Tévétorrent

Quantico

  • - svébis -
  • 2016. február 7.

Tévétorrent

Létezik a történetvezetésnek egy klasszikus szemfényvesztése: minél több szereplővel, rejtéllyel és indokolatlan csavarral zsúfoljuk tele a sztorit, annál kevésbé veszi észre a néző, hogy valójában háromnegyed órán át a semmit bámulja. Pont, mint a Quantico esetében.

Mindenkinek vannak titkai, mindenki menekül valami elől, „mindenki hazudik” – diagnosztizálta House, „lehet, a munkatársaimnak is közük van hozzá” – kesergett Jack Bauer, és mióta Cooper ügynök belépett Twin Peaksbe, az FBI a tévészériák kedvenc ügynökségévé vált.

Mi található Quanticóban? Az FBI kiképző központja, ahol épp egy rakás gyanús újonc esküszik fel: megvédjük a hazát, nemcsak a külső fenyegetettségtől, de egymástól is. Hősnőnk, Alex Parrish sajnos egyszerre kerül bajba a múltban és a jelenben is. Merthogy ugrálunk az időben, hol a kiképzést látjuk, hol az azutáni eseményeket, mikor az évfolyam legjobbjának kikiáltott Alex egyszerre kénytelen menekülni és nyomozni, hiszen ő a fő gyanúsítottja egy terrorcselekménynek. Persze mindenki tudja, hogy csak bepalizták, még egykori társai is, akiknek bár közük lehet a dolgokhoz, mégis mintha folyvást őt támogatnák. Pálfordulások és tamáskodások során derül ki, hogy senki sem az, akinek látszik, és aki már a kiképzés alatt gyanús volt – voltaképpen mindenki –, az sem azért, mert csibészségen törte a fejét, vagy lehet, hogy mégis, ki tudja?

Aztán addig-addig csavargatják a mesét, hogy idő előtt összedől szegény, mint az a szerencsétlen épület, amelynek romjai közt Alex ocsúdik a nyitóképeken.

Magyar felirat: Zayl & Mr. Bishop

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.