Az 1970-es, 80-as években még a hagyományos batyus tételek (ágynemű, étkészlet stb.) is jellemző zálogtárgyak voltak, ma a "Bizományi" jogutódja, a piacvezető BÁV Zrt. forgalmát 97-98 százalékban ékszerek, bő egy százalékban műszaki cikkek teszik ki, a maradék egy százalékon pedig minden más (bőr, szőrme, festmény, antikvitás, porcelán) osztozik. Ezzel a palettával a BÁV messze a legszínesebb. A konkurensek szinte kizárólag nemesfémekkel foglalkoznak, a kevés kivétel is főként az egy-egy üzletben meglévő, nagyobb tárolóhelyiségtől függ. A speciális ismereteket igénylő autózálog sem terjedt el nálunk.
A zálogtárgykínálat főként azért szűkült, mert míg egy ékszerre extrém esetben akár a becsérték 85 százalékát is hajlandó kifizetni egy zálogház, addig egy festményre maximum ötven, a műszaki cikkre pedig a gyors avulás miatt legfeljebb harminc-negyven százalékát helyezi ki. Márpedig az ügyfélnek leginkább a kölcsönösszeg nagysága a döntő. A zálogháznak ugyanakkor az sem mindegy, hogy az ékszer nem foglal nagy helyet, és hogy a kockázat rövid távon (békeidőben) viszonylag jól tervezhető paraméterekhez (alapesetben az arany világpiaci árához, illetve a forint-dollár árfolyamhoz) van kötve.
Száznapos program
"A zálogkölcsön igénybevétele roppant egyszerű: a zacik túlnyomó többsége 14 vagy annál magasabb karátszámú arany ékszerekre, illetve dísztárgyakra kínál kölcsönt. A hitelösszeg a fiók szabályaitól függően a becsérték 50-85 százaléka, melyet 10 és 90 nap közötti futamidőre szoktak kihelyezni - mondta Kármán Ferenc, a BÁV Zrt. zálogigazgatója, hozzátéve, hogy az átlagos forgási idő náluk a késedelmek miatt 100-102 nap körül alakul. - A szerződéses kapcsolatra csupán az anonim zálogjegy utal, bár egyes fiókok bizonyos hitelösszeg fölött - 80, 100, 200 ezer forint - megkövetelik a nevesítést, mások (például az Orex - B. ZS.) speciális kedvezményekkel ösztönözve minden termékükhöz felajánlják ennek lehetőségét. A kézizálog-hitel előnye, hogy rugalmas, napi kamatozású, az ügyfél a futamidő közben beletörleszthet, a zálogtárgyat kiválthatja vagy kicserélheti, de sokan amolyan rulírozó hitelként használják: a lejáratot követően kifizetik az esedékes költségeket, de benthagyják a tárgyat, és ketyeg az óra elölről. A futamidő lejártát követően még 30 napig őrzik a zálogtárgyakat, így az ügyfél a vonatkozó díjtételek kifizetésével még az utolsó pillanatban is megmentheti ékszereit a kényszerértékesítéstől."
A rugalmassága és a könnyű hozzáférhetősége miatt a kézizálog-hitel nem tartozik a legolcsóbb hitelek közé. Bár a tevékenység a PSZÁF engedélyéhez kötött, nincs benne abban a körben, amelynél kötelező feltüntetni a THM-et. A legtöbb zálogház átlagosan 20-30 százalék évi kamatozású forrással és különböző megoszlású és címszó alatt futó, de durván ugyanekkora kamatnak megfelelő egyéb díjtétellel dolgozik, így a költségeket tekintve a kézi zálog valamivel az áruhitel (35-40 százalék THM) után, de jóval a gyorshitel (több száz százalékos THM) előtt jár a banki palettán. (A feltételekről részletesen szól a Költségmátrix című keretes írásunk.)
