|
Inkább úgy döntök, hogy nem is keresek jelzőket, mert már mind elhasználtam őket. Mit lehet mondani a harmadik világbajnoki cím után, amit még nem mondtak el az előző kettőnél? Vagy az olimpiai bajnoki címénél? Ja, igen, eszembe jutott: sporttörténelmi. Ez a triplázás ugyanis egyedülálló az úszósportban. Férfi 200 mellen még soha, senkinek nem sikerült. A magyar úszósportban az összes versenyszámot tekintve is páratlan teljesítmény.
Dani nem az az ember, akit nagy szavakkal kell teleaggatni, egyszerűen csak csöndben, nagyon mélyen tisztelni és fejet hajtani érdemes előtte és mindazok előtt, akik hozzásegítették ehhez a sikerhez.
Ez ugyanis csapatmunka: egy nagyon erős, támogató családi, valamint egy megkérdőjelezhetetlenül világbajnok szakmai háttér (edzőkkel, sportpszichológussal, masszőrrel, mindenkivel együtt) is kell hozzá, és persze egy őstehetség, aki még szorgalmas és alázatos is.
Ez a csapat a most 24 éves kulcsemberrel három olimpián vett részt, a világbajnokságaik sorában pedig ez a negyedik. Mindegyiken döntőt úszott, és mindig pontszerző helyen ért célba. A négy vb-indulásból 3 arany és egy 6. hely, a három olimpián egy arany, egy ezüst és egy ötödik lett – ha csak a 200-at nézzük. Dani kilenc éve ott van a legjobbak közt, és még mindig rendkívül fiatal. Ezeket a döntőket még végignézni is idegőrlő, nemhogy végigúszni. A fizikai teljesítményen túl olyan mentális felkészültségről tett tanúbizonyságot az elmúlt majdnem egy évtizedben, amelyre sokan még nagypapa korukra sem tesznek szert. 2009 óta veretlen nagymedencében: minden porcikáját, minden mozdulatát uralja. Nincs a távnak olyan millimétere, amely ne lenne megtervezve és tökéletesen végrehajtva. Koncentráció, tudatosság és felkészültség: ez Gyurta Dániel 200 mellen. Ez nagyon kemény munka eredménye. Kemény munka a három edzőnek: Széles Sándornak, Kovácshegyi Ferencnek, Virth Balázsnak; kemény munka Lénárt Ágota sportpszichológusnak és Dani családjának is. Így, velük együtt válik kerek egésszé a négy hossz és végül a siker.
A mellúszás külön úszásnem. Egy mellúszóból esetleg lehet jobb vegyes úszó, de egészen biztos, hogy nem lesz belőle jó pillangózó, gyors- vagy hátúszó. Az egész mozgás, a kéz-láb használatának és erőkifejtésének aránya is teljesen más, mint a többi úszásnemben. A másik háromban ott a kidelfinezés a forduló és a rajt után (ami lábtempó) – a mellen viszont egy nagy lehúzás van, tehát karral halad előre a versenyző. Még sorolhatnám a különbségeket, de egy mellúszó ritkán ér el döntős eredményt más úszásnemben, míg a pillangó-hát-gyors számok között van átjárás bőven.
Ez a gondolatmenet csak azért indult el bennem, mert egy pillanatra átvillant az agyamon, hogy ha Dani nem mellúszó lenne (amelyben vb-n három, olimpián két versenyszám van), hanem olyan versenyző, aki 5-6 számban is indulna egy-egy világversenyen, akkor hányszoros világ- és olimpiai bajnok lenne? Olyan tehetsége és kimagasló egyénisége ő a mellúszásnak, mint Phelps az összes többinek.