A tulajdonossal telefonon egyeztettünk. Nem baj, hogy fényképezünk, most nyílt a klub, kell a hírverés. Amos Levin úr komoly akcentussal kétszer is rákérdez, hogy biztosan megtaláljuk-e a helyet az " utcában. Biztosan.
Kétszer is végigmegyünk az utcán, de a BDSM Klubnak (Bondage, Dominance and Sado-Masochism; Kötözés, uralkodás/alárendelés és szadomazochizmus) nyomát sem látom. Az egyetlen felismerhető objektum a Magyar Horgászok Egyesülete. Már feladnánk, amikor az egyik kirakatban ücsörgő, 50 év körüli férfit veszünk észre. Mögötte bőr- és lakkruhák a fogason, csizmák szolid elrendezésben, cseppet sem feltűnően. Amikor észrevesz, kiszól, hogy jó helyen járunk.
Úgy tűnik, 2008 a szadomazo áttörés éve Budapesten, mivel a BDSM mellett még egy, erre szakosodott szórakoztató egység nyílt az idén, a Síp utcában, Dungeon (tömlöc) néven. Az interneten is elszaporodtak a témával foglalkozó portálok és fórumok, a szaküzletek forgalma nőtt annak ellenére, hogy egy teljes szerkó százezer forintnál kezdődik.
"Erre tessék - mutat Levin úr az üzlet hátsó része felé. - Már vannak lent páran." A lépcső egy 1500 négyzetméteres pincébe vezet, gyertyák égnek a félhomályban, láncok és kampók a falon, van ketrecszoba is. "Isten hozott titeket a birodalmamban. Itt én vagyok a mester" - mondja nevetve. A bárpult mögött lakkba öltözött lányok.
Nemcsak a klubot, magát a műfajt is BDSM-nek nevezik, a hívei életmódnak tekintik, a kívülálló viszont hatalmi kérdésnek, ugyanis a BDSM eseményeken részt vevők mindegyike szeret alá- és fölérendelőset játszani különböző segédeszközökkel. Ez a játék a sima szóbeli terrortól a kikötözésen keresztül akár a durva verésig és tűszurkálásig terjedhet, de a legfontosabb, hogy minden a két fél aktív közreműködésével és beleegyezésével történjen.
Ücsörgünk a pultnál, a lányok egymást festik, készülnek a vendégek fogadására. Habár a klub alig pár hónapja nyitott, már túl vannak egy komoly rohamon: pár héttel ezelőtt több mint kétszáz ember gyűlt össze egy bulin, amelyre New Yorkból érkeztek fellépők - a BDSM-nek is megvannak a saját sztárjai.
Egy átlagos szombat este húsz-harminc embert várnak. Az érdeklődők fele még külföldi, de a tulaj bizakodó: "Ha Tel-Avivban sikerült egy jó klubot összehozni, Budapest sétagalopp lesz." Hétről hétre egyre több vendég érkezik, a célközönség természetesen a felső középosztály.
"Senkitől nem kérdezünk semmit az életével kapcsolatban. Nem érdekel senkit, hogy ki mit csinál, nem ezért gyűlünk össze" - mondja a tulajdonos. Azt azért tudni lehet, hogy a látogatók java értelmiségi: ügyvédek, menedzserek, banktisztviselők.
"Úgy tapasztalom, hogy azok az emberek vonzódnak az ilyenfajta játékokhoz, akiknek a hétköznapokban irtózatos felelősség nyomja a vállát. E nyomás feldolgozásának az a módja, hogy feladjuk a hatalmat" - mondja Levin úr.
Fiatal, konszolidált pár érkezik utcai ruhában. Eltűnnek az öltözőben. A lány combcsizmás dominaként, a fiú parókás lányként tér vissza, szintén
talpig lakkban,
nyakörvvel. Két szőke lány kezdi a show-t. Egyikük falatnyi ruhában bemászik a ketrecbe: ő a szolga. A domina a csizmájához nyomja a fejét.
Attól függően, hogy ki mire gerjed, három kategóriát különítenek el a BDSM-ben: a mester gyakorolja a hatalmat, a szolga aláveti magát, az úgynevezett "switch" pedig mindkét szerepet kedveli. A szerepjátéknak szabályai vannak: előfordul, hogy a felek előre megegyeznek, hogy mit lehet és mit nem, de egyvalami biztosan elhangzik a játék kezdete előtt, ez az úgynevezett biztonsági szó. Ha a szolga kimondja, a játék azonnal véget ér.
Úgy húsz ember nézi a műsort. Egy angol lány szólít meg, Magyarországon dolgozik. "Sub vagy Dom?" - kérdi. Zavarba jövök, és nem válaszolok. "Pedig játszhatnánk. Alázz meg minket, kérlek!" Egyáltalán nincs zavarban, sem ő, sem a barátja. Angliában, Németországban, Franciaországban meglehetős kultúrája van a BDSM kluboknak. Ismerik a szabályokat. Mehet a játék, ha adott a szimpátia. "Majd máskor."
