Az Európai Bizottság tegnap kiszivárgott javaslata szerint az unió teljesen betiltaná a méhgyilkos vegyszereket a szabadföldi termesztésben és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné – írja közleményében a The Guardian cikkére hivatkozva a Greenpeace Magyarország.
A szervezet elvárja Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Minisztertől, hogy hazánk a EB előterjesztésével összhangban szavazza meg a neonikotinoid rovarírtószerek tilalmát a tavasszal várható bizottsági szavazáson, és ne kérjen eseti engedélyeket a méhgyilkos vegyszerekre.
A méhek száma itthon és világszerte is drasztikusan csökken,
több méhfaj már kipusztult. Ennek egyik legfőbb okai az ipari mezőgazdaságban használt vegyszerek, különösen a neonikotinoid rovarirtószerek. A magyar kormány a tudományos bizonyítékok ellenére az elmúlt években többször is – legutóbb idén tavasszal – engedélyt kért az Európai Unió által ideiglenesen betiltott három neonikotinoid rovarirtó szer eseti használatára, veszélybe sodorva ezzel a hazai élővilágot, a beporzókat és így közvetve az egész magyar mezőgazdaságot.
Korábban mi is írtunk arról, hogy sorra tűnnek el, szorulnak vissza azok a fajok, melyek a létfontosságú haszonnövények beporzását végzik.
Nincs élet a méhek után
Sorra tűnnek el, szorulnak vissza azok a fajok, melyek a létfontosságú haszonnövények beporzását végzik. Lehet, hogy ezt már mi is megérezzük?
A száz leggyakoribb haszonnövény
70 százalékának beporzását rovarok végzik. Felsorolni is nehéz azokat a növényeket, melyeknek szükségük van állati beporzókra – íme, néhány példa: alma, hagyma, káposzta, karfiol, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, sárgarépa, uborka! Az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ, ha viszont a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, ez az arány jóval magasabb.
A fentiek miatt felmérni is nehéz, mi történne, ha tényleg jelentősen csökkenne a beporzók száma.
A leadkép az agroinfo.hu oldalról származik.
