„Olyan a helyzetünk, mint Kőműves Kelemené: a reggel kirakott plakátokat estig lerombolják” – meséli Inotay Gergely, az Egységben Magyarországért Pest megye 4-es számú, váci központú választókerületének országgyűlésiképviselő-jelöltje.
Az egységes ellenzék helyi szervezete március 10-én közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a választókörzetében Nagymaroson, Szobon, Őrbottyánban, Váchartyánban, Vácdukán, Vácrátóton egyetlen éjszaka alatt leszagatták, festékkel összefújták, megrongálták, lopták el a kihelyezett plakátjaikat.
Inotay megkeresésünkre azt mondta, gyakorlatilag a választókerület központján, Vácon kívül nincs olyan település, ahol ne rongálták volna meg a plakátjait, melyeknek már bő egyharmadát, lassan a felét tönkrevágták. „700-ig számoltuk” – mondja, de ebbe benne vannak azok is, amiket már letisztítottak és visszahelyeztek.
A rongálás nem ért véget. Legutóbb például „100% Gyurcsány” feliratú matricákat ragasztottak a plakátjaira, de amikor beszéltünk vele, Inotay azt is elmondta,
jelenleg van olyan település a választókörzetében (Csörög), ahol alig van felszerelt plakátja.
Hasonlóan járt Jámbor András, az ellenzék Budapest 6-os számú választókerületi (Ferencváros és Józsefváros) jelöltje, akinek plakátjait hat körben rongálták meg, az egyikben több mint ezret. Az akciók során volt, hogy a Haller utca környékén, máskor a József Attila-lakótelepen garázdálkodtak, de egy alkalommal az egész választókerületet „végigtolták”. A matricával ráadásul az is baj, hogy nagyon nehezen jön le, ezért a lekaparásukkal annyira megrongálódik a plakát, hogy végül ki kell dobni – márpedig Jámbor Andrásék így jártak.
Jámbor pár napja Dorosz Dáviddal, Pest megye 5-ös számú választókerületének (Dunakeszi és környéke) képviselőjelöltjével közösen demonstrált, ugyanis vele is történt hasonló. Megkeresésünkre elmondta, 500 plakátját rongálták meg, nagy részét tervezetten, 2-3 egymást követő éjszaka, előre elkészített sablon (festékfújás) alapján. Előfordult, hogy leszerelték és ellopták a plakátjait. Szintén bejárta a sajtót, hogy Hajnal Miklós, a Budapest 3-as számú választókerület (Hegyvidék) képviselőjelöltjének körzetében elcsíptek plakátrongálokat, amiről egy videót is feltöltöttek a Facebookra. Megkeresésünkre Hajnal azt mondta, alig van olyan plakátja, amit nem rongáltak volna meg.
Kijáróemberek
A plakátrongálás nem újkeletű jelenség. Mindig is éltek ezzel a módszerrel a pártok a választási kampányban, és a kormánypárti képviselők plakátjait is rongálták meg itt-ott az elmúlt hetekben. Ugyanakkor látszólag a mostani ellenzéki képviselők ellen intézett akciók komolyan eldurvultak: Hadházy Ákos plakátjait például felgyújtották Zuglóban. De kik és hogyan rongálnak?
A megkérdezett képviselők tapasztalatai szerint jelen van egyfajta „állampolgári vandalizmus”, de jellemzően szervezett rongálásokról van szó. Jámbor András információi szerint, 6-7 csapat, éjfél és hajnali 4 óra között, létrával felszerelve, autóval járja a körzetet, és a Fidesz kommunikációjával megegyező üzeneteket ragaszt fel matrica formájában a plakátokra, vagy eltüntetik, megrongálják őket. Jámborék találkoztak olyanokkal, akik rá nézve lejárató, impresszum nélküli szórólapokat terjesztettek; róluk tudják, hogy fizetett emberek voltak – és nyilván a plakátokat sem ingyen rongálják az elkövetők. Szerinte nem Fidesz-aktivistákat bíztak meg a szórólapozásra, még csak az sem biztos, hogy Fidesz szavazókról van szó. „Nekik ez egy pénzkereseti lehetőség” – mondja.
Dorosz Dávidról is terjesztettek rágalmazó szórólapokat, majd amikor a közelmúltban az egyik aktivistája kihívta az elkövetőkre a rendőrséget, hirtelen megjelent a helyszínen Fót fideszes polgármestere, Vass György, aki a jelölt elmondása szerint „megpróbálta az intézkedést leállítani”. Az esetről videófelvétel is készült. Hajnal Miklósék is kerültek hasonló helyzetbe – erről készült a már említett felvétel is –, a fülön csípett rongálok nekik azt mondták, hogy a „másik oldalhoz” tartoznak.
Értelemszerűen a kampányban a Fidesznek állhat érdekében, hogy az ellenfelei dolgát megnehezítse, és a tapasztalatok is erre engednek következtetni. Ugyanakkor vélhetően a fideszes jelöltek nem a rendelkezésükre álló, papíron maximum 5,9 millió forintos kampánybüdzséből finanszírozzák az ilyen cselekményeket, és nagy valószínűség szerint közvetlenül nem vesznek részt a szervezésben, a feladatok kiosztásában.
