Vadonlakó

Egy hajléktalan a hidegről

  • Szorgos Hangya
  • 2012. február 8.

Vadonlakó

Hiába a nagy-borzalmas hideg, a Nyugati pályaudvar épületében található túlélőpontról, amit a Tarlós úr nyitott meg még tavaly, hajnali 5 órakor a biztonsági őrök kiküldenek. MEGFAGYNI. Megláttam a Skálánál a körórán a hőmérőt: –17 fokot mutatott. Nem lehet mit tenni, folyamatosan menni kell, míg ki nem nyit a nappali melegedő 9 órakor.

Tudjátok, ez a bizonyos hangya már két éve az utcán él, és küzd a mindennapjaiért. De ez a kis mihaszna feladta, és bement egy éjjeli menedékhelyre, ahol ingyenesen töltheti az éjszakáit, de reggel 7 órakor ki kell jönnie.

Egy nap, amikor hajnaltájt elindultam a –13 fokban üvegek után kutakodni, a Nyugatinál találkoztam egy nőismerősömmel, aki szintén hajléktalan. A nő nagyon fázott, vizes és kimerült volt. Kérdeztem tőle: miért ilyen átfagyott? Mikor itt a Nyugati pályaudvar a háta mögött, ahol nyitva van a melegedő.

 

Képünkön nem a szerző szerepel


Képünkön nem a szerző szerepel

Fotó: Németh Dániel

Erre azt válaszolta, hiába az Orbán, hiába a kormány, hiába a Karitász, ő bizony fázik és éhes-szomjas. Segítséget kért. A zsebemben lévő pár száz forinttal elindultunk ketten a bolt felé, ahol vettünk 15 dkg párizsit és 6 zsemlét, amivel jól belaktunk. Elmondta: hiába a nagy-borzalmas hideg, a Nyugati pályaudvar épületében található túlélőpontról, amit a Tarlós úr nyitott meg még tavaly, hajnali 5 órakor a biztonsági őrök kiküldenek. MEGFAGYNI. Megláttam a Skálánál a körórán a hőmérőt: –17 fokot mutatott. Nem lehet mit tenni, folyamatosan menni kell, míg ki nem nyit a nappali melegedő 9 órakor. Én próbáltam menni az utamra, hogy legyen cigipapírom. De nem tudtam egyedül hagyni régi hajléktalan barátomat, mert én nem vagyok olyan, mint T. úr és társai. A barátomnak szerencséje volt, hogy velem találkozott, mert ő átvészelte ezt a cudarul hideg napot.

 

 

 

Tisztában vagyunk vele, hogy az elesett, öreg, de főleg a hajléktalan emberek a legveszélyeztetettebb réteg a magyar társadalomban, főleg ebben a kegyetlen időjárásban. Ezekre az emberekre különös figyelmet kell fordítani. Beszéljünk velük, kérdezzük meg, hogy vannak, szükségük van-e valamire. Vigyünk nekik egy forró teát, nézzük meg, van-e megfelelő mennyiségű és minőségű takarójuk. Feltétlenül nézzük meg, hogy nem sérültek-e annyira, hogy ez a sérülés az életüket veszélyeztetné. Ha igen, mindenképpen hívjunk segítséget az Országos Mentőszolgálat telefonszámán (104 vagy 112). Ha úgy látjuk, hogy nincs közvetlen életveszélyben, de segítségre szorul, akkor Budapesten éjjel-nappal hívhatjuk a Menhely Alapítványt  1/338-4186-os telefonszámon (itt elérhető a többi telefonszám). Ha ezeket megtettük, méltán lehetünk büszkék magunkra, mert megmentettük egy embertársunkat talán a végzetes kihűléstől.

Figyelmébe ajánljuk