Windows helyett Linux: Szabad forrásból

{k199924_20;b}Három hónap szünet után a múlt héten újabb szakértők meghallgatásával folytatódott a Microsoft antitrösztpere, de a monopolista szoftvermamutot az állami beavatkozásnál ma már jobban aggasztja a legújabb versenytárs: a szabad forráskódú Linux, amely hacker operációs rendszerből a személyi számítógépen szinte egyeduralkodó Windows riválisává izmosodott, és ma már reális alternatívát kínál a szoftverrendőrség bilincses plakátjaival megfélemlített felhasználóknak is. Operációs rendszernek a számítógépeken futó alapprogramot nevezik: ez kezeli a hardvereszközöket, és platformot biztosít az alkalmazások - például a szövegszerkesztő vagy webböngésző programok - futtatásához. A Microsoft azért válhatott naggyá, mert húsz évvel ezelőtt az akkori nagyok - például az IBM - nem láttak fantáziát a személyes, otthoni használatra szánt mikroszámítógépben, így az ezekhez szükséges szoftvereket olyan akkori garázscégek fejlesztették ki, mint az Apple vagy a Microsoft. Az IBM-kompatíbilis PC operációs rendszere a Microsoftnak jutott, ez lett a DOS, később - az Apple grafikus kezelőfelületét koppintva - a Windows újabb és újabb verziói. Programozói szempontból a Windows gyenge rendszer: drága, instabil és hálózatban nem túl biztonságos, a PC-platform sikere mégis a világ legelterjedtebb szoftverévé tette. A kód hibáit a Microsoft agresszív marketingnyomulással és a versenyhelyzet kialakulását akadályozó manipulációkkal ellensúlyozza, a PC-forradalom második hulláma, az internet térhódítása beköszöntével azonban elkényelmesedett, lassan és arrogáns módon reagált.

Bill Gates még saját világhálózatra akarta cserélni a szabadalmakkal védett protokollok, központ és kizárólagos tulajdonos nélkül burjánzó internetet, amikor

Linus Thorvalds

finn egyetemista 1991-ben PC-t vásárolt, és mert a Windows nem nyerte el a tetszését, elhatározta, hogy elkészíti az akkoriban főleg internetszervereken futó Unix operációs rendszer PC-s változatát, amelyet saját keresztneve és a Unix kombinációjából Linuxnak nevezett el. Linus a kernel (rendszermag) létrehozása után belátta, hogy egy operációs rendszer kifejlesztése és karbantartása hatalmas erőfeszítést igényel, ehhez programozók százainak folyamatos munkájára van szükség, hiszen nem elég létrehozni a rendszert, folyamatosan lépést kell tartani a hardver villámgyors fejlődésével is. Megtehette volna, hogy - mint annak idején Gates - céget alapít, levédeti az ötletét, és tőkét grundol a vállalkozáshoz - ebben az esetben valószínűleg soha nem ismertük volna meg a nevét. ´ azonban inkább a "nyílt forráskód" mozgalomhoz csatlakozott, amely olyan, az interneten keresztül kooperáló programozókat tömörít, akik a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) által szervezett "szoftverfelszabadító" munkában vesznek részt.

Az alapítvány elsődleges célja olyan programok létrehozása, amelyeknek forráskódja nyitott, vagyis köztulajdonban vannak: bárki felhasználhatja, továbbfejlesztheti az ilyen szoftvereket, az egyetlen kikötés az, hogy az eredményt is ugyanilyen feltételekkel kell hozzáférhetővé tenni: a mozgalom "atyja",

Richard Stallman

híres manifesztumában csak annyit kötött ki, hogy a szabad - vagyis nyílt forráskódú - programból fejlesztett program forráskódjának nyíltnak kell maradnia. Ez az úgynevezett GPL (General Public License), amelyet copyleftnek is neveznek. Stallman felhívása nyomán programozók százai kapcsolódtak be - még jóval a Linux létrejötte előtt - egy ingyenes Unix-rendszer kifejlesztésébe, ez a ma is futó GNU-projekt. A Linux-kernel és a GNU-programcsomagok kombinációjából pedig gyorsan megszületett az új, pingvin emblémás operációs rendszer, amelyet önkéntesek ezrei fejlesztenek, és az internetről ingyen beszerezhető.

Az első néhány évben komoly előképzettséget és nagy elszántságot igényelt a Linux használata, amelyet a legnagyobb jóindulattal sem lehetett felhasználóbarát rendszernek tekinteni. Nem is a felhasználóknak szánták: csak megszállott bitbuherátorok futtattak Linuxot, elsősorban olcsó, PC alapú internetszervereken. A tavalyi év azonban áttörést hozott: a lelkes közösségi fejlesztésnek köszönhetően a Linux nem- csak olcsó, de feltűnően megbízható és jó minőségű rendszernek bizonyult, amely felveszi a versenyt a Microsoft-termékekkel - csakúgy, mint számos más, nyílt forráskódú szoftver, mint például a legelterjedtebb webszerver-program, az Apache. A szabad szoftver mozgalomnak nagy lökést adott az is, hogy a Microsoft által szorongatott Netscape is közkézre adta böngészőprogramja, a Navigator forráskódját, a Linux pedig számos kevésbé fejlett országban látványosan terjedni kezdett, például a mexikói sulinetprogram keretében. Tavaly a Linuxot számos nagy számítógépgyártó - például az IBM, a Hewlett-Packard, a Dell és a Silicon Graphics - is beemelte kínálatába, és ezzel párhuzamosan több Linuxra specializálódott cég is megkezdte felhasználóbarát telepítőprogramok és grafikus felületek kifejlesztését, létrejöttek a kereskedelmi változatok.

