Bajban lehet, vagy vesztésre állhat, aki plakátot rongál

Választás 2022

Szervezetten rongálják az Egységben Magyarországért egyes képviselőjelöltjeinek plakátjait. Az érintettek kontraproduktívnak tartják a módszert, ennek ellenére olyan körzetekben is megjelentek az elkövetők, ahol egyébként biztosnak tűnik az ellenzéki győzelem. Több eljárás is indult, de sok reményt nem érdemes hozzájuk fűzni. Két Pest megyei és két budapesti jelölttel, Inotay Gergellyel, Dorosz Dáviddal, Jámbor Andrással és Hajnal Miklóssal beszélgettünk. 

 

„Olyan a helyzetünk, mint Kőműves Kelemené: a reggel kirakott plakátokat estig lerombolják” – meséli Inotay Gergely, az Egységben Magyarországért Pest megye 4-es számú, váci központú választókerületének országgyűlésiképviselő-jelöltje. 

Az egységes ellenzék helyi szervezete március 10-én közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a választókörzetében Nagymaroson, Szobon, Őrbottyánban, Váchartyánban, Vácdukán, Vácrátóton egyetlen éjszaka alatt leszagatták, festékkel összefújták, megrongálták, lopták el a kihelyezett plakátjaikat.

Inotay megkeresésünkre azt mondta, gyakorlatilag a választókerület központján, Vácon kívül nincs olyan település, ahol ne rongálták volna meg a plakátjait, melyeknek már bő egyharmadát, lassan a felét tönkrevágták. „700-ig számoltuk” – mondja, de ebbe benne vannak azok is, amiket már letisztítottak és visszahelyeztek.

A rongálás nem ért véget. Legutóbb például „100% Gyurcsány” feliratú matricákat ragasztottak a plakátjaira, de amikor beszéltünk vele, Inotay azt is elmondta,

jelenleg van olyan település a választókörzetében (Csörög), ahol alig van felszerelt plakátja.

 
Inotay Gergely, képviselőjelölt (Pest megye 4. számú vszk.), Vác alpolgármestere
Forrás: Facebook/Inotay Gergely

Hasonlóan járt Jámbor András, az ellenzék Budapest 6-os számú választókerületi (Ferencváros és Józsefváros) jelöltje, akinek plakátjait hat körben rongálták meg, az egyikben több mint ezret. Az akciók során volt, hogy a Haller utca környékén, máskor a József Attila-lakótelepen garázdálkodtak, de egy alkalommal az egész választókerületet „végigtolták”. A matricával ráadásul az is baj, hogy nagyon nehezen jön le, ezért a lekaparásukkal annyira megrongálódik a plakát, hogy végül ki kell dobni – márpedig Jámbor Andrásék így jártak. 

Jámbor pár napja Dorosz Dáviddal, Pest megye 5-ös számú választókerületének (Dunakeszi és környéke) képviselőjelöltjével közösen demonstrált, ugyanis vele is történt hasonló. Megkeresésünkre elmondta, 500 plakátját rongálták meg, nagy részét tervezetten, 2-3 egymást követő éjszaka, előre elkészített sablon (festékfújás) alapján. Előfordult, hogy leszerelték és ellopták a plakátjait. Szintén bejárta a sajtót, hogy Hajnal Miklós, a Budapest 3-as számú választókerület (Hegyvidék) képviselőjelöltjének körzetében elcsíptek plakátrongálokat, amiről egy videót is feltöltöttek a Facebookra. Megkeresésünkre Hajnal azt mondta, alig van olyan plakátja, amit nem rongáltak volna meg. 

Kijáróemberek

A plakátrongálás nem újkeletű jelenség. Mindig is éltek ezzel a módszerrel a pártok a választási kampányban, és a kormánypárti képviselők plakátjait is rongálták meg itt-ott az elmúlt hetekben. Ugyanakkor látszólag a mostani ellenzéki képviselők ellen intézett akciók komolyan eldurvultak: Hadházy Ákos plakátjait például felgyújtották Zuglóban. De kik és hogyan rongálnak?

