Vajon a kan vagy szuka kutyák szaglása jobb?

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 8.

Tudomány

Az ELTE etológusai több paraméter szerint vizsgálták kutyák szaglását: életkor, hőmérséklet, páratartalom, nem, kor, helyszín. Van ami befolyásolja a szaglást, van ami nem.

Azt mindenki tudja, hogy keresőkutyák mi mindent képesek kiszagolni, de ők speciális kiképzést kapnak, így az ő eredményeik nem tekinthetők általánosnak. Az ELTE Etológia Tanszéke azt kutatta, mi a helyzet Buksival, vagyis az átlag házikedvenc szaglását vajon befolyásolják-e körülmények, illetve mely körülmények.

A kutatók több mint négyszáz képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglási teljesítményét vizsgálták, a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett kiszagolniuk.

 

A vizsgálat során azt a csoport által kifejlesztett és már farkasok esetében is sikeresen használt tesztet alkalmazták, amelyben a kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk. A feladat három nehézségi szintet tartalmazott; az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. Azok a kutyák, amelyek sikeresen teljesítették a harmadik szintet, a legjobbak közé kerültek.

 

Bár azt gondolnánk, a hőmérséklet vagy a páratartalom befolyásolta a kutyákat - melegben minden büdösebbnek tűnik - ám ez nem így van. A helyszín azonban számított: azok a kutyák, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint, amelyek viszonylag zavarásmentes helyen a szabadban. A kinti helyszín ingerei tehát elvonhatják a kutyák figyelmét.

Nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem. Ugyanakkor a 2-3 éves kutyák jobban teljesítettek, mint a két évesnél fiatalabb és a hat évesnél idősebb kutyák. A vizsgálat eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.