Tévétorrent

Koporsószögek

Barbarians Rising

Tévétorrent

Jól bejáratott, klasszikus szerkesztésű dokudráma, történészek és régészek lépnek fel benne.

A barbárok felemelkedése a humán tudományok filmes terjesztésének, pontosabb népszerűsítésének egyik iskolapéldája: nem a legkiemelkedőbb, de nem is a legelrontottabb. Benne van minden, amiről úgy tudjuk, hogy kell bele: kockás zakós professzorok a világ nagy egyetemeiről (Princeton, Oxford, Cornell stb.) kommentálják, ahogy a történelem zajlik: jelen esetben a Római Birodalom bukásához vezető különféle lázadások és támadások sora. S nemcsak az egyetemek, a szakterületek is sokfélék: történésztől a katonai straté­giák kutatóján keresztül a szociálpszichológusig sok mindenki megszólal, éljen a tudományosság zászlajára tűzött interdiszciplinaritás!

És éljen is, a sok kis infó segíti egymást, és bővebb képet ad ahhoz, hogy az egyébként gimnazista tananyagot – a Spartacus-féle rabszolgafelkelést vagy Hannibál hadjáratait – kicsit érdekesebbé tegye azoknak is, akik még emlékeznek a tankönyvre.

Újdonságnak a nézőpontot szánják itt, miszerint ezek az események összefüggenek, és a „barbárok”, elnyomottak lépései döntik végül romlásba az addig jól működő, erősen központosított nagyhatalmat. Mindezt a History Channel négyrészes sorozata megfejeli a drámai hozzávalóval is: a dramatizált részletek és elképzelt párbeszédek azonban nem mindig tudnak felülemelkedni az esetlenségen. Érződik a szándék, hogy a történelmi sorozatok képi világára és ingergazdagságára törekedjenek, de ez még mindig nehezen simul össze a tudományos igénnyel. A redundáns fordulatok ráadásul elég zavaróak lehetnek annak, aki nem a reklámokkal szabdalt tévéverziót nézi, de ugye: ismétlés a tudás anyja. Aki pedig kíváncsi lett, az még a hun Attiláról is megtudhat ezt-azt, hogy mást ne mondjunk, azt, hogy őkelme pont a hányadik koporsószeget ütötte be a Római Birodalom felboruló hatalmi rendjébe.

Magyar felirat: Segédmunkás

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.