A megkérdezett képviselők tapasztalatai szerint jelen van egyfajta „állampolgári vandalizmus”, de jellemzően szervezett rongálásokról van szó. Jámbor András információi szerint, 6-7 csapat, éjfél és hajnali 4 óra között, létrával felszerelve, autóval járja a körzetet, és a Fidesz kommunikációjával megegyező üzeneteket ragaszt fel matrica formájában a plakátokra, vagy eltüntetik, megrongálják őket. Jámborék találkoztak olyanokkal, akik rá nézve lejárató, impresszum nélküli szórólapokat terjesztettek; róluk tudják, hogy fizetett emberek voltak – és nyilván a plakátokat sem ingyen rongálják az elkövetők. Szerinte nem Fidesz-aktivistákat bíztak meg a szórólapozásra, még csak az sem biztos, hogy Fidesz szavazókról van szó. „Nekik ez egy pénzkereseti lehetőség” – mondja.

Dorosz Dávidról is terjesztettek rágalmazó szórólapokat, majd amikor a közelmúltban az egyik aktivistája kihívta az elkövetőkre a rendőrséget, hirtelen megjelent a helyszínen Fót fideszes polgármestere, Vass György, aki a jelölt elmondása szerint „megpróbálta az intézkedést leállítani”. Az esetről videófelvétel is készült. Hajnal Miklósék is kerültek hasonló helyzetbe – erről készült a már említett felvétel is –, a fülön csípett rongálok nekik azt mondták, hogy a „másik oldalhoz” tartoznak.

Értelemszerűen a kampányban a Fidesznek állhat érdekében, hogy az ellenfelei dolgát megnehezítse, és a tapasztalatok is erre engednek következtetni. Ugyanakkor vélhetően a fideszes jelöltek nem a rendelkezésükre álló, papíron maximum 5,9 millió forintos kampánybüdzséből finanszírozzák az ilyen cselekményeket, és nagy valószínűség szerint közvetlenül nem vesznek részt a szervezésben, a feladatok kiosztásában. 

Ugyanakkor az évek alatt túlárazott, kormányközeli vállalkozások által megnyert közbeszerzésekből visszacsorgó pénzekből, illetve az összesen sok száz milliós, vagy akár milliárdos állami támogatásokban részesülő fideszes alapítványok költségvetéséből az ilyen ügyleteket is finanszírozni lehet. (Utóbbi szervezetekkel nemrégiben foglalkozott részletesen a Narancs.hu.)

 
Jámbor András ellenzéki képviselőjelölt (Budapest 6. számú vszk.)
Forrás: Facebook/Jámbor András

Inotay Gergely úgy látja, hogy ellenfelének, Rétvári Bencének nem kell ezt intéznie, megvan „az a réteg”, amelyik foglalkozik a plakátrongálással.

„Don Corleone sem tudja, hogy mit csinálnak két szinttel alatta, csak azt tudja, hogy az ő érdekében történik”

– fogalmazott lapunknak az ellenzéki jelölt. 

Dorosz Dávid szerint kihívójának, Tuzson Bencének vannak kijáróemberei, akik az ilyen ügyeket intézik. „Az egy beismerő vallomás, hogy a fóti polgármester hirtelen megjelenik az utcán” – mondja, utalva a szórólapos esetre. Hajnal Miklós úgy véli, a „harmadvonalas fidelitasosok” kapják a legmocskosabb, legaljasabb munkákat, amivel a lojalitásukat tudják bizonyítani, de nem saját kedvtelésből, hobbiból rongálják a plakátokat.

Jámbor András elmesélt egy érdekes történetet, ami a szervezettségről, nagyobb kiterjedtségről árulkodik. Az egyik kampánymegbeszélés után a Rákóczi téren tartózkodott a csapatával, amikor Sára Botond plakátjaival a kezükben jelentek meg emberek. Az egyikőjük elővett a zsebéből valamit, viszont egy másikuk észrevette Jámborékat. Feléjük mutatott, ezt követően pedig elmentek a helyszínről. Aznap Jámbor András körzete megúszta a matricázást, nem úgy a szomszédős körzet ellenzéki indulója, Csárdi Antal, akinek plakátjait leragasztották. 

