Torrentmozi

Mavis!

  • - greff -
  • 2017. február 26.

Tévétorrent

Mavis Staples zeneipari karrierje 1950-ben vett startot, és a soulba kevert gospel (vagy a gospelbe kevert soul) királynője azóta sem pihen – olyannyira nem, hogy a neten már megtalálhatjuk a 2017-es koncertdátumait is. Az HBO dokumentumfilmje egyfelől napjainkban, mozgás közben mutatja be Staples asszonyt, aki a keményen dolgozó nagy ember prototípusaként lelkesen buzdítja ráadásra zenésztársait, és időközben mélyebbé, bluesosabbá formálódott hangjával minden fellépésén két vállra fekteti a közönséget – a koncertek közötti heteket pedig arra használja fel, hogy a wilcós Jeff Tweedy segítségével fantasztikus aggkori soul­lemezeket készítsen.

Jessica Edwards rendező ezzel párhuzamosan az idáig vezető utat is lendületesen vázolja: megtudhatjuk, mit jelentett, amikor a kezdetek kezdetén főhősnőnk révén beszivárgott a templomokba az érzékiség, megértjük, mi volt a szerepe a Staples Singers néven futó családi vállalkozás világi befuttatásában Martin Luther Kingnek, és beleszól a sztoriba Prince és Bob Dylan is. Az archív felvételek lehengerlőek, de a rendező másutt is ügyesen választ: még a beszélő fejek is karizmatikusak a dobostól a biográfusig.

A Mavis! könnyen átélhető példát nyújt arra, hogy a történelem és a személyes sors mozgásai még a popzenében sem szétválaszthatóak. S bár sem a rendező, sem Mavis Staples nem szentimentális alkat, a végén azért kíméletlenül megszorongatják a nézők szívét. Így megy ez ma a dokuiparban: az eleven tények mellett kalandot és nagy érzelmeket is kapunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.