A piac ma nagyjából 70 milliárd forint forgalmat generál, aminek a negyven-negyvenöt százalékát a BÁV fedi le. A zálogvilág ugyanakkor jóval színesebb: a durván 250-300 vállalkozás által működtetett 450-500 fiók túlnyomó többsége egy-egy hitelintézet (főként takarékszövetkezet) ügynökeként működik, míg saját jogon a PSZÁF adatai szerint húsz foglalkozik kézizálog-hitelezéssel, amellett, hogy általában más finanszírozó tevékenységet is végez. "A hitelintézetek megbízásából működő ügynökök úgy gazdálkodnak, hogy a kamatjövedelem az alaptevékenységet (kézizáloghitel-nyújtás) finanszírozó pénzintézetnél, míg a kezelési költség és egyéb díjbevételek a vállalkozónál maradnak. Ahogy a takarékszövetkezet kezét is megköti a felügyelet, hogy mennyit fordíthat jelzálog- és kézizáloghitel-finanszírozásra (általában bevételei 25-26 százalékát - B. Zs.), ugyanúgy mi is megszabjuk a kihelyezhető keretösszeg mértékét, az egyes hitelügyletek becsértékhez viszonyított maximális nagyságát, a tevékenységgel összefüggő infrastrukturális, személyi feltételeket, beleértve azt is, hogy milyen egyéb biztosítékok kellenek a bent lévő zálogtárgyakon kívül a működéshez" - mondta a Narancsnak Boris Jánosné, a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője. Általában jellemző, hogy a takarékszövetkezetek több ügynököt tartanak, de az is gyakori, hogy egy-egy magánfiók-hálózat több takarékszövetkezettel finanszíroztatja magát.
A BÁV 70 üzletéből tizenkettőt működtet franchise-rendszerben, ami azt jelenti, hogy a saját bolt indítása egy adott méretű és potenciájú városkában nem érné meg (vagy esetleg van már neki ott egy), viszont a know how-t, a nevét és persze a pénzét megpróbálja minél inkább továbbfialtatni. Rajta kívül a tavaly egy hosszabb átmeneti szünet után ismét piacra lépő Orexnek van nagyobb hálózata: 44 üzletéből hét budapestiben és hat vidékiben zálogrészleget alakított ki. A fővárosban, egy nagyváros vonzáskörzetében vagy egy régióban 4-5 üzletet működtető zálogházláncból is akad néhány (például a dunaújvárosi Corner vagy a veszprémi Allianze), és persze van sok egy-két fiókos vállalkozás.
"Hogy hol?"
"A zálognak a fővárosban a piacok és a pályaudvarok, így a Nagyvásárcsarnok, a Keleti és a Nyugati környékén, a Józsefvárosban, valamint nagy munkáskerületekben, Csepelen, Pesterzsébeten, Újpesten van nagy kultúrája. Itt a frekventált csomópontokon egymást érik a fiókok. Vidéken Északkelet-Magyarországon és az alföldi régióban, a Debrecen-Jászberény-Kecskemét vonaltól délre van nagy pörgés, míg az osztrák határnál, illetve a Dunantúlon általában szolidabb a forgalom" - mondta a záloghitel elterjedtségével kapcsolatban Kármán Ferenc. Az általunk megnézett zacik között láttunk picikét, ahol a becsüsök szerint megesik, hogy két óráig feléjük se néznek, és csillogó-villogót, mely az egyik bevásárlóközpontban nyílt, és a szomszédos kaszinó közönségéből él. Több szakmabeli szerint a fővárosban a BÁV- és az Orex-hálózaton kívül két magánzálogház, az Aczél Zálog Kft. Keletinél lévő, valamint az Uránia Zálog Zrt. Uránia mozinál lévő központi üzlete a leglátogatottabb, az utóbbi hosszabbított nyitva tartással várja az ügyfeleket. Ugyanakkor a fogyasztói szokások is változtak. Sokkal több a hivalkodó fiók, főutcára nyíló díszes portállal és kivilágított kirakattal, ami azt sugallja, hogy a mai korosztályokban kevesebb a szégyenérzet, nem néznek kétszer körbe ismerőstől tartva, mielőtt belépnek egy zálogházba.
