Ha nagyon szoros lesz a verseny, el sem dől vasárnap

A választási szervek körülbelül 200 ezer szavazatot csak a választást követő hét szombatján fognak feldolgozni. Szélsőséges esetben ezek a voksok befolyásolhatják, hogy ki alakít kormányt, de az is előfordulhat, hogy a kétharmad vagy az LMP bejutása marad nyitott kérdés.

A Fidesz–KDNP-féle választási rendszernek nem sok pozitívumát tudnánk felsorolni, de az átjelentkezéssel szavazó, illetve a külföldön voksoló állampolgárok szavazatainak kezelése mindenképpen ezek közé tartozik. Más kérdés, hogy az új szabályok növelik a választási szervek adminisztrációs terheit, és akár azt is eredményezhetik, hogy csak a választást követő hatodik napon dőlnek el bizonyos kérdések.

Korábban a lakóhelyüktől távol, de belföldön szavazó állampolgárok annak a választókerületnek az egyéni jelöltjeire szavazhattak, ahol a szavazás napján tartózkodtak. Ez a megoldás nemcsak a képviseleti logikával ment szembe, de törvényesítette az ún. voksturizmus jelenségét is: a pártokat semmi nem akadályozta abban, hogy elbukottnak gondolt választókerületekből a billegő körzetekbe irányítsák szimpatizánsaikat. Ráadásul a kétfordulós rendszerben az is megtörténhetett, hogy a második fordulóban olyan állampolgár gyakorolta szavazójogát, akinek lakóhelye szerinti körzetében erre nem lett volna lehetősége. Az új szabályok szerint ellenben az ország bármely településére jelentkezünk át, mindenképpen a lakóhelyünk szerinti választókerület jelöltjei közül választhatunk.

Hagyományos szavazás

Hagyományos szavazás

Fotó: MTI

A külképviseleti voksolás az előző választási törvényben alkotmányossági problémákat vetett fel. Mivel a kétfordulós rendszerben az eredményt időben meg kellett állapítani, a külképviseleteken a magyarországi szavazást napokkal megelőzően lehetett csak szavazni, így volt idő az urnák hazaszállítására. Ez az eljárás azonban azt eredményezte, hogy aki a külképviseleti szavazás napján itthon tartózkodott, a belföldi szavazás napján viszont külföldre kellett utaznia, praktikusan nem élhetett a választójogával. Az egyfordulós rendszer bevezetésével a sietség okafogyottá vált, így az egész világon – az időeltolódás figyelembevételével – egy időben szavazhatnak az állampolgárok.

Jogi szempontból mindkét változtatás helyeselhető tehát, ám várhatóan azt eredményezi, hogy nagyjából 200 ezer szavazatot csak jelentős késéssel számolnak össze a választási bizottságok. Az átjelentkezéses szavazatok kezelése meglehetősen bonyolult a választási eljárási törvényben. Minden településen – és Budapest valamennyi kerületében – kijelöltek egy szavazókört, ahol az adott településre/kerületbe átjelentkezők leadhatják szavazatukat. Átjelentkezni péntek 16 óráig lehetett, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) minden kijelölt szavazókörnek megküldi az átjelentkezők névjegyzékét, és a szükséges egyéni szavazólapokat. A szavazatszámláló bizottság az eltérő színnel is jelzett átjelentkezéses borítékokat nem bontja fel, hanem a helyi választási irodának továbbítja, a helyi választási irodák pedig a szavazást követő napon minden településről a 106 egyéni választókerületi irodához szállítják. Az egyéni választókerületi irodák ezeket a csomagokat rögvest továbbítják az NVI-hez, ahol az átjelentkezéses szavazatokat szétválogatják a szerint a választókerület szerint, amelynek jelöltjeire leadták őket.

Az NVI-hez érkeznek be a külképviseleteken leadott szavazatok is, amelyeket ugyancsak választókerületek szerint válogatnak szét, és az átjelentkezéses szavazatokkal együtt visszaterítik a 106 egyéni választókerületi irodának. Az itt működő szavazatszámláló bizottságok e szavazatokat a választást követő hatodik napon, azaz szombaton számlálják meg, méghozzá oly módon, hogy a voksokat hozzáöntik egy a választókerület székhelyén tárolt urnához, amelyet a törvény értelmében addig nem bonthattak fel.

A rendszer tehát igen összetett, ám Pálffy Ilona NVI-elnök lapunknak adott nyilatkozata szerint flottul fog működni.

És akkor egy kis matek.

Az NVI statisztikája szerint összesen 120 552 választópolgár jelezte, hogy átjelentkezéssel kíván szavazni, 28 161-en pedig valamelyik külképviseletet jelölték meg. Ehhez hozzá kell adni a 106 kiemelt szavazókörben voksoló polgárok számát, hiszen itt az urnákat jövő szombatig nem fogják felbontani. Ezt az adatot pontosan nem ismerjük, de László Róbert, a Political Capital elemzője szerint országosan nagyjából 70 ezer polgárral számolhatunk. Azaz potenciálisan körülbelül 219 ezer egyéni és listás szavazatot nem ismerhetünk meg vasárnap éjjel. Nyilván nem minden átjelentkező és külképviseletre jelentkező fog elmenni szavazni, de vélelmezhető, hogy a regisztráció kitöltése elég nagy szavazási hajlandóságot takar, így 200 ezer szavazattal nyugodtan számolhatunk e körből.

Mire lehet ez elég? Választókerületenként átlagosan majdnem 2000 szavazat szoros eredmény mellett eldöntheti az egyéni mandátum sorsát. Az NVI lapunknak adott tájékoztatása szerint vasárnap éjjel pontos adatokat fognak szolgáltatni a választókerületekben megszámlált szavazatok tükrözte eredményről, illetve arról, hogy adott választókerületben maximálisan hány megszámlálatlan szavazat lehet. Ez tehát nem pontos feldolgozottság, de azt például látni fogjuk, hogy ha egy választókerületben 500 szavazat a különbség az első és a második jelölt között, az átjelentkezések, a külképviseleti és a kiemelt szavazóköri szavazatok potenciális száma pedig 2000, akkor ott még lehet izgulni.

Nehéz megjósolni, hogy hány egyéni mandátum sorsa lesz kérdéses jövő szombatig, de elméletben akár a kormányalakítás vagy a parlamenti kétharmad is múlhat a szoros körzeteken. Természetesen a 200 ezer szavazópolgár listás szavazatait is késéssel ismerhetjük meg, ezek jelentősége azonban László Róbert szerint jóval kisebb: legfeljebb akkor lehetnek izgalmasak, ha az LMP listás eredménye az 5 százalékhoz nagyon közel áll majd vasárnap.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.