Tévétorrent

Animals.

Tévétorrent

Az állatmesék modern inkarnációi már ritkán célozzák a felnőtteket, pedig a műfajban bőven van potenciál a komolyabb témák feldolgozására. Mike Luciano és Phil Matarese épp ezt a hiányt ismerték fel.

Nehezen beskatulyázható animációs sorozatuk minden epizódja más-más állatcsoportot helyez a középpontba és az ő banális életü­kön keresztül térképezi fel a mai New Yorkot. A főszereplők szándékoltan nem Disney-kompatibilis, sőt olykor visszataszító állatok (patkányok, poloskák, legyek, pulykák, galambok), akiknek válogatott emberi problémákkal kell megküzdeniük. Transznemű galambok, bántalmazott legyek, későn érő hernyók és szexuális diszfunkciókkal küzdő patkányok hol szórakoztató, hol megindító küszködését nézzük, miközben a sorozat átívelő cselekményszála a korrupt New York-i polgármester ármánykodását mutatja be.

A széria bővelkedik elmés képi és akusztikus gegekben (pl. az emberek állati hangon morognak, míg az állatok választékos stílusban társalognak), bár a poénok színvonala erősen hullámzó. Az egésznek van valami szándékoltan barkácsolt, olcsó jellege (pl. kidolgozatlan rajzok, elrontott dialógusok), ami sokszor a visszájára fordul és elidegeníti a nézőt. Matarese és Luciano (akik minden részben felbukkannak) fontosnak érezték, hogy társadalomkritikát erőltessenek a sorozatba: ez néha találó, de legtöbbször inkább szájbarágós és leegyszerűsítő.

Az Animals. nagyon szűk rétegközönséget céloz meg (jobban működne websorozatként) és sokszor kissé nehéz befogadni, de érdemes tenni vele egy próbát.

Magyar felirat: anonymus

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.