Klapka György a Vámház körút 9.-ből a BÁV után az elsők között volt, aki egy 50 milliós alaptőkéjű részvénytársaság megalapításával és a szükséges engedélyek beszerzésével saját jogon alapított Magyarországon zálogházat: autózáloggal kezdett, de mivel az nem ment ("az emberek pénzt is akartak, de a kocsijukból sem szerettek volna kiszállni"), ékszerrel, nemesfémmel, műtárggyal és bútorral szélesítette a kínálatot. Klapka szerint a kézizálog-üzletág egyik legnagyobb kockázata, hogy kevés a megbízható becsüs: "Eddig már 6-7 kollégát adtam rendőrkézre, mert megloptak, ami a leltár során kibukott. Nem véletlen, hogy a piacon általában épp annyi fiók van egy kézben, ahányat a családtagok felügyelni tudnak. Annak idején a Realbank zálogfiókjait a cégem számolta fel: a bennragadt készlet a zálogpapírok szerint 50 millió forint értékű volt, a kontrollbecslés ennek tizedét mutatta. Ha nem is ez az általános, azért a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások jelentős kockázatokat futnak. És amúgy is már olyan sok bolt van, hogy nem juthat mindegyikbe megfelelő szakértelmű értékbecsüs, miközben a piacot elárasztja az ilyen-olyan - töltött, aranyozott stb. - hamisítvány."
A Nagyfuvaros utcai Dr. Zacyban - sok zálogfióktól eltérően - nincs a becsüs kalitkába zárva, és ennek köszönhetően az ügyfélkapcsolat is oldottabb, szinte családi. "Tíz éve gebinben béreljük a boltot, ez alatt az arany ára szinte a duplájára emelkedett, mi pedig nagyon sok helyi családdal kerültünk a szokásos üzletinél mélyebb kapcsolatba. Ez azt jelenti, hogy ismerjük őket név szerint, a szemünk előtt nőttek fel a gyerekeik, gyakran előttünk veszekszik le, hogy kié az ékszer, amit beadnak. De olyan is előfordult, hogy az áram lekapcsolása előtt az utolsó pillanatban fizette be valaki a számlát az itt kapott pénzből, és minket kért meg, hogy küldjük át e-mailen a szolgáltatónak a csekket. Az üzletbe 95 százalékban romák járnak. Az arany ékszer az életükben szimbolikus, és ehhez az adom-veszem-gyűjtöm-becserélem kultúrához is természetesebben viszonyulnak. Jó néhány bontásból, építési vállalkozásból élő is akad közöttük, akik sokszor a munkásaikat fizetik ki az aranyaikból, amíg meg nem érkezik valahonnan a pénzük" - mondta Cseh Madarász Magdolna üzletvezető, aki a bolt tevékenységét régi tárgyak adásvételével színesíti, melynek azonban sem a vevőköre, sem a forrása nem egyezik a zálog fő közönségével. "Ha roma honpolgárok nem lennének, akkor egy számmal kisebb lenne az egész zálogpiac" - erősített rá az elmondottakra Kármán Ferenc, de szerinte attól a sztereotípiától is el kellene szakadni, hogy a zaci az elesettek, szegények menedéke lenne. Hasonlóan látja Kleeberg Zoltán, az Orex Zálog ügyvezetője, aki szerint a kölcsön lényegéhez hozzátartozik, hogy nem valamilyen problémát megelőzendő, hanem annak bekövetkezte után szokták felvenni. Ilyen eset pedig nemcsak kifizetetlen számlák, iskolakezdés, temetés vagy betegség miatt állhat elő, hanem akkor is, amikor egy vállalkozónak be kell fizetnie az adót, ki kell fizetnie a munkásait, vagy egy nagy értékű ingóságot előlegezne meg, és erre a családi ékszert csoportosítaná át. A nagy ünnepek ellenben szerinte annyival nem élénkítik a forgalmat, mint amennyire az emberek gondolják.
