Vadonlakó

Megélhetés

  • Szorgos Hangya
  • 2012. január 10.

Vadonlakó

Hosszú éjszaka, de kevés alvás után felébredek a Kossuth térhez közeli banknak abban a helyiségében, ahol az ATM van elhelyezve. Gyorsan pakolok, és útnak indulok a Moszkva térre, ahol a Máltai Szeretetszolgálat minden reggel megvendégel minket négy szelet zsíros kenyérrel és meleg teával.

Jóízűen elfogyasztom, és újra nekivágok Budapest utcáinak. Csak reménykedni tudok, hogy valahol valamelyik szegletben vagy parkban rám vár egy sörös, boros vagy netán egy feleses üveg. Ha így van, megyek és gyűjtögetek, mint egy szorgos hangya. Ha már annyit gyűjtöttem, hogy le szeretne szakadni mindkét kezem, akkor irány a visszaváltó. Leadom a zsákmányt, és nagyon örülök annak az 500 forintnak, amit kaptam, mert végre tudok dohányt venni. Igen ám, de nincs cigipapírom, és 50 forintom sincs, hogy vegyek egyet.

Újra indulás róni az utcákat, reménykedve, hogy folytatódik, ahogy kezdődött. Igen ám, de már 13 óra, korog a hasam. Irányt váltok és megindulok az Üdvhadsereg konyhájára, ahol megvendégelnek egy tál meleg étellel. Ezt gyorsan betermelem, és irány az utca, mert még mindig nincs cigipapírom.

 


Fotó: Németh Dániel

Úgy gondolom, ez a mai nap az én napom, amikor meglátom, két ember egy rossz tévét cipel ki egy lépcsőházból. Megkérdem: ki akarják dobni? Igen. Jaj, kérem, ne tegyék! Csak rakják ide, a többit elintézem. Már a zsebemben érzem azt az ezrest, amit ez a kiszolgált dobozka rejteget számomra. Gyorsan nekilátok a boncolásnak, és kiveszem azokat a szerveket, amiket a MÉH-esek nagyon szeretnek. Saccolgatom, mennyit nyomhat. Talán másfél kilót?

De már 18 óra, és megint korog a gyomrom. Irány a Menhely Alapítvány, ahol megvendégelnek minket két szelet vajas kenyérrel. Ezután megpróbálok olyan helyet találni a MÉH-eshez közel, ahol meghúzhatom magam reggelig.

Hoppá! Jut eszembe, még mindig nincs cigipapírom. Nem baj, majd holnap reggel a MÉH után veszek, és végre rágyújthatok. 10-15 km séta után nem kell altató. Mennyi lehet? Másfél kiló…?

Reggel felébredek, sietek leadni az árut. Sajnos csak egy kilót mutatott a mérleg, de így is kaptam 1000 forintot. Végre megveszem a cigipapírt és rágyújtok. Irány a Moszkva reggelizni. De mégse! Eszembe jut, hogy szombat van, és a hétvégén nincs nyitva egy kajaosztó hely sem. Ismét reménykedve indulok róni az utcákat, hátha tudok annyit csinálni, hogy hétfő reggelig kitartsak…

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.