Ugyanakkor az évek alatt túlárazott, kormányközeli vállalkozások által megnyert közbeszerzésekből visszacsorgó pénzekből, illetve az összesen sok száz milliós, vagy akár milliárdos állami támogatásokban részesülő fideszes alapítványok költségvetéséből az ilyen ügyleteket is finanszírozni lehet. (Utóbbi szervezetekkel nemrégiben foglalkozott részletesen a Narancs.hu.)
Inotay Gergely úgy látja, hogy ellenfelének, Rétvári Bencének nem kell ezt intéznie, megvan „az a réteg”, amelyik foglalkozik a plakátrongálással.
„Don Corleone sem tudja, hogy mit csinálnak két szinttel alatta, csak azt tudja, hogy az ő érdekében történik”
– fogalmazott lapunknak az ellenzéki jelölt.
Dorosz Dávid szerint kihívójának, Tuzson Bencének vannak kijáróemberei, akik az ilyen ügyeket intézik. „Az egy beismerő vallomás, hogy a fóti polgármester hirtelen megjelenik az utcán” – mondja, utalva a szórólapos esetre. Hajnal Miklós úgy véli, a „harmadvonalas fidelitasosok” kapják a legmocskosabb, legaljasabb munkákat, amivel a lojalitásukat tudják bizonyítani, de nem saját kedvtelésből, hobbiból rongálják a plakátokat.
Jámbor András elmesélt egy érdekes történetet, ami a szervezettségről, nagyobb kiterjedtségről árulkodik. Az egyik kampánymegbeszélés után a Rákóczi téren tartózkodott a csapatával, amikor Sára Botond plakátjaival a kezükben jelentek meg emberek. Az egyikőjük elővett a zsebéből valamit, viszont egy másikuk észrevette Jámborékat. Feléjük mutatott, ezt követően pedig elmentek a helyszínről. Aznap Jámbor András körzete megúszta a matricázást, nem úgy a szomszédős körzet ellenzéki indulója, Csárdi Antal, akinek plakátjait leragasztották.
A feladat része
Mostanra már egyre több körzetből jönnek olyan információk, hogy az ellenzéki képviselők plakátjait megrongálták. Ugyanakkor a megkérdezettek közül többen úgy vélik, lehet valamilyen központi elgondolás arra nézve, hogy kifejezetten mely jelöltek munkáját kell ezzel megnehezíteni.
Dorosz Dávid szerint a Fidesznek van egy militáns, minden más véleményt elnyomó, agresszív, putyini kampányolási stílusa, erre edukálja, tréningezi az embereket. Szerinte a mostani kampányban azok folyamodnak ilyen eszközökhöz, ahol a helyi jelöltek, kampánycsapatok feszültek, idegesek, mert szoros verseny igérkezik, vagy esélyesen ki fognak kapni, ami miatt a helyi üzleteik veszélyeztetve vannak.
„Ilyen náluk a szervezeti kultúra. A központ pedig minimum nem mondja nekik, hogy ne csinálják”
– véli Dorosz Dávid.
Jámbor András szerint esetében arról van szó, hogy Józsefváros Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és az egyik legfontosabb budapesti emberének a birodalma, viszont a jelek szerint az ellenzék, és nem Sára Botond fog diadalmaskodni. A kormánypártnak pedig erős helyi szervezete van, és „az utolsó levágható plakátig” is el fognak menni a győzelemért.
Ez viszont arra enged következtetni, hogy helybeli tényezők legalább annyira fontosak lehetnek, mint a központi elgondolás. Jámbor egyébként megemlítette, hogy Szabó Szabolcs és Tordai Bence plakátjait is megrongálták, pedig a két választókörzet (Csepel és Újbuda) a felmérések szerint még csak billegőnek sem számít, mindekettőben egyértelmű ellenzéki győzelem igérkezik.
„Ez egy kötelező elem, amit meg kell csinálni. Ki lett adva, a feladat része. Plakátot helyeznek fel maguknak, matricát az ellenfélnek” – mondja Hajnal, aki szerint úgy vannak vele a túloldalon, hogy ha már nem nyernek bizonyos körzetekben, akkor gyalázzák az ellenzéket. Illetve a választási hajlandóságot is csökkenteni lehet, hiszen a szavazóknak elmehet a kedvük a rongálás láttán.
Mire megy a rendőrség?
Mostanra az országban több megyében indultak eljárások ellenzéki képviselőket érintő plakátrongálások miatt. Megkerestük az eljáró hatóságokat (a Győr-Moson-Sopron, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Bács-Kiskun, a Pest megyei és budapesti rendőrséget). Megerősítették, hogy nyomozást folytatnak, viszont a részletekről nem adtak bővebb tájékoztatást. Egyedül a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság írta azt, hogy Inotay Gergely feljelentése után egy 63 éves sződi férfit hallgattak ki gyanúsítottként.
