Torrentmozi

Mavis!

  • - greff -
  • 2017. február 26.

Tévétorrent

Mavis Staples zeneipari karrierje 1950-ben vett startot, és a soulba kevert gospel (vagy a gospelbe kevert soul) királynője azóta sem pihen – olyannyira nem, hogy a neten már megtalálhatjuk a 2017-es koncertdátumait is. Az HBO dokumentumfilmje egyfelől napjainkban, mozgás közben mutatja be Staples asszonyt, aki a keményen dolgozó nagy ember prototípusaként lelkesen buzdítja ráadásra zenésztársait, és időközben mélyebbé, bluesosabbá formálódott hangjával minden fellépésén két vállra fekteti a közönséget – a koncertek közötti heteket pedig arra használja fel, hogy a wilcós Jeff Tweedy segítségével fantasztikus aggkori soul­lemezeket készítsen.

Jessica Edwards rendező ezzel párhuzamosan az idáig vezető utat is lendületesen vázolja: megtudhatjuk, mit jelentett, amikor a kezdetek kezdetén főhősnőnk révén beszivárgott a templomokba az érzékiség, megértjük, mi volt a szerepe a Staples Singers néven futó családi vállalkozás világi befuttatásában Martin Luther Kingnek, és beleszól a sztoriba Prince és Bob Dylan is. Az archív felvételek lehengerlőek, de a rendező másutt is ügyesen választ: még a beszélő fejek is karizmatikusak a dobostól a biográfusig.

A Mavis! könnyen átélhető példát nyújt arra, hogy a történelem és a személyes sors mozgásai még a popzenében sem szétválaszthatóak. S bár sem a rendező, sem Mavis Staples nem szentimentális alkat, a végén azért kíméletlenül megszorongatják a nézők szívét. Így megy ez ma a dokuiparban: az eleven tények mellett kalandot és nagy érzelmeket is kapunk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.