Ketogén diéta

Zsírból várat

Tudomány

Az alapvetően zsíralapú étrend epilepsziás betegek, főleg gyerekek állapotának javítására kitalált, e célra viszonylag hatékony módszer. De akadnak, akik fogyni szeretnének tőle.

Viszonylag egyszerű alapelveken és összetevőkön alapul az epilepszia kordában tartására kitalált ketogén diéta: sok zsír, ami jobb esetben tejzsír (tejszínhab, vaj), de lehet ropogósra sütött szalonna is, pont elégséges mennyiségű fehérje (leggyakrabban hús) és csak nagyon kevés szénhidrát. Gyümölcsöt, zöldséget módjával ehetünk, de határozottan kerülendő számos, a magyarban véletlenül b betűvel kezdődő népszerű élelmiszer, mint a banán, a borsó, a burgonya vagy épp a búzaliszt.

A kiváltott élettani hatás is egyszerű. Az emberi szervezet az összetett cukrokat – legyen bár szó a cukortartónkban lapuló kétértékű cukorról, a szachazrózról vagy keményítőalapú tészta­félék poliszacharidjairól – lebontja egyszerű, hatértékű cukorra, glükózra (azaz szőlőcukorra). Erre szüksége van szervezetünknek, mindenekelőtt az agyunknak, amely különösen sok energiát igényel a működéséhez. Ezért energiahordozókat, mindenekelőtt cukrot ége­tünk. Itt biokémiai ciklusokon (pl. a híres Krebs-cikluson) keresztül megvalósuló szabályozott oxidációt kell elképzelni, nem a szervezetünkben működő vegyes tüzelésű kályhát. Ha viszont megvonjuk az elégséges mennyiségű cukrot (legyen bár az egyszerű, kétértékű, illetve összetett cukor), akkor a szervezetünk zsírokat kezd lebontani. Ezek alapvetően hosszú szénláncú zsírsavak és egy háromértékű alkohol, a glicerin alkotta vegyületek (úgynevezett triglicerid típusú észterek), s a bomlásuk során pedig a zsírsavak mellett ketonok keletkeznek – erről a szerves kémiai vegyületcsoportról kapta a nevét is az étrend. A vér és az agy magas ketonszintje, azaz a ketózis hozzájárul az epilepsziás rohamok ritkulásához.

A ketonok jó energiaforrások, a szervezetünk ketogén diétára fogva is képes ellátni alapfunkcióit, ugyanakkor a szokásos élelmi anyagaink átlagos összetevőinek radikális megváltoztatása nem marad mellékhatások nélkül. Ezekkel mindenkinek számolnia kell, aki belevág ebbe a diétába, pláne, ha nem egy súlyos betegség, hanem pusztán a súlya miatti aggodalom készteti erre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.