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termeszthetnek, csökkenthetik a növényvédő vegyszerek használatát, és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálhatnak a fogyasztóknak. Az ígéreteket az érintettek óvatos szkepszissel fogadták, aminek oka leg­inkább abban rejlik, hogy egy-két géncsendesített, illetve növényvédő szernek ellenálló terményt leszámítva nem igazán dörömbölnek az ajtón az ígéretes génszerkesztett növények, pláne olyanok, amelyek a növényegészségügyi (pl. vírus- és baktérium-ellenálló) szükségletek szempontjából is fontosak lennének. A Bizottság hetvenoldalas tervezete azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (new genomic technology – NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználását szigorúan korlátozó uniós szabályozás.

A javaslat kétségtelenül az európai GMO-politika radikális fordulataként értékelhető. Az unió tagországaiban ugyanis 2001 óta csak akkor kerülhet ilyen növény közcélú termesztésbe, ha a (gondosan körülírt) veszélytelenségét évekig tartó, független laborató­riumok által is kontrollált hatásvizsgálat igazolja. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye gránitba véste a magyar agrárium GMO-mentességét. S úgy tűnik, hogy a magyar agrárpolitika számára továbbra is inkább az a fontos, hogy az ország irányítói maguk szabályozhassák a többi tagállamtól (meg holmi tudományos érvektől) függetlenül, hogy milyen biotechnológiai újdonságokat engednek be az országba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.