A feladat része

Mostanra már egyre több körzetből jönnek olyan információk, hogy az ellenzéki képviselők plakátjait megrongálták. Ugyanakkor a megkérdezettek közül többen úgy vélik, lehet valamilyen központi elgondolás arra nézve, hogy kifejezetten mely jelöltek munkáját kell ezzel megnehezíteni. 

Dorosz Dávid szerint a Fidesznek van egy militáns, minden más véleményt elnyomó, agresszív, putyini kampányolási stílusa, erre edukálja, tréningezi az embereket. Szerinte a mostani kampányban azok folyamodnak ilyen eszközökhöz, ahol a helyi jelöltek, kampánycsapatok feszültek, idegesek, mert szoros verseny igérkezik, vagy esélyesen ki fognak kapni, ami miatt a helyi üzleteik veszélyeztetve vannak. 

„Ilyen náluk a szervezeti kultúra. A központ pedig minimum nem mondja nekik, hogy ne csinálják”

– véli Dorosz Dávid. 

 
Dorosz Dávid a Pest megye 5. számú választókerületben indul az ellenzék jelöltjeként
Forrás: Facebook/Dorosz Dávid

Jámbor András szerint esetében arról van szó, hogy Józsefváros Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és az egyik legfontosabb budapesti emberének a birodalma, viszont a jelek szerint az ellenzék, és nem Sára Botond fog diadalmaskodni. A kormánypártnak pedig erős helyi szervezete van, és „az utolsó levágható plakátig” is el fognak menni a győzelemért. 

Ez viszont arra enged következtetni, hogy helybeli tényezők legalább annyira fontosak lehetnek, mint a központi elgondolás. Jámbor egyébként megemlítette, hogy Szabó Szabolcs és Tordai Bence plakátjait is megrongálták, pedig a két választókörzet (Csepel és Újbuda) a felmérések szerint még csak billegőnek sem számít, mindekettőben egyértelmű ellenzéki győzelem igérkezik. 

„Ez egy kötelező elem, amit meg kell csinálni. Ki lett adva, a feladat része. Plakátot helyeznek fel maguknak, matricát az ellenfélnek” – mondja Hajnal, aki szerint úgy vannak vele a túloldalon, hogy ha már nem nyernek bizonyos körzetekben, akkor gyalázzák az ellenzéket. Illetve a választási hajlandóságot is csökkenteni lehet, hiszen a szavazóknak elmehet a kedvük a rongálás láttán. 

Mire megy a rendőrség?

Mostanra az országban több megyében indultak eljárások ellenzéki képviselőket érintő plakátrongálások miatt. Megkerestük az eljáró hatóságokat (a Győr-Moson-Sopron, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Bács-Kiskun, a Pest megyei és budapesti rendőrséget). Megerősítették, hogy nyomozást folytatnak, viszont a részletekről nem adtak bővebb tájékoztatást. Egyedül a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság írta azt, hogy Inotay Gergely feljelentése után egy 63 éves sződi férfit hallgattak ki gyanúsítottként. 

Inotay egyébként megkeresésünkre közölte, jelezték a rendőrségnek, hol vannak térfigyelő kamerák, és egy képernyőfotót is elküldtek a hatóságoknak, ami alapján az elkövetők személye beazonosítható lenne. Ennek ellenére a rendőrők – a jelölt szavaival élve – „nem rohannak” az ügy felderítésében.

Dorosz Dávid említett egy érdekes esetet; értesülései szerint francia rendszámú gépjárművet használtak az elkövetők a körzetében, ami megnehezíti a beazonosítást. Az ellenzéki jeölt egyébként nem tud olyan korábbi esetről, amikor valakit ténylegesen elítéltek volna, és amúgy is szerinte a politikai kultúrát kell megteremteni olyannak, hogy a választók, a közvélemény szankciónálja a rongálást. 

Ha már törvények: a megkérdezettek szerint a cselekményt adott esetben a „véleménynyilvánítás szabadságának” kategóriájába sorolhatják a bíróságok, amennyiben egyáltalán eljut ilyen szakaszba egy eljárás. Ugyanakkor a rongálásért a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint akár nyolc év szabadságvesztés is járhat. 