Ez szabad szoftver esetén fából vaskarikának hangzik, de valójában nem az: a cégek nem a GPL értelmében az internetről továbbra is ingyen letölthető kódért, hanem a műszaki támogatásért, a használati utasításért, a CD-ROM-változatért kérnek a Windows árához képest csekély összeget. Az úgynevezett disztribúciók vagy terjesztések egymással rivalizáló csoportok vagy cégek amúgy kompatíbilis Linux-változatai: míg a kernel fejlesztése továbbra is egységes a jelenleg a szilíciumvölgyben dolgozó Linus Thorvalds felügyelete alatt, a teljes csomag többféle "kiszerelésben" létezik. A felhasználók nagy tömegének megnyerése érdekében létrejöttek kifejezetten otthoni, személyes használatra szánt disztribúciók is, amelyek Microsoft-kompatíbilis szövegszerkesztővel és táblázatkezelővel (StarOffice) is fel vannak szerelve, sőt DOS- és Windows-programokat is futtathatunk rajtuk emulátorok segítségével. A Linux sikere most azon múlik, hogy a számítógépgyárak után az alkalmazásokat - például az otthoni gépeken legnépszerűbb játékprogramokat - fejlesztő szoftvercégek is rámozdulnak-e az új rendszerre.

A Linux mellett szól többek között az is, hogy felhasználóinak nem kell a házkutatásoktól tartaniuk: míg a jogvédett szoftverek gyártóinak érdekeit képviselő BSA és az általuk szponzorált rendőrség ma Magyarországon egyetlen másolt CD miatt átkutathatja otthonunkat, a Linux szabadon terjeszthető. A Magyarországon május 31-én első alkalommal megrendezett országos Linux-konferencia résztvevői közül néhányan még örülnek is a BSA-kampánynak: szerintük ettől még többen váltanak majd Linuxra. Gőzerővel folyik a Linux magyarítása is, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete még az idén magyar nyelvű disztribúciót ígér. A konferencián tapasztaltakból ítélve a magyar linuxosokat is elérte a cégalapítási láz, hiszen a Linux ingyenessége ellenére jó üzlet lehet, ahogyan erre

Eric Raymond

is rámutatott A katedrális és a bazár című, nagy vihart kavart esszéjében. Raymond a nyílt forráskód mozgalom egy másik kulcsfigurája, aki tavaly ősszel Jedi-lovagnak öltözve vezette a Linux-felhasználók csapatát egy kaliforniai Microsoft-kirendeltség elé, ahol a bolti számítógépekre előtelepítve kapható Windows árát próbálták visszakövetelni, egyelőre sikertelenül.

Bodoky Tamás

A Unix-univerzum

A Unix (ejtsd: juniksz) operációs rendszer - csakúgy, mint a Linux több mint húsz évvel később - egy programozói egotripnek köszönhetően jött létre a hatvanas évek végén, jóval a PC-forradalom előtt. A Bell Laboratories kutatói, Dennis Ritchie, Ken Thompson és társaik játékokat akartak futtatni egy használaton kívül helyezett DEC-PDP miniszámítógépen, ezért írtak rá egy új rendszert - amely olyan jól sikerült, hogy miután egy szaklapban publikálták a paramétereit, az egyetemek is érdeklődni kezdtek utána. Anyacégük, az AT&T nem látta a nagy kasza lehetőségét a Unixban, és 1973-ban egy oktatási célra közreadta a program forráskódját - ez akkoriban merőben szokatlan gesztus volt, amelyet a rendszer továbbfejlesztői nem viszonoztak: a program fejlődése több ágra szakadt, egymással többé-kevésbé kompatíbilis Unix-változatok jöttek létre, ami egyrészt szabadalmi perekhez, másrészt viszont a Free Software Foundation létrehozásához vezetett.

Az AT&T által továbbfejlesztett kereskedelmi Unix-változat a System III, majd System V (SVR) elnevezést kapta. Az eredeti fejlesztők egyike, Ken Thompson a Berkeley egyetemen folytatta pályafutását, az általa továbbfejlesztett rendszer a BSD (Berkeley System Distribution) nevet kapta, a BSD szabad forráskódú változata a FreeBSD, amely elsősorban internetszervereken használatos. Thompson egyik tanítványa alapította a Sun Microsystems nevű céget: a Sun népszerű szervercsaládján a BSD leszármazottja, a SunOS nevű operációs rendszer fut. 1984-ben a BSD, majd a többi párhuzamos Unix-platform is kiegészült a TCP/IP hálózati protokollal, így a Unix hamarosan az egyik legelterjedtebb operációsrendszer-családdá vált az interneten, jelenleg az SVR4 és a BSD 4.4 verziók számítanak korszerűnek.