Kilátások
"Voltak olyan hangok, hogy ha a pénzügyi válság miatt nehézzé válik a banki kölcsön, akkor megnő a forgalom a zálogházban. Ez így meszsze van a realitástól - mondta a kilátásokról Kármán. - Egyrészt a banki termékek nem helyettesíthetők egymással, hiszen például egy jelzálogkölcsön esetében az ingatlanbiztosítékkal legfeljebb egy nagy zsák arany versenyezhet. Ha pedig valaki házimozit akar, de nem kap áruhitelt, azon közvetlenül a zálogfiók nem tud segíteni, illetve a mi szempontunkból mindegy, hogy a vagyontárgyaiért kapott pénzt az illető végül mire költi. Másrészt a zálogházak is jórészt kereskedelmi banki forrásokra támaszkodva helyeznek ki hitelt, tehát ha drágább lesz a pénz, akkor mi is drágábban kapjuk, és ezt figyelembe véve futjuk a kockázatot. Ha ez tartós jelenséggé válik, akkor el kell döntenünk, hogy meddig nyeljük, illetve mekkora részét hárítjuk tovább az ügyfelekre. Egy zálogház leegyszerűsítve kettős présben van: felülről az arany világpiaci ára nyomja, miután nem szabad többet kihelyeznie, mint amit a továbbértékesítés mínusz ügyfél által fizetendő díjtételek alapján bevesz, a másik oldalon pedig ott a konkurencia, ami igyekszik minél jobb kondíciókkal dolgozni. Tapasztalható ugyan némi pezsgés a piacon, de ennek eredendően nem az idei pénzügyi válság az oka, hanem inkább a két évvel ezelőtti megszorító intézkedések hatását érzékeljük. 2006 óta ugyanis valóban egyre többen fordultak hozzánk a pénzügyi zavaraikra megoldást keresve, amit a piaci szereplők is észleltek, illetve ennek nyomán újak is megjelentek. Ha nagy gondok nem lesznek a banki finanszírozással, akkor ez a bővülés 2009-ben is jellemző marad, a megnövekedett számú szereplő intenzívebb versenye mellett. A jövedelmi viszonyok romlása következtében tovább növekedő forgalomban azonban komoly kockázatok rejlenek: ha ugyanis tartósan nő a zálogban maradt termékek kényszerértékesítésének aránya, ami most nálunk öt százalék körül mozog, akkor az a gyakorlatban nettó aranykiáramlást jelent, amit fazonarany-vásárlással sem fognak visszapótolni a rendszerbe, ha az arany ára közben tovább növekszik. Ez azt jelenti, hogy az üzleti potenciálunk zsugorodik, hiszen a becsületes zálogcégek nem az értékesítésben, hanem az árualap gyakori forgásában érdekeltek" - vont mérleget a kézizáloghitel-piac alakulásáról a legnagyobb piaci szereplő vezetője.