Megkerestük az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy amennyiben egy jelölt plakátjait megrongálják, magyarán önhibáján kívül kárt okoznak a kampányolásában felhasznált vagyonelemeiben, akkor van-e arra lehetősége, hogy a törvényben meghatározott 5,9 millió forintos költségen felül költsön a helyreállításra. Az ÁSZ érdemben nem válaszolt a megkeresésünkre. 

Plakát recycling 

Habár a „másik oldal” rengeteg erőforrást fektet abba, hogy a plakátokat tönkretegyék, értesüléseink szerint az aktivistáknak és a kreatív megoldásoknak köszönhetően a jelöltek átvészelték a támadásokat. Jámbor Andrásék korábbi választási kampányok során használt műanyag plakátokat ragasztanak le pár forintért nyomtatható papíralapú plakátokkal, hogy a megrongáltakat pótolják velük. Dorosz Dávid és kampánysátbja is hasonló megoldást választott: műanyag plakátokból nem rendeltek újat, hanem a már meglévő papíralapút használtak helyettük. „Zöldek vagyunk, recycling” – mondja erről Dorosz. Inotay Gergely sem gyártatott újakat, hanem stábjával lepucolták a lefestett plakátokat, amiket újra feltettek ott, ahol tudták. 

Hajnal Miklós körzetében alakult egy „plakátkarbantartó csoport”. A már megtisztított plakátokat felrakás előtt szilikon spray-vel lefújták, mert úgy nehezebb matricát ragasztani rá, vagy összefirkálni őket. Azonban egy „szürreális fegyverkezési verseny” is kialakult emiatt, mert az egyik körben a rongálók már tűzőgépeket használtak a matricázáshoz. 

„Egészen szánalmas, hogy ezen a szinten van a kampány”

– mondja. 

Bár képviselőknek nyilván valamennyi előre nem tervezett költséget és emberi erőforrásokat is kellett a helyreállításra fordítaniuk, beszámolóik szerint akkora kár nem érte őket, mint ahogyan azt elsőre gondolhatni. Maximum pár tízezer forintjuk bánta, ami az elkötelezett kampánycsapatok önkéntes munkájának is köszönhető. 

Harci sebek

Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz számára a rongálás kontraproduktív lehet. Jámbor szerint láthatóvá vált a két kampány közötti különbség. „Amíg mi arról beszélünk, hogy mit szeretnénk Józsefvárosban, Ferencvárosban csinálni, ők plakátot rongálnak” – fogalmaz. Szerinte úgy gondolkodnak, hogy ha eltüntetik őket az utcáról, akkor majd nem fognak rájuk szavazni az emberek, pedig szerinte minél több rongálás történik, annál nagyobbat fog nyerni az ellenzék. 

Dorosz is hasonlóan látja; sokan írtak neki, hívták a rongálások miatt, küldtek fotókat. „Az embereknek elegük van a gyűlöletből, szennykampányból” – mondja, hozzátéve, nem ismer olyan kampánystratégiát, ahol a rongálás hoz a Fidesznek, viszont az ő csapatát inkább "felturbózták" a történtek.

Inotay Gergelyék a szétvagdosott plakátokat nem gyűjtötték be, hanem „mementóként” kint hagyták őket; például Sződön, de Nagymaroson is lakóházak közelében vagdosták szét, tették tönkre, rajzoltak rá, festették le a rongálók az ellenzék jelöltjének plakátjait. Ezeket sokan látják. 

 
Hajnal Miklós ellenzéki képviselőjelölt (Budapest 3. számú vszk.)
Forrás. Facebook/Hajnal Miklós
 

„A megrongált plakát üzenetértékű. Még egy ok, hogy miért kell leváltani a rendszert. Nem bánom, hogy a mostani rezsim bizonyítékaként kint maradnak. A harci sebek, azok harci sebek” 

– értékelt Hajnal Miklós.  

Cikkünk megírása során megkerestük Rétvári Bencét, Tuzson Bencét, Sára Botondot és Fürjes Balázst, a szóban forgó választókerületek fideszes jelöltjeit a plakátrongálásokkal kapcsolatban, de levelünkre nem kaptunk választ egyikőjüktől sem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.