Tévétorrent

A megvalósult időutazás

Timeless

  • Szabó Ádám
  • 2016. november 13.

Tévétorrent

Az időutazós filmek egyik kulcsmomentuma, hogyan határozzák meg az időugrást és a rengeteg hozzá rendelt regulát. A filmtörténelem legjobb megfejtése a tárgyban még mindig a fluxuskondenzátor, de közel ilyen mély nyomot hagyott a műfajon a Csillagok között is.

Mindkettőt citálja a Timeless, Nolan filmjét például akkor, amikor egy papírlapot meghajlítva egyszerűbbnek tünteti fel az időparadoxont, mint a rántotta receptjét. Sok eredeti megoldást különben sem tartogat a sorozat; árulkodó, hogy az egész koncepciót egy spanyol szériából lopták – be is perelték érte a készítőket.

Az eredeti El Ministerio del Tiempónak nemcsak remek figurái kötötték le a néző figyelmét, de a kétségkívül egyedi hangulata is, s hát azt is nyugodtan a javára írhatjuk, hogy végre nem az amerikai történelmen kellett végigugrálnia a hősöknek. A Timeless hozza a spanyol előd két férfi-egy nő felállását, de mást nemigen: ezúttal egy képzett katona, egy programozó és egy történész-antropológus utazik vissza az időben. Egy kelet-európai bűnöző nyomába erednek, aki a jelek szerint azelőtt akarja megsemmisíteni a nagybetűs Amerikát, még mielőtt annak elvei és alapjai megszilárdulnának. Ahelyett, hogy Kolumbusz hajóját lékelné meg, a rosszfiú meglátogatja Lincolnt és a Hindenburg léghajó katasztrófáját – felkészül Alamo ostroma és az összes Watergate-szalag. A sorozat is echte időutazás: a ’90-es évekbe illő sztereotípiák tét nélküli csetlése-botlása, ami izgalmat csak nyomokban tartalmaz. S ha már az időutazás önmagában nem bír téttel, átvezető szálak és személyes drámák lennének hivatottak a súlyozásra: a történész-professzornő az első, balul sikerült akcióval saját testvérét törli ki a jelenből; a katona kedvesét siratja, de bárhogy erőlködik, részek kérdése, és összesöndörödik a mondott professzornővel; a fekete programozó pedig egyébként szellemes, polgárjogi egysorosok mellett a háttérben folyó összeesküvésben is aktív szerepet vállal. A Timeless egy szétkoptatott műfajról igyekszik – különösebb meggyőződés nélkül – egy újabb bőrt lehúzni.

Magyar felirat: Angel & Szandii

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.