Ravenswood városa természetesen furcsa és átkozott, ahol a messzi múltban túl sok haláleset történt. Főszereplőink természetesen gimnazisták, akik ugyan nem videóztak közösen, és nem a Végső állomás mozikból igazoltak át, mégis nyakukba szakad egy jól irányzott átok, amely természetesen halállal végződik (avagy kezdődik). Természetesen rengeteg a szellemjárás (kócos vízihullák a függöny mögött, ismerős?), de így legalább a nem túl kreatívan legyilkolt szereplők sem maradnak gázsi nélkül, és megtudhatunk néhány velős bölcsességet a halál utáni életről ("mint hideg óceánban úszni", nem is kérdés). Csakhogy jön két élvezhető szereplő, akiknek a léte és a figurája is a kedvelhető túlzások kategóriájába esik (miattuk reméltünk némi egészséges öniróniát a műfajjal szemben). A temetési vállalkozó nagybácsi leginkább az Addams family egy tagjára emlékeztet; a házinéni pedig egyszerre a Manderley ház asszonyának gonosz házvezetőnője és a tündérkeresztanya. Az egyetlen szórakoztató szál, hogy ők mit kezdenek magukkal a történetben. Sajnos azonban jelenlétük és igyekezetük sem feltétlenül elég ahhoz, hogy egy halálra strapált formába életet leheljenek, ahhoz írókra és invencióra lett volna nyilván szükség.
