Közmunkások közé merészkedett Lázár
Screen_Shot_2018-03-30_at_11.19.14.png

Közmunkások közé merészkedett Lázár

  • narancs.hu
  • 2018. március 30.

Választás 2018

Integrálni próbál a miniszer úr, de csak megalázás és kioktatás megy.

A kampányba belehúzó Lázár János szerdán egy utcafórumon arról beszélt, hogy ha a cigányokat sem sikerült integrálni a magyar társadalomba, a menekülteket sem lehet. Igaz, hogy Lázár a nyílt rasszizmussal csak Orbán Viktort követte, hiszen a miniszterelnök március elején beszélt arról, hogy a miskolci emberek „tudják, mi az a bevándorlás”, tapasztalták már korábban, amikor a városon kívülről érkeztek oda magyar emberek. Orbán ezzel egyértelműen a Fészekrakó programra utalt, melyben a számozott utcákban élő roma családokat költöztették be a városba.

Lázár szavait jogos felháborodás követte, és a miniszter mai Facebook-videójából elsőre úgy tűnik, mintha Lázár jóvá akarta volna tenni hét eleji kijelentését.

A videó kísérőszövege szerint ugyanis:

„Aki dolgozik és mindegy, hogy mit dolgozik, az ennek a társadalomnak hasznos tagja, és mint hasznos tagot segíteni, támogatni és bátorítani kell a továbblépési törekvéseiben.”

Lázár a Hódmezővásárhely melletti Székkutasra látogatott, ahol helyi közmunkásokkal beszélgetett.

Először egy idősebb közmunkással kávézik, akit kérdezget a munkájáról, ám szóhoz jutni alig hagyja a nőt, akit csak Zsuzsikának szólít. A vadászzakóban pózoló Lázár megpróbálja kicsikarni a nőből, hogy mondja ki, hogy a közmunka valójában nem magalázó, ám nő csak azt tudja válaszolni, hogy

„vannak beszólások”.

Ez után Lázárt akkor látjuk viszont, mikor már egy csoport közmunkáshoz beszél, akiket „megvendégel” a művelődési házban. Nekik ugyan elismeri Lázár, hogy a közmunka csak egy átmeneti megoldás: „az a célunk, hogy olyan munkahelyük legyen, ahol többet keresnek, mint közmunkásként”. Aki pedig nem tud elhelyezkedni a piacon, annak helyben, Székkúton kell elhelyezkednie. Aki pedig nem tud dolgozni, az annyit is ér, de ezt már nem mondja ki Lázár konkrétan, csak utal rá.

A hallgatóságban többen próbálják elfordítani arcukat a kamera elől, a többiek pedig megalázottan néznek maguk elé, miközben a minisztert hallgatják, aki „véletlen találkozásnak” nevezi a kampányeseményt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.