Tévétorrent

A megvalósult időutazás

Timeless

  • Szabó Ádám
  • 2016. november 13.

Tévétorrent

Az időutazós filmek egyik kulcsmomentuma, hogyan határozzák meg az időugrást és a rengeteg hozzá rendelt regulát. A filmtörténelem legjobb megfejtése a tárgyban még mindig a fluxuskondenzátor, de közel ilyen mély nyomot hagyott a műfajon a Csillagok között is.

Mindkettőt citálja a Timeless, Nolan filmjét például akkor, amikor egy papírlapot meghajlítva egyszerűbbnek tünteti fel az időparadoxont, mint a rántotta receptjét. Sok eredeti megoldást különben sem tartogat a sorozat; árulkodó, hogy az egész koncepciót egy spanyol szériából lopták – be is perelték érte a készítőket.

Az eredeti El Ministerio del Tiempónak nemcsak remek figurái kötötték le a néző figyelmét, de a kétségkívül egyedi hangulata is, s hát azt is nyugodtan a javára írhatjuk, hogy végre nem az amerikai történelmen kellett végigugrálnia a hősöknek. A Timeless hozza a spanyol előd két férfi-egy nő felállását, de mást nemigen: ezúttal egy képzett katona, egy programozó és egy történész-antropológus utazik vissza az időben. Egy kelet-európai bűnöző nyomába erednek, aki a jelek szerint azelőtt akarja megsemmisíteni a nagybetűs Amerikát, még mielőtt annak elvei és alapjai megszilárdulnának. Ahelyett, hogy Kolumbusz hajóját lékelné meg, a rosszfiú meglátogatja Lincolnt és a Hindenburg léghajó katasztrófáját – felkészül Alamo ostroma és az összes Watergate-szalag. A sorozat is echte időutazás: a ’90-es évekbe illő sztereotípiák tét nélküli csetlése-botlása, ami izgalmat csak nyomokban tartalmaz. S ha már az időutazás önmagában nem bír téttel, átvezető szálak és személyes drámák lennének hivatottak a súlyozásra: a történész-professzornő az első, balul sikerült akcióval saját testvérét törli ki a jelenből; a katona kedvesét siratja, de bárhogy erőlködik, részek kérdése, és összesöndörödik a mondott professzornővel; a fekete programozó pedig egyébként szellemes, polgárjogi egysorosok mellett a háttérben folyó összeesküvésben is aktív szerepet vállal. A Timeless egy szétkoptatott műfajról igyekszik – különösebb meggyőződés nélkül – egy újabb bőrt lehúzni.

Magyar felirat: Angel & Szandii

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.