Tévétorrent

A megvalósult időutazás

Timeless

  • Szabó Ádám
  • 2016. november 13.

Tévétorrent

Az időutazós filmek egyik kulcsmomentuma, hogyan határozzák meg az időugrást és a rengeteg hozzá rendelt regulát. A filmtörténelem legjobb megfejtése a tárgyban még mindig a fluxuskondenzátor, de közel ilyen mély nyomot hagyott a műfajon a Csillagok között is.

Mindkettőt citálja a Timeless, Nolan filmjét például akkor, amikor egy papírlapot meghajlítva egyszerűbbnek tünteti fel az időparadoxont, mint a rántotta receptjét. Sok eredeti megoldást különben sem tartogat a sorozat; árulkodó, hogy az egész koncepciót egy spanyol szériából lopták – be is perelték érte a készítőket.

Az eredeti El Ministerio del Tiempónak nemcsak remek figurái kötötték le a néző figyelmét, de a kétségkívül egyedi hangulata is, s hát azt is nyugodtan a javára írhatjuk, hogy végre nem az amerikai történelmen kellett végigugrálnia a hősöknek. A Timeless hozza a spanyol előd két férfi-egy nő felállását, de mást nemigen: ezúttal egy képzett katona, egy programozó és egy történész-antropológus utazik vissza az időben. Egy kelet-európai bűnöző nyomába erednek, aki a jelek szerint azelőtt akarja megsemmisíteni a nagybetűs Amerikát, még mielőtt annak elvei és alapjai megszilárdulnának. Ahelyett, hogy Kolumbusz hajóját lékelné meg, a rosszfiú meglátogatja Lincolnt és a Hindenburg léghajó katasztrófáját – felkészül Alamo ostroma és az összes Watergate-szalag. A sorozat is echte időutazás: a ’90-es évekbe illő sztereotípiák tét nélküli csetlése-botlása, ami izgalmat csak nyomokban tartalmaz. S ha már az időutazás önmagában nem bír téttel, átvezető szálak és személyes drámák lennének hivatottak a súlyozásra: a történész-professzornő az első, balul sikerült akcióval saját testvérét törli ki a jelenből; a katona kedvesét siratja, de bárhogy erőlködik, részek kérdése, és összesöndörödik a mondott professzornővel; a fekete programozó pedig egyébként szellemes, polgárjogi egysorosok mellett a háttérben folyó összeesküvésben is aktív szerepet vállal. A Timeless egy szétkoptatott műfajról igyekszik – különösebb meggyőződés nélkül – egy újabb bőrt lehúzni.

Magyar felirat: Angel & Szandii

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.