Tévétorrent

Salvation

Tévétorrent

Van az amerikai science fictionnek egy domináns altípusa, amelyben az Egyesült Államok egyedül menti meg a világot az űrből érkező biztos pusztulástól (pl. Armageddon, A függetlenség napja, Deep Impact). Ezen fikciók egyik visszatérő félelme a Földbe csapódó aszteroida, mely tetemes mérete ellenére mindig váratlanul bukkan fel, és egyedül az amerikai csillagászok/tudósok/NASA-alkalmazottak vannak észnél, hogy megmentsék a hálátlan bolygót. A Salvation hasonló premisszával dolgozik, sőt a drámai hatás érdekében egy valós eseményt, a 2013-as oroszországi Cseljabinszkban bekövetkezett meteorhullást teszik meg kiindulópontnak.

Míg a fantasztikumhoz közelebb eső, látvány- és kalandcentrikus sci-fik inkább a mozikban jellemzőek (Star Wars, Star Trek, A galaxis őrzői), addig a tudományra fókuszáló hard sci-fi és a moralizáló, társadalomtudományos vonal inkább a televízióban virágzik. A Salvation nem kis elbizakodottsággal szeret e két altípus legjobb kombinációjaként tekinteni magára. Míg a nagy formátumú férfiak a bonyolult tudománnyal foglalkoznak, addig a nők a maguk kis felesleges humán szakterületein érzelmeskednek – elég sablonosan. Mindeközben sugárzik a sorozatból az a jobb amerikai filmekben már cikivé vált arrogancia, amely az Egyesült Államokat a szabad világ egyetlen őrének tünteti fel. Gyönyörű (vagy legalábbis szexin kócos) emberek néznek/rohangálnak aggódva hi-tech kütyük között, miközben grafikonokat mutogatnak egymásnak – pedig a sorozatban sok minden van, csak tudomány és valódi érzelmi tétek nincsenek.

Magyar felirat: quinnell

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.