Van az amerikai science fictionnek egy domináns altípusa, amelyben az Egyesült Államok egyedül menti meg a világot az űrből érkező biztos pusztulástól (pl. Armageddon, A függetlenség napja, Deep Impact). Ezen fikciók egyik visszatérő félelme a Földbe csapódó aszteroida, mely tetemes mérete ellenére mindig váratlanul bukkan fel, és egyedül az amerikai csillagászok/tudósok/NASA-alkalmazottak vannak észnél, hogy megmentsék a hálátlan bolygót. A Salvation hasonló premisszával dolgozik, sőt a drámai hatás érdekében egy valós eseményt, a 2013-as oroszországi Cseljabinszkban bekövetkezett meteorhullást teszik meg kiindulópontnak.
Míg a fantasztikumhoz közelebb eső, látvány- és kalandcentrikus sci-fik inkább a mozikban jellemzőek (Star Wars, Star Trek, A galaxis őrzői), addig a tudományra fókuszáló hard sci-fi és a moralizáló, társadalomtudományos vonal inkább a televízióban virágzik. A Salvation nem kis elbizakodottsággal szeret e két altípus legjobb kombinációjaként tekinteni magára. Míg a nagy formátumú férfiak a bonyolult tudománnyal foglalkoznak, addig a nők a maguk kis felesleges humán szakterületein érzelmeskednek – elég sablonosan. Mindeközben sugárzik a sorozatból az a jobb amerikai filmekben már cikivé vált arrogancia, amely az Egyesült Államokat a szabad világ egyetlen őrének tünteti fel. Gyönyörű (vagy legalábbis szexin kócos) emberek néznek/rohangálnak aggódva hi-tech kütyük között, miközben grafikonokat mutogatnak egymásnak – pedig a sorozatban sok minden van, csak tudomány és valódi érzelmi tétek nincsenek.
Magyar felirat: quinnell
