Újraszabályozott génszerkesztés

Vágott virág

Tudomány

Az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni a biotechnológiai kihívásokhoz, ám az egyelőre kérdéses, hogy milyen mértékben engedi meg az új növényfajok termesztését.

A mezőgazdasági biotechnológiával, de leginkább annak szabályozásával kapcsolatos idei szenzáció volt, hogy az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság rászánta magát, hogy lazítson a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon. A nyáron elkészült tervezet szerzői szerint e lépés hatására a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termeszthetnek, csökkenthetik a növényvédő vegyszerek használatát, és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálhatnak a fogyasztóknak. Az ígéreteket az érintettek óvatos szkepszissel fogadták, aminek oka leg­inkább abban rejlik, hogy egy-két géncsendesített, illetve növényvédő szernek ellenálló terményt leszámítva nem igazán dörömbölnek az ajtón az ígéretes génszerkesztett növények, pláne olyanok, amelyek a növényegészségügyi (pl. vírus- és baktérium-ellenálló) szükségletek szempontjából is fontosak lennének. A Bizottság hetvenoldalas tervezete azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (new genomic technology – NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználását szigorúan korlátozó uniós szabályozás.

A javaslat kétségtelenül az európai GMO-politika radikális fordulataként értékelhető. Az unió tagországaiban ugyanis 2001 óta csak akkor kerülhet ilyen növény közcélú termesztésbe, ha a (gondosan körülírt) veszélytelenségét évekig tartó, független laborató­riumok által is kontrollált hatásvizsgálat igazolja. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye gránitba véste a magyar agrárium GMO-mentességét. S úgy tűnik, hogy a magyar agrárpolitika számára továbbra is inkább az a fontos, hogy az ország irányítói maguk szabályozhassák a többi tagállamtól (meg holmi tudományos érvektől) függetlenül, hogy milyen biotechnológiai újdonságokat engednek be az országba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.