Állatbefogó szakembert hívtak nemrégiben egy elszabadult mosómedvéhez Budapesten, a tizenhetedik kerület kertvárosi részén. Az állat egy családi ház kertjében húzta meg magát, a háztetőn és egy fán bujkálva. Azért kellett eltávolítani, mert az őt kitessékelni próbáló háziakra támadt. Mi több, a kertben békésen legelésző bárányt fülön harapta. Miután a mosómedvét megfogni akaró családfő bőrkesztyűjét átharapta, némi csirkehúsmaradékkal az üresen álló kutyaólba terelték, és szakember segítségét kérték. Végül az eredetileg szarvasmarha-tenyésztőnek tanult Budai Tamás állatbefogó speciális eszközzel kapta el és vitte az általa Tatárszentgyörgyön alapítványként működtetett Kutyamentsvár Állatotthonba, ahol - macskák, kutyák és lovak mellett - több, hasonlóan befogott mosómedvét is tartanak.
A Magyarországon nem őshonos mosómedvét a www.geographic.hu információi szerint
1961-ben látták először
szabadon. A prémjéért tenyésztett vagy hobbiállatként tartott példányokból azóta sok elszabadult - állítják a szakemberek. Pedig természetvédelmi szempontból veszélyes lehet, ha a megunt vagy felnőtt állatként túl harapós mosómedvéket szabadon engedik - mondta Bakó Botond, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság vezető tanácsosa. - Mivel agresszívan terjedő fajról van szó, esetleg kiszoríthatja az őshonos fajokat. További gond, hogy a városi hulladékon élő mosómedvék különböző baktériumokat terjeszthetnek, bár ez a macskákkal is előfordulhat. Az itt élő fajok szempontjából hasonló problémát jelenthet, ha a felelőtlen állattartók miatt a szintén nem őshonos üregi nyúl vagy - a felnőtt állatként esetleg ugyancsak harapós - vörösfülű ékszerteknős túlságosan elterjed a szabadban - sorolta a potenciális veszélyforrásokat a szakember.
- Magyarországon ma szinte bármilyen állat beszerezhető - meséli Budai Tamás, akit valóban veszélyes állathoz még nem hívtak ki. Siklók, denevérek, rókák, kutyák és mosómedvék szerepelnek leggyakrabban a befogásra váró állatok között, de előfordult már olyan is, hogy egy pesti belvárosi lakásban hatvan macskát kellett munkatársaival összeszedniük. Budai szerint probléma, hogy állatbefogói vállalkozást szakképzettség nélkül bárki indíthat, így sokszor előfordul, hogy olyan esethez hívják, ahol egy hozzá nem értő ember már kudarcot vallott. Az egzotikumot kedvelők által tartott veszélyes hüllők, pókok, rovarok szerinte nem jelentenek veszélyforrást, mert "ezek az emberek szeretik az adott állatot, azért gondozzák, őrzik". Így látja a Siklóson egy állatbarátnak a telkén élő oroszlánok tartási engedélyét évekkel ezelőtt kiadó jegyző, Nádoriné Rohi Éva is, aki megjegyezte, hogy az esti etetést kísérő oroszlánbőgést már nagyon megszokták az egész városban.
Az 1998-ban elfogadott állatvédelmi törvény részletesen felsorolja a veszélyesnek besorolt fajokat és tartásuk szabályait. A nem természetvédelmi oltalom alatt álló veszélyes állatot tartani kívánó magánember vagy állatkereskedés a helyi önkormányzat jegyzőjénél köteles előzetes engedélyt kérni. A jegyző az állategészségügyi hatóság véleménye alapján hagyja jóvá vagy utasítja el a kérelmet. A védett fajoknál a területileg illetékes természetvédelmi hatóság az engedélyező. - Nincs pontos adat arról, összesen hány engedélyköteles veszélyes és/vagy védett állatot tartanak az országban - tájékoztatta a Narancsot Plachy Melinda, a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság hatósági állatorvosa. - Hiányosak a jogszabályok, a törvény túl általános; a kisállat-kereskedések, a díszállat-forgalmazás rendeleti szabályozására lenne szükség - tette hozzá. Ez utóbbi szerinte azért probléma, mert ha a hatósághoz érkező állatvédelmi panaszok nyomán indított vizsgálat során törvénysértést találnak egy állatkereskedőnél, akkor az állatvédelmi bírság kiszabását a konkrét tartási szabályokat, metrikus adatokat felsoroló jogszabálylyal kellene indokolni - ennek hiányában viszont a hatóság nem tud kellő megalapozottsággal szankcionálni. Nem mindegyik önkormányzat foglalkozik érdemben a kérdéssel, van, ahol az építésügyi hatóságra osztották a veszélyes állatok regisztrációját és az állatvédelmet - nyilatkozta a szakember.
- Bár az önkormányzatok a helyi állattartási rendeletben pluszszabályokat is kitalálhatnak, ha valakinek egyszer sikerül a határon áthoznia egy állatot, akkor utána már simán ellehet ellenőrzés nélkül - mondta a Narancsnak Farkas Tamás, a házi vadállatok befogását is vállaló pécsi székhelyű Misina Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. Magyarországon szerinte megtalálható minden, a "madárpóktól kezdve hüllőkön át mosómedvéig". Mint megjegyezte, egyetlen egyedet (például kutyát) is sorolhat egy adott önkormányzat a "veszélyes állat" kategóriába, de előfordult az is, hogy háznál tartott - a párzási időszakban esetenként veszélyes - őz támadt emberre.
Tűzoltó kergetett már partvissal
denevért, de a városba tévedt méhrajokon kívül a tűzoltóságnak sem szakértelme, sem felszerelése nincs a veszélyes állatok elfogásához. Ezért ha hozzánk érkezik bejelentés, akkor szakemberhez irányítjuk a panaszost - mondta Cziva Oszkár alezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság illetékes főosztályvezetője. Egy évvel ezelőtt valóban tervezték egy ilyen esetekben bevethető speciális munkacsoport kiképzését, de a pénzhiány miatt nem lett semmi az elképzelésből.