A klubba általában csak a megfelelő öltözetben engedik be az embert, ám akinek nincs kedve lakkruhában bliccelni a hatoson, hozhatja magával, át tud öltözni. A nemi szervek mutogatása tilos, a nyilvános szerepjáték ritkán fajul szexig, bár a privát szobákban előfordulhat.
"Az itt dolgozó lányoknak rendes pultosbért fizetek - mondja a tulajdonos. - A fellépők tiszteletdíjat kapnak, ami itt zajlik, az nem prostitúció. Senki sincs szexre kényszerítve, a játék a lényeg."
A lánynak öltözött fiút
a falhoz vezeti az egyik dominaszerkós pultoslány, kiköti a kezét, és korbáccsal ütni kezdi. Minden egyes ütésre összerezzenünk. Vagy ötvenet vág a fiú testére, mire végre abbahagyja a verést. A srác szótlanul tűr a fal mellett, csak miután a domina elmegy, akkor látjuk, hogy alig áll a lábán.
"Ez kemény volt - mondja, majd leül a kanapéra. Szórakozásból van itt. - Nem vagyok meleg vagy ilyesmi, egyszerűen ez jön be. Én nem csak nézni szeretem, mint a legtöbben. Imádom, ha uralkodnak felettem. Normál módban nem bírnék el ennyit."
A legtöbb BDSM-mel foglalkozó portálon gyakran hivatkoznak arra, hogy egy-egy szerepjáték alkalmával a szolgákat játszók agya másként kezd működni. Az Egyesült Államokban több tanulmány is készült, hogy mi játszódik le ilyenkor a fejekben. Egyfajta "belső űrbe", "radikális eksztázisba" kerülnek az emberek, az agyban pedig a gyönyör- és a fájdalomreceptorok összekapcsolódva válják ki az élményt. A "belső űr" megtapasztalása azonban nagyban függ attól, mennyire összeszokottak a partnerek.
Éppen viaszt öntenek egy lány testére, amikor rendőrök tűnnek fel. Valaki felnyomta a rendezvényt, a hangos zene miatt. A rendőrök terepszemléznek, az egyik domina felvilágosítja őket, hogy mi megy itt. A beöltözötteknek arcizmuk sem rándul: mindenki túl van a coming outon.
"Nehéz volt felvállalni, hogy ez vagyok én - meséli az egyik pultoslány. - De nem akarom szégyellni magam. Hihetetlenül feldob, ha érzem a mester érintését egész nap a testemen. Nálunk erről még nem lehet nyíltan beszélni, prűd ország ez."
Pedig világszerte egyre erősebb a BDSM közösségeknek az a szándékuk, hogy előlépjenek az árnyékból és szembemenjenek az olyan előítéletekkel, melyek szerint "embereket csonkító, erőszakos perverzek csoportosulásáról lenne szó". Amerikában, Németországban és Angliában minden évben felvonulást tartanak, demonstrációkat rendeznek.
A rendőrök befejezik a terepszemlét, nem találtak semmi törvénybe ütközőt. A pultoslány piros latexben mosolyog utánuk: "Képzeljétek, megígérték, hogy kapok tőlük egy bilincset."
Klasszikusok
A szadizmus és a mazochizmus kifejezéseket Alphonse Francois de Sade márki (1740-1814; Justine, avagy az erény meghurcolása) és Leopold von Sacher-Masoch (1836-1895; Vénusz bundában) életműve után nevezte el az ilyen jellegű szexuális viselkedési formákat Richard von Krafft-Ebing Új kutatás a szex pszichopátiájában című 1890-es munkájában. A BDSM közösségek a névadó szerzők munkássága mellett még egy "korszakalkotó" szépirodalmi művet tekintenek klasszikusnak: Pauline Réage "O" története című regényét. Mindhárom mű hozzáférhető magyarul is.
Beteg, nem beteg
Freud 1905-ös Három jegyzet a Szexualitás elméletéről című művében használja először összekapcsolva a szadizmust és a mazochizmust mint olyan betegséget, mely a gyermeki psziché rossz irányú fejlődésére vezethető vissza. Évtizedeken keresztül patologikus szexuális viselkedésként írták le, de az 1994-ben megjelent DSM-IV (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders - Az elmezavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) már nem tekinti annak, mivel a könyv szerint ahhoz, hogy valami betegség legyen, "klinikai mértékű veszélyt vagy rongálást kell okoznia a társadalmi, foglalkozásbeli, illetve egyéb területén az életnek". Pszichológiai felmérések szerint a társadalom 5-25 százaléka tartja vonzónak a BSDM-játékokat, férfiak és nők egyenlő arányban.
Következmények
Nem történik jogsértés mindaddig, míg a játék mindkét fél beleegyezésével történik, persze csak akkor, ha nem fajulnak a dolgok életveszélyessé. Abban az esetben, ha a domináns a biztonsági szó elhangzása után is folytatja a játékot, a Btk. összes vonatkozó paragrafusa érvényes lesz rá. A BDSM jogilag nem értelmezhető családon belüli erőszakként, bár sok feminista egyesület azzal támadja, hogy annak voltaképpen az "előszobája".
