A Fidesz–KDNP-féle választási rendszernek nem sok pozitívumát tudnánk felsorolni, de az átjelentkezéssel szavazó, illetve a külföldön voksoló állampolgárok szavazatainak kezelése mindenképpen ezek közé tartozik. Más kérdés, hogy az új szabályok növelik a választási szervek adminisztrációs terheit, és akár azt is eredményezhetik, hogy csak a választást követő hatodik napon dőlnek el bizonyos kérdések.
Korábban a lakóhelyüktől távol, de belföldön szavazó állampolgárok annak a választókerületnek az egyéni jelöltjeire szavazhattak, ahol a szavazás napján tartózkodtak. Ez a megoldás nemcsak a képviseleti logikával ment szembe, de törvényesítette az ún. voksturizmus jelenségét is: a pártokat semmi nem akadályozta abban, hogy elbukottnak gondolt választókerületekből a billegő körzetekbe irányítsák szimpatizánsaikat. Ráadásul a kétfordulós rendszerben az is megtörténhetett, hogy a második fordulóban olyan állampolgár gyakorolta szavazójogát, akinek lakóhelye szerinti körzetében erre nem lett volna lehetősége. Az új szabályok szerint ellenben az ország bármely településére jelentkezünk át, mindenképpen a lakóhelyünk szerinti választókerület jelöltjei közül választhatunk.
| ||
A külképviseleti voksolás az előző választási törvényben alkotmányossági problémákat vetett fel. Mivel a kétfordulós rendszerben az eredményt időben meg kellett állapítani, a külképviseleteken a magyarországi szavazást napokkal megelőzően lehetett csak szavazni, így volt idő az urnák hazaszállítására. Ez az eljárás azonban azt eredményezte, hogy aki a külképviseleti szavazás napján itthon tartózkodott, a belföldi szavazás napján viszont külföldre kellett utaznia, praktikusan nem élhetett a választójogával. Az egyfordulós rendszer bevezetésével a sietség okafogyottá vált, így az egész világon – az időeltolódás figyelembevételével – egy időben szavazhatnak az állampolgárok.
Jogi szempontból mindkét változtatás helyeselhető tehát, ám várhatóan azt eredményezi, hogy nagyjából 200 ezer szavazatot csak jelentős késéssel számolnak össze a választási bizottságok. Az átjelentkezéses szavazatok kezelése meglehetősen bonyolult a választási eljárási törvényben. Minden településen – és Budapest valamennyi kerületében – kijelöltek egy szavazókört, ahol az adott településre/kerületbe átjelentkezők leadhatják szavazatukat. Átjelentkezni péntek 16 óráig lehetett, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) minden kijelölt szavazókörnek megküldi az átjelentkezők névjegyzékét, és a szükséges egyéni szavazólapokat. A szavazatszámláló bizottság az eltérő színnel is jelzett átjelentkezéses borítékokat nem bontja fel, hanem a helyi választási irodának továbbítja, a helyi választási irodák pedig a szavazást követő napon minden településről a 106 egyéni választókerületi irodához szállítják. Az egyéni választókerületi irodák ezeket a csomagokat rögvest továbbítják az NVI-hez, ahol az átjelentkezéses szavazatokat szétválogatják a szerint a választókerület szerint, amelynek jelöltjeire leadták őket.
Az NVI-hez érkeznek be a külképviseleteken leadott szavazatok is, amelyeket ugyancsak választókerületek szerint válogatnak szét, és az átjelentkezéses szavazatokkal együtt visszaterítik a 106 egyéni választókerületi irodának. Az itt működő szavazatszámláló bizottságok e szavazatokat a választást követő hatodik napon, azaz szombaton számlálják meg, méghozzá oly módon, hogy a voksokat hozzáöntik egy a választókerület székhelyén tárolt urnához, amelyet a törvény értelmében addig nem bonthattak fel.
A rendszer tehát igen összetett, ám Pálffy Ilona NVI-elnök lapunknak adott nyilatkozata szerint flottul fog működni.
És akkor egy kis matek.
Az NVI statisztikája szerint összesen 120 552 választópolgár jelezte, hogy átjelentkezéssel kíván szavazni, 28 161-en pedig valamelyik külképviseletet jelölték meg. Ehhez hozzá kell adni a 106 kiemelt szavazókörben voksoló polgárok számát, hiszen itt az urnákat jövő szombatig nem fogják felbontani. Ezt az adatot pontosan nem ismerjük, de László Róbert, a Political Capital elemzője szerint országosan nagyjából 70 ezer polgárral számolhatunk. Azaz potenciálisan körülbelül 219 ezer egyéni és listás szavazatot nem ismerhetünk meg vasárnap éjjel. Nyilván nem minden átjelentkező és külképviseletre jelentkező fog elmenni szavazni, de vélelmezhető, hogy a regisztráció kitöltése elég nagy szavazási hajlandóságot takar, így 200 ezer szavazattal nyugodtan számolhatunk e körből.
Mire lehet ez elég? Választókerületenként átlagosan majdnem 2000 szavazat szoros eredmény mellett eldöntheti az egyéni mandátum sorsát. Az NVI lapunknak adott tájékoztatása szerint vasárnap éjjel pontos adatokat fognak szolgáltatni a választókerületekben megszámlált szavazatok tükrözte eredményről, illetve arról, hogy adott választókerületben maximálisan hány megszámlálatlan szavazat lehet. Ez tehát nem pontos feldolgozottság, de azt például látni fogjuk, hogy ha egy választókerületben 500 szavazat a különbség az első és a második jelölt között, az átjelentkezések, a külképviseleti és a kiemelt szavazóköri szavazatok potenciális száma pedig 2000, akkor ott még lehet izgulni.
Nehéz megjósolni, hogy hány egyéni mandátum sorsa lesz kérdéses jövő szombatig, de elméletben akár a kormányalakítás vagy a parlamenti kétharmad is múlhat a szoros körzeteken. Természetesen a 200 ezer szavazópolgár listás szavazatait is késéssel ismerhetjük meg, ezek jelentősége azonban László Róbert szerint jóval kisebb: legfeljebb akkor lehetnek izgalmasak, ha az LMP listás eredménye az 5 százalékhoz nagyon közel áll majd vasárnap.
