Azt mindenki tudja, hogy keresőkutyák mi mindent képesek kiszagolni, de ők speciális kiképzést kapnak, így az ő eredményeik nem tekinthetők általánosnak. Az ELTE Etológia Tanszéke azt kutatta, mi a helyzet Buksival, vagyis az átlag házikedvenc szaglását vajon befolyásolják-e körülmények, illetve mely körülmények.
A kutatók több mint négyszáz képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglási teljesítményét vizsgálták, a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett kiszagolniuk.
A vizsgálat során azt a csoport által kifejlesztett és már farkasok esetében is sikeresen használt tesztet alkalmazták, amelyben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott; az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették a harmadik szintet, a legjobbak közé kerültek.
Bár azt gondolnánk, a hőmérséklet vagy a páratartalom befolyásolta a kutyákat - melegben minden büdösebbnek tűnik - ám ez nem így van. A helyszín azonban számított: azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen a szabadban. A kinti helyszín ingerei tehát elvonhatják a kutyák figyelmét.
Nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem. Ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a két évesnél fiatalabb és a hat évesnél idősebb kutyák. A vizsgálat eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg.
