Kamupártok 4. rész – Seres Mária Szövetségesei

Választás 2014

A civil szférából jönnek, 67 jelöltjük van, és népképviseleti országgyűlést akarnak. A transzparencia fontosságát hirdetik, az igazságról kívánnak beszélni, és elutasítják a kamupárt jelzőt. Íme, Seres Mária Szövetségesei (SMS) sorozatunk negyedik részében.

A rövid, alig fél-egy perces, harcias hangnemben kommunikáló kampányvideókba csak az nem futott bele az elmúlt napokban, hetekben, aki nem akart. A magenta színű „Beszéljünk inkább az igazságról!” jelmondat mindenkinek jól az agyába égett, a körszakállas híradós, a magyarság álboldogságáról szóló hírek és a kiskosztümben a kanapén feszítő Seres Mária úgyszintén. Kritika kritika hátán, a fiatalok elmennek, az anyák nem tudják összetartani családjukat, az egészségügyben semmi megbecsülés, de még a mezőgazdasági dolgozók és a cigányság sincs biztonságban.

A 2009-ből ismerős Seres Mária a Civil Mozgalom alapítója volt és 605 ezer aláírást gyűjtött össze a parlamenti képviselők elszámoltatásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez. Mégsem járt sikerrel, a népszavazást nem írták ki, a CM azonban tovább működött, az idei választásokra pedig új névvel és dizájnnal, de a régi hévvel készülnek. „Az elmúlt években a politika kiherélte az olyan fogalmakat, mint a civil, pedig a visszajelzések alapján sokak előtt a civilség jó példa, és tőlük, nem pedig a politikától várják a megoldást – mondta Nagy Gábor, az SMS információs telefonjának mai ügyeletese. – A párt mint megnevezés ezért nálunk pejoratív értelemben használatos, inkább egyfajta ernyőszervezetként akarjuk megvalósítani a tökéletes parlamentarizmust.”

false

 

Fotó: MTI

67 jelöltjükkel az egész ország területét lefedik, az aláírásgyűjtés azonban nem ment egyszerűen. Eleinte ugyanis rendkívül ellenségesen fordultak feléjük, Nagy szerint azért, mert azzal a mocsokkal is őket vádolták, amit nem is ők csináltak. „Egy idő után aztán rájöttek, hogy mi épp azokat akarjuk lecserélni, akik miatt minket is megvetnek, ha mondjuk aláírást gyűjtünk.” Az SMS sikerként könyvelte el, hogy ennyi jelölttel sikerült kiállniuk, bár eredetileg 106 főben gondolkodtak, de a politikával szembeni kiábrándultság miatt ez nem tudott megvalósulni. Nagy elmondta azt is, hogy szervezetük minden korosztályt és sok-sok szakmát próbál reprezentálni, jelöltjeik között van a jogásztól az ápolónőig mindenki. „Mindenki független emberként tudja a saját területét képviselni, és biztosak vagyunk benne, hogy jobban értenek hozzá, mint azok, akik jelenleg a parlament padjait koptatják” – mondta Nagy.

Az SMS arca Seres Mária, aki eredetileg építészmérnökként és mérnöktanárként végzett a BME-n, de bemutatkozása szerint mindig is érdekelték a közéleti ügyek, több civil szervezetben munkálkodott, majd 2010-ben a Nógrád megyei Mátraverebély polgármestere lett. Ahogy kisfilmjéből megtudtuk, Mátraverebélyen 2000 lakosból 1000 roma, a településen lévő feszültségek feloldását és az emberek egymáshoz való közelítését Seres a közös munkával kívánta megoldani. Most ugyanezt szeretné, azért küzd, hogy négy gyereke ne akarjon külföldre menni, hanem itthon kívánjon boldogulni, ahogy más anyák gyermekei is. „A változás akkor jön el, ha mindenki megtalálja a helyét egy rendszerben” – vallja. A videó pedig a többi kampányelemhez hasonlóan a már jól ismert, a szervezet rövidítését frappánsan kihasználó „Seres Mária nyilvánosságra hoz majd minden piszkos ügyet és pénzlenyúlást. Küldje az SMS-t a parlamentbe!” jelmondattal zárul.

Ami titkos, az hazug. Ez ilyen egyszerű” – foglalta össze válaszát röviden és velősen Nagy Gábor azon kérdésünkre, hogyan kívánnak belekezdeni a transzparenciáért vívott küzdelembe. Szerinte teljes átláthatóságra van szükség mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ahogy azonban honlapjukon is megfogalmazták: „Sem az SMS, sem a képviselőjelöltek nem tesznek közzé közös programot.” Nagy ennek ellenére azt mondta, van egy elég konkrét és részletes 260 oldalas programjuk, nagyon szívesen oda is adják bárkinek, aki el akarja olvasni, csak hogy eddig még senki nem kérte tőlük. Helyette inkább a honlapjukon is megtalálható 106 kérdést tekintik egyfajta programnak, melyeket azok fogalmaztak meg, akik az adott szakterülethez értenek. „A kérdések mögött mindig egy-egy ember áll, általában más-más társadalmi réteget képviselve. Azt hiszem, ha négy év alatt mind a 106 kérdést sikerülne helyreraknunk, többre jutnánk, mint most” – mondta Nagy. A kérdések között megtalálhatjuk a „Korlátozzák a gyógyszerek reklámozását a médiában?”; vagy „A volt parlamenti képviselők, állami és politikai vezetők vonuljanak ki a közéletből?”; vagy „A közmédia politikai semlegessége legyen alapkövetelmény?” problémáját is. A legfőbb programjuk azonban „a jelenlegi pártalapú országgyűlés átalakítása tényleges népképviseleti országgyűléssé”.

Hogy ezt mégis hogyan képzelik el, arról szintén Nagy Gábor mesélt egy kicsit bővebben. „Itt van előttünk a svájci közvetlen demokrácia modellje. Kezdésnek jó lenne, ha kisebb lenne a parlament – most például elég lenne, ha a négy frakcióvezető ülne bent, olcsóbban kijönne az egész, és a többi birka sem mocorogna. A mi elgondolásunk szerint aki a részünkről bekerülne, szócsőként funkcionálna, nem mi döntenénk, hiszen akkor úgy járnánk el, mint a mostani pártok. Társadalmi visszajelzést várnánk és népképviseletet alakítanánk ki” – mondta, majd hozzátette, hogy az a legnagyobb baj a jelenlegi országgyűlési képviselőkkel, hogy egyenesen menekülnek a közösség elől, nincs semmiféle kontaktus a választókkal.

Nagy elmondása szerint még három meglepetésük van, amit a megfelelő időben fognak elsütni, céljuk pedig a figyelemfelkeltés és az apatikus tömeg meggyőzése a szavazás fontosságáról. „Úgy gondoljuk, hogy most tavasszal egy olyan népszavazáson veszünk részt, ahol arra a kérdésre kell választ adnunk, kívánjuk-e a változásokat, a társadalmi együttműködést és a békességet” – olvashatjuk honlapjukon. És hogy milyen optimistán tekintenek a jövőbe, azt Nagy teljes magabiztossággal fogalmazta meg: „Négy évvel ezelőtt 1 százalékot ért el a Civil Mozgalom, ennek most a többszörösére van szükségünk. Minden esélyünk megvan arra, hogy bekerüljünk a parlamentbe, az 5 százalék szerintem teljesen reális, annyi alapból benne van a szervezetben. Titkos vágyunk, hogy a mérleg nyelve legyünk, és akkor nem lesz semmi gond.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.