Inotay egyébként megkeresésünkre közölte, jelezték a rendőrségnek, hol vannak térfigyelő kamerák, és egy képernyőfotót is elküldtek a hatóságoknak, ami alapján az elkövetők személye beazonosítható lenne. Ennek ellenére a rendőrők – a jelölt szavaival élve – „nem rohannak” az ügy felderítésében.
Dorosz Dávid említett egy érdekes esetet; értesülései szerint francia rendszámú gépjárművet használtak az elkövetők a körzetében, ami megnehezíti a beazonosítást. Az ellenzéki jeölt egyébként nem tud olyan korábbi esetről, amikor valakit ténylegesen elítéltek volna, és amúgy is szerinte a politikai kultúrát kell megteremteni olyannak, hogy a választók, a közvélemény szankciónálja a rongálást.
Ha már törvények: a megkérdezettek szerint a cselekményt adott esetben a „véleménynyilvánítás szabadságának” kategóriájába sorolhatják a bíróságok, amennyiben egyáltalán eljut ilyen szakaszba egy eljárás. Ugyanakkor a rongálásért a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint akár nyolc év szabadságvesztés is járhat.
Megkerestük az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy amennyiben egy jelölt plakátjait megrongálják, magyarán önhibáján kívül kárt okoznak a kampányolásában felhasznált vagyonelemeiben, akkor van-e arra lehetősége, hogy a törvényben meghatározott 5,9 millió forintos költségen felül költsön a helyreállításra. Az ÁSZ érdemben nem válaszolt a megkeresésünkre.
Plakát recycling
Habár a „másik oldal” rengeteg erőforrást fektet abba, hogy a plakátokat tönkretegyék, értesüléseink szerint az aktivistáknak és a kreatív megoldásoknak köszönhetően a jelöltek átvészelték a támadásokat. Jámbor Andrásék korábbi választási kampányok során használt műanyag plakátokat ragasztanak le pár forintért nyomtatható papíralapú plakátokkal, hogy a megrongáltakat pótolják velük. Dorosz Dávid és kampánysátbja is hasonló megoldást választott: műanyag plakátokból nem rendeltek újat, hanem a már meglévő papíralapút használtak helyettük. „Zöldek vagyunk, recycling” – mondja erről Dorosz. Inotay Gergely sem gyártatott újakat, hanem stábjával lepucolták a lefestett plakátokat, amiket újra feltettek ott, ahol tudták.
Hajnal Miklós körzetében alakult egy „plakátkarbantartó csoport”. A már megtisztított plakátokat felrakás előtt szilikon spray-vel lefújták, mert úgy nehezebb matricát ragasztani rá, vagy összefirkálni őket. Azonban egy „szürreális fegyverkezési verseny” is kialakult emiatt, mert az egyik körben a rongálók már tűzőgépeket használtak a matricázáshoz.
„Egészen szánalmas, hogy ezen a szinten van a kampány”
– mondja.
Bár képviselőknek nyilván valamennyi előre nem tervezett költséget és emberi erőforrásokat is kellett a helyreállításra fordítaniuk, beszámolóik szerint akkora kár nem érte őket, mint ahogyan azt elsőre gondolhatni. Maximum pár tízezer forintjuk bánta, ami az elkötelezett kampánycsapatok önkéntes munkájának is köszönhető.
Harci sebek
Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz számára a rongálás kontraproduktív lehet. Jámbor szerint láthatóvá vált a két kampány közötti különbség. „Amíg mi arról beszélünk, hogy mit szeretnénk Józsefvárosban, Ferencvárosban csinálni, ők plakátot rongálnak” – fogalmaz. Szerinte úgy gondolkodnak, hogy ha eltüntetik őket az utcáról, akkor majd nem fognak rájuk szavazni az emberek, pedig szerinte minél több rongálás történik, annál nagyobbat fog nyerni az ellenzék.
Dorosz is hasonlóan látja; sokan írtak neki, hívták a rongálások miatt, küldtek fotókat. „Az embereknek elegük van a gyűlöletből, szennykampányból” – mondja, hozzátéve, nem ismer olyan kampánystratégiát, ahol a rongálás hoz a Fidesznek, viszont az ő csapatát inkább "felturbózták" a történtek.
Inotay Gergelyék a szétvagdosott plakátokat nem gyűjtötték be, hanem „mementóként” kint hagyták őket; például Sződön, de Nagymaroson is lakóházak közelében vagdosták szét, tették tönkre, rajzoltak rá, festették le a rongálók az ellenzék jelöltjének plakátjait. Ezeket sokan látják.
„A megrongált plakát üzenetértékű. Még egy ok, hogy miért kell leváltani a rendszert. Nem bánom, hogy a mostani rezsim bizonyítékaként kint maradnak. A harci sebek, azok harci sebek”
– értékelt Hajnal Miklós.
Cikkünk megírása során megkerestük Rétvári Bencét, Tuzson Bencét, Sára Botondot és Fürjes Balázst, a szóban forgó választókerületek fideszes jelöltjeit a plakátrongálásokkal kapcsolatban, de levelünkre nem kaptunk választ egyikőjüktől sem.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
