Elolvastuk a Jobbik programját, és padlót fogtunk: szegregáció, romák „munkára nevelése”, oroszbarátság, demagógia

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. március 30.

Választás 2018

Néppártosodás ide, cukikampány oda, ők nem sokat változtak.

A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban hosszan foglalkozunk a Jobbikkal. Nem meglepő módon, eddig a hírportálok figyelmét inkább az a körkérdés kötötte le, amelyet a Jobbikról ismert és kedvelt művészeknek és értelmiségieknek tettünk fel.

Másért érdekes, és ezért mindenképp szeretnénk felhívni a figyelmet egy másik Jobbikkal kapcsolatos anyagunkra: arra, amelyben beszámolunk arról, hogy mit is olvastunk a Jobbik programjában.

false

 

Fotó: MTI

Ami elég megdöbbentő olvasmány volt, hiszen az összeállítás hatásosan rombolta le az illúziót, hogy a Jobbik valóban demokrata irányba puhult volna az elmúlt években.

Épp ellenkezőleg.

Írásba adták a szegregációt, csak hogy említsünk egy példát. Íme:

A „Jobbik elképzelései szerint az integrált oktatás mindenáron való erőltetése helyett elképzelhetőek olyan esetek, amikor párhuzamos osztályok vagy intézmények működtetése válik indokolttá”.

És ha már itt tartunk: a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt a magyar romák munkára nevelésére is szentelt egy gondolatot: a „bentlakásos iskolák hálózata hatékony megoldás a cigányság leszakadó részeinek tanulásra, munkára nevelésére is”. De a programban felmerül a büntethetőségi korhatár 12 éves korra történő leszállítása is…

Az anyagból megtudható még, hogy a párt elég erősen nyesné a multikat, vagy az, hogy nem állítanák le egyből a Paks 2-beruházást, Oroszországról pedig egészen hízelgően írnak, miközben az elmúlt években megnőtt orosz befolyásról egy szót sem ejtenek: „Oroszország nagyhatalmi státusza a régióban olyan egyértelmű tény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, így stratégiailag fontos, hogy az ország jó partneri kapcsolatokat tudjon kialakítani, aminek hazánk számára pozitív gazdasági hozadéka is lehet.”

Szembetűnő, hogy miközben rengeteg ígéret (támogatások, adócsökkentés, vagy például ingyen jogsi stb.) van a programban, a készítőktől egyetlen becslésre sem futotta, hogy ezeket mégis miből akarják teljesíteni. Ahogy a számos más elképzelés is kidolgozatlannak és demagógnak hat.

Vannak egyébként jó ötletek is (közvetlen államfőválasztás, korrupcióellenes ügyészség, közbeszerzési szerződések közzétételére kötelezés, ügynöklisták nyilvánosságra hozása, arányosabb választási rendszer), de a teljes cikkért keresse a friss Narancsot!

Magyar Narancs – Archívum részletes

Hát, ez tényleg oltári jó móka volt! Mindenkinek baromira tetszett, de különösen a sajtónak, kivált a demokratikus sajtónak: médiatörténeti pillanat, sőt, történelmi, ilyeneket mondtak, afelett kitörő örömükben, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik országgyűlési képviselőjelöltje csirkejelmezben kotkodácsolta végig a Magyar Televízióban minden választási pártnak, így a nekik is biztosított 5 perces műsoridőt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.