Gulyás Márton: Megindulhat a NER lebontása
GULYASM_L1A3303_1top.jpg

Gulyás Márton: Megindulhat a NER lebontása

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. április 5.

Választás 2018

Rég volt ekkora tétje a választásoknak, és ezzel a választók is tisztában vannak. Ha Orbán nyer, elégtételt fog venni, efelől semmi kétség. Részlet a héten megjelenő, Gulyás Mártonnal készült interjúnkból.

Magyar Narancs: Az inkább elzárkózó LMP vagy az elvileg nyitottabb MSZP–Párbeszéd taktikája szerinted a célravezetőbb?

Gulyás Márton: Erről nagyon határozott véleményem van, amit most nem fogok részletesen kibontani, mert nem szeretném befolyásolni sem a választókat, sem a részvételi hajlandóságot, sem a pártok közötti esetleg még zajló tárgyalásokat. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy legitim és erős érvek szólnak a koordináció mellett és a koordináció ellen is. Alapvetően a koordináció mellett vagyok, az elmúlt hónapokat gyakorlatilag azzal töltöttem, hogy emellett érveltem. Ugyanakkor nem gondolom, hogy aki a koordinációt megtagadja, az csak azért teheti ezt, mert valaki lefizette volna, vagy valamilyen módon fogná a Fidesz. Meggyőződésből is el lehet utasítani a koordinációt, és ez is az országjárás egy fontos tapasztalata volt: sok párt nem vezérelvű, több frakcióra oszlik, és például Nyugat-Magyarország felől egészen más szövetségkötési stratégia tűnhet sikeresnek, mint Észak-Magyarország felől. Ezek nem látszódnak akkor, ha csak a pártvezetők nyilatkozatait figyeljük. Sokkal jobban értékelem a demokratikus pártokat, még akkor is, ha bizonyos folyamatok csak azért nem tudnak végigmenni a szervezeten, mert egy-egy ilyen kérdés megvitatása komoly vitát gerjeszt a tagságban.

MN: Érdemes a stabilan 5 százalék alá mért Együttre, Momentumra vagy a Kutyapártra szavazni?

GM: Nem vagyok abban a pozícióban, hogy megmondjam bárkinek, kire érdemes szavaznia és kire nem. Mindenki el tudja dönteni, hogy mit kockáztat, amikor a voksát leadja. Legitim azt mondani, hogy 5 százalék alatti párttal nem foglalkozunk, mert a rájuk adott voks elveszett szavazatnak számít. De ha valaki a mostani porondon nem lát olyan 5 százalék fölötti pártot, amelyikre szívesen szavazna, a többi között viszont igen, akkor gondolhatja azt: ha az egyik ilyen formáció a következő 4 évben kapna állami támogatást, akkor olyan alternatívát tudna felépíteni, ami sokkal jobb annál, mint amit a most parlamentbe bejutó pártok képesek összehozni. Ezért a voksával azt szeretné elérni, hogy a pártja 1 százalék feletti eredményt érjen el.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Milyen eredményre számítasz va­sárnap?

GM: Konkrét eredményre nem tippelnék, de arra számítok, hogy legalább 65 százalék lesz a részvétel.

MN: Ha nyer a mostani ellenzék, milyen esélyei vannak a NER lebontására? A megosztott többségnek egy nagyon erős ellenzékkel kellene megküzdeni, ráadásul a korábban független intézmények élén is fideszesek vannak.

GM: A NER lebontásához nem elegendő egy választást megnyerni, de az az első és legfontosabb lépés. A kérdés most az, hogy el lehet-e kezdeni ezt a munkát, vagy bezárul minden, és újabb négy évig tehetetlenek leszünk. A Fidesszel szemben felálló többség valóban töredezett lesz, de a választók részéről olyan nagy nyomás lesz rajtuk, ami ki fogja kényszeríteni azt az együttműködést, amire valójában szükség van.

MN: És mire számítasz, ha marad a Fidesz?

GM: Erkölcsi, politikai és jogi elégtételre – semmi kétségem nincs afelől, hogy ezt az egy ígéretét Orbán be fogja tartani. Láttuk, mi mindent művelt 2010 után. Ha bárki azt gondolja, hogy a hatalom képes magát konszolidálni, téved. A Fidesz már nem tud, de nem is akar visszajönni abból az alternatív valóságból, amit felépített magának. Ha van tanulsága az elmúlt nyolc évnek, akkor az az, hogy minden alkalommal tévedünk, amikor azt hisszük, hogy van egy olyan vörös vonal, amit Orbán már nem lép át. A mintegy kétmilliós Fidesz-bázist egyik botrány sem volt képes csökkenteni, a hatalom pedig erre a kisebbségre épül. Velük szemben áll a többi 6 millió választópolgár, aki változást akar. Nekünk most rájuk kell koncentrálni.

A választások tétjéről, arról, hogy milyen hangulatot tapasztalt Gulyás az országot járva, és hogy szavazna-e a Jobbikra, az e heti Magyar Narancsban olvashat.

Magyar Narancs – Archívum részletes

„Nem lesz választási költségvetés” – szögezte le a negyedik ciklusára aspiráló Orbán Viktor március 6-án, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján. Mondta ezt egy nappal azelőtt, hogy a kormány döntött a „téli rezsicsökkentésről”, vagyis a különös hideg miatt megemelkedett rezsiszámlák 12 ezer forintos kompenzálásáról, valamint a nyugdíjasok 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvánnyal nyomatékosított húsvéti ajándékáról.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.