Költségmátrix
Mind a kamat, mind a kezelési költség szabadáras, a versenytársak különböző konstrukciókat alakítottak ki, még ha vannak is átfedések. A cégek sok esetben az első két hétre, egy hónapra nem számolnak fel kamatot, csak kezelési költséget. A kamat mértéke futamidőre (10, 30, 45, 90 nap) szól, de azon belül is sávosan változhat, például havonta emelkedik. (Jellemző a 30 napra szóló 2-4 százalék közötti kamat, ami havonta ugyanennyivel nő.) A kezelési költség általában egyszeri és fix (5-6 százalék), néhol azonnal, másutt csak a futamidő végén fizettetik ki. A költségekhez még hozzájöhet a tárolási díj, mely fix vagy napi kamatozású. Ezenkívül büntető kamatot és a kezelési pótdíjat is kell fizetni, ha a 30 napos türelmi idő alatt jön az ügyfél a számlát rendezni. Ha a zálogtárgy eladása után marad ún. értékesítési felesleg (többért adható el, mint a zálogház követelése), akkor az visszajár az ügyfélnek, és ezzel öt éven belül köteles a zálogház elszámolni. Vannak cégek, melyek speciális kondíciókat dolgoznak ki a törzsvásárlóknak: az Orex például a nevesítésért cserébe alacsonyabb kamatot, a futamidő lejárata előtt diszkrét SMS-jelzést, zálogarany-arany vásárlásra pedig pluszkedvezményt nyújt a törzskártyásoknak. Kétmillió forint hitelösszeg fölött vagy hasonló értékű gyanús lánckötés esetén - amikor sejthetően ugyanaz a személy áll a záloghitel mögött - a pénzmosás- és terrorizmusellenes törvény értelmében minden kölcsönformát nevesíteni kell.
Cédulások
Andrea, 34 éves: "Csak hosszabbítani jöttem. A volt férjemtől kapott ékszereket (karikagyűrűt, nyakláncokat és karkötőt) először akkor adtam be, amikor egyedül maradtam a gyerekkel, és pont nem volt pénzünk. Eredetileg azt gondoltam, hogy bent hagyom az egészet, de aztán ki tudtam váltani, és jobb is, hogy van valamim, amire támaszkodni tudok, ha megszorulok."
25 év körüli férfi: "Az aranyat váltom ki, 850 ezer körül fizetek a díjakkal együtt. Egy hétig volt bent, így csak kezelési költség jön rá, kamat nem. A tesómnak van egy építőanyag-kereskedése, és az egyik szállítót kellett a múlt héten kifizetnie, amihez kellett egy kis pótlás. Az egyik unokatesóm is az építőiparban dolgozik, van egy brigádja, házakat építenek, újítanak fel: néha a napszámosokat ő is így fizeti, ha a megrendelőtől pont nincs bent elég pénz."
75 év körüli néni: "A férjem nővére négy évvel ezelőtt halt meg. Maradt ránk tőle egy nyaklánc egy szép medállal és egy gyűrű. Amikor az uram megbetegedett, akkor adtuk be először. Most, hogy egy éve egyedül vagyok, nagyon nehezen jövök ki a nyugdíjból. Amikor a rezsit, a gyógyszert kifizetem, marad a megélhetésre 15 ezer forint és most itt a fűtésszezon. Félek, hogy nem fogom tudni kiváltani, pedig ezek az ékszerek nem is az enyémek, mégis nagyon rossz érzés."
Acélváros aranya
"Miskolcon negyvennél több zálogház működik, a belvárosban a Fő utcán szinte minden sarokra jut egy, de sok van a piac, illetve a buszpályaudvar környékén is - mondta a Narancsnak Papp Krisztián, az 50-es évek óta működő miskolci két BÁV-fiók egyikének a vezetője. A legtöbb üzlet a városban a Vajda Kft.-é, de Miskolcon van az Edda-énekes Pataky Attila családi vállalkozásaként alapított Goldy Kft. székhelye is. Talán az itteni plázában lévő zálogfiók tart a legtovább nyitva az országban: éjjel kettőig. "A forgalom nyolcvan százaléka 14 karátos törtarany ékszer, de nálunk elég sok műszaki cikk és ezüst is forog, mert a kuncsaftok között egyre több a fiatal. Az ügyfelekről azt lehet mondani, hogy nagy részük az egyre nehezebb helyzetben lévő középosztály tagja, az alattuk lévőknek már nincs mit behozniuk. Jár hozzánk több autókereskedő, építési vállalkozó. Ma már a romák közül sokan a konkurenciához pártolták át, pedig a városban mi kínáljuk a legtöbbet, 2300 forintot grammonként a 14 karátos törtaranyért" - mondta Papp.
