„Zsidók csak olyan arányban vehetők fel…”

Tudomány

Nyolcvan éve kezdte meg működését az Országos Magyar Sajtókamara. Alapítását az az 1938-as törvény írta elő, amit első zsidótörvényként említenek a történelemkönyvek.

1938. január 16-án meghitt ünnepség helyszíne volt a keresztény szellemségű magyar írók, hírlapírók és művészek klubja, a Pátria. A klub fennállásának 15. évfordulóját ünnepelték, a vezérszónok Kozma Miklós ex-belügyminiszter, az MTI elnöke volt, aki beszédét azzal zárta, hogy „a magyar szellemi élet nyugtalankodik, valami megoldást keres, hogy hathatósabban és jobban érvényesülhessen”.

„Zsidókérdés van, ez egyike elintézetlen problémáinknak.

Ha pedig elintézetlen, annak csak tervszerű és törvényes rendezését tartom lehetségesnek. Az ország határain belül élő zsidóság diszpozícióinál és helyzeténél fogva, de részben a magyar fajta közömbössége miatt is aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdasági élet bizonyos ágazataiban”. Mindezt már Darányi Kálmán miniszterelnök mondotta másfél hónappal később Győrben, amikor meghirdette ötéves, gazdaságfejlesztési programját – szerinte ezen aránytalanságok miatt a zsidóság befolyását a „nemzeti élet kulturális és más területein illő mértékre kell csökkenteni”.

A Magyar Sajtókamara elnöksége

A Magyar Sajtókamara elnöksége

Fotó: Országos Magyar

A beszéd nyomán született 1938. évi XV. törvénycikket „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” 1938. május 29-én fogadta el az országgyűlés, ekkor már a törvény egyik meaglakotója, Imrédy Béla volt a miniszterelnök. A későbbiekben csak első zsidótörvénynek nevezett rendelkezés kimondta, hogy a három hónapon belül létre kell hozni a sajtókamarát melynek feladata „az újságírás és a lapkiadás (…) körében a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és biztosítása” és amelynek „tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk

a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg”.

A törvény szerint „akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja”.

Két nappal törvény kihirdetése után, 1938. június 1-jén megjelent „az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről” szóló 1938/XVIII. törvénycikk is, amely az időszaki lapok alapítását, és a már létező újságok megjelentetését miniszterelnöki engedélyhez kötötte immár az első zsidótörvény „szellemében”.

E törvény nyomán összesen 411 sajtóorgánumot szüntettek meg a következő fél évben. Az Országos Magyar Sajtókamara 1939. június 23-án kezdte meg működését, induláskor a kamarai összlétszám 1572 volt, ugyanekkor 1863 felvételi kérelmet utasítottak el.

Az Országos Magyar Sajtókamara dicstelen működéséről e heti nyomtatott lapszámunkba olvashatnak.

Ugyanakkor külön cikkben foglalkozunk a Fidesz holdudvarában ismét előkapott ötlettel, a modern kori sajtókamara tervezett felállításával, amellyel a kormánypárti szereplők ugyan nem a "zsidókérdést" akarják már megoldani, viszont jó eszköznek vélik a szabad sajtó maradékának felszámolásához. Hogy mit tereznek a fideszes szakemberek, milyen kényszerítő eszközökkel terelnék be a nem kormánypárti újságírókat az "etikai normák" alapján működő kamarába, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesebben.

(Nyitókép: Újságos stand 1941-ben, illetve Imrédy Béla volt miniszterelnök. Fotó: Fortepan)